Ahogy az előző leckében írtam, a műveltető igealakot nem csak kötelező cselekvés leírására lehet használni. Ebben a leckében adok pár példát egyéb használati módokra is, de még ennyivel nem leszünk készen. Ha a műveltető alakot más alakokkal kombinálod, egy sor hasznos dolgot ki tudsz majd vele fejezni! Ígérem jó lesz! :D

Az ige alakja és a mondat szerkezete szinte mindig azonos, ezért a műveltető alak jelentése legalább annyira függ a szövegkörnyezetétől mint az eddigi igealakok, ha nem jobban. Általában ha nem kényszerítésről van szó, akkor azt fejezi ki, hogy a "műveltető" hagyja, hogy a cselekvő valamit tegyen.
Megjegyzés: A következőkben bemutatott mondatok nagyobb részét megengedő műveltetésnek hívják, de ez az elnevezés szerintem félrevezető, ezért nem fogom használni.

A műveltető alak közvetlen engedélyt vagy tiltást is kifejezhet. Leginkább nem is engedélynek, hanem "hagyásnak" írnám (ha nem hangozna ilyen furcsán), mivel a konkrét engedélyre mást használhatunk. A legjobban pár példamondat tudja bemutatni, mit is jelent valamit hagyni vagy tiltani:

Példák:

1. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 "A medve tulajdonosa hagyta, hogy a medve mézet lopjon.", Az előző leckében pontosan ugyanezzel a mondattal találkoztál, legalábbis ha elolvastad. Akkor kényszerítésként fordítottam, most ugyanazt inkább engedélyezésként.
2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませなかった。（ぬすませなかった）。 "A medve tulajdonosa nem hagyta, hogy a medve mézet lopjon.", Egyszerűen megváltoztattam az igét tagadásra, és az iménti mondat máris tiltást fejez ki.
3. 母親（ははおや）　は　夜中（よなか）　まで　子供たち（こどもたち）　を　遊ばせた（あそばせた）。 "Az anyuka hagyta, hogy a gyerekek éjfélig játszanak.", Ebben az esetben nem csak elnéző hagyásról lehet szó, hanem arról is, hogy a kedves anyuka megfeledkezett szülői kötelezettségeiről.
4. お巡りさん（おまわりさん）　は　どろぼう　に/を　行かせた（いかせた）。 "A rendőr hagyta, hogy a betörő elmenjen.", Ahogy az előző mondat, ez is lehet hanyagság eredménye.*

* Ha az ige nem tárgyas, használható a を és a に szócska is a cselekvő után. A に-vel egyértelmű a hagyás tényállása (ha már rendőr volt az utolsó mondatban) viszont ilyenkor mindig engedésről van szó és nem hanyagságról, a を viszont jelenthet kényszerítést is ahogy az előző leckében írtam.

A következő példákban az akaraton kívüli műveltetést mutatom be. Belátom ennek a mondatnak most nem sok értelme van, de a példákból kiderül mit is nem sikerült jól megfogalmaznom:

Példák:

1. 自転車（じてんしゃ）　で　へい　を　うっかり　怪我（けが）させた。 (へい hei - kerítés/fal, うっかり - figyelmetlenül, 怪我　(を)　する kega (o) suru - megsérül) "A biciklimmel véletlenül felsértettem a kerítést."
2. 影（かげ）　は　太陽（たいよう）　を　怒らせます（おこらせます）。　"Az árnyék feldühíti a Napot.", ebből a mondatból nem látszik, hogy szándékos vagy véletlen volt-e.
3. 私（わたし）　は　ドジ　な　こと　を　やって、　彼女（かのじょ）　を　笑わせた（わらわせた）。 "Az ügyetlenkedésemmel megnevettettem.", szó szerint: "Ügyetlenkedtem és (ezzel) megnevettettem."

A fenti magyarázatot átfogalmazva, a műveltető alakkal akaratunkon kívül okozott történések is kifejezhetőek.

Ezzel még mindig nincs vége a népműveltetésnek!
2 hozzászólás érkezett

Az elkövetkező pár hosszabb-rövidebb leckében feltehetőleg olyan, a japán nyelvnek némileg nehezebb témáival fogunk foglalkozni, amik valószínűleg legalább annyira töprengésre késztetnek majd minden lelkes japánul tanuló olvasót, mint az, hogy miért is írok most egy ilyen hosszú, több tagmondatos bonyolult szerkezetű bevezetőt teljesen feleslegesen, amikor jobban is eltölthetném az időt. Igazuk van...

Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.

Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:

う végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
笑う（わらう）	nevet	笑わせる（わらわせる）	nevettet*
驚く（おどろく）	meglepődik / megijed	驚かせる （おどろかせる）	meglep / megijeszt
泳ぐ（およぐ）	úszik	泳がせる（およがせる）	úsztat
殺す（ころす）	öl	殺させる（ころさせる）	megölet
待つ（まつ）	vár	待たせる（またせる）	várat
死ぬ（しぬ）	meghal	死なせる（しなせる）	meghalásra késztet
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばせる（よばせる）	hívat
飲む（のむ）	iszik	飲ませる（のませる）	itat
切る（きる）	vág	切らせる（きらせる）	vágat

* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.

A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:

る végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
食べる（たべる）	eszik	食べさせる （たべさせる）	etet
見る（みる）	néz	見させる（みさせる）	megnézet

A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:

rendhagyó ige	jelentése	műveltető	jelentése
する	csinál	させる	csináltat
来る（くる）	jön	来させる（こさせる）	jövésre késztet

A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.

Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)

A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.

Minta: A　は/が　B　に　C　を　X。 (A wa/ga B ni C o X.) "Az A a B-vel a C-t X.", Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).
Minta: A　は/が　B　を　X。 (A wa/ga B ni X.) "Az A a B-vel X.", Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő B-t tárgyként fordítani ahol lehet.

Példák:

1. 母（はは）　は　息子（むすこ）　に　宿題（しゅくだい）　を　書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét.", Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.
2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott.", Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.
3. 毎日（まいにち）　私（わたし）　を　働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem.", Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.
4. どうして　彼（かれ）　に　仕事（しごと）　を　やらせて　います　か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?", Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.

A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.

Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる （きかせる）　→　聞かす （きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる （たべさせる）　→　食べさす （たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.

8 hozzászólás érkezett ↑

Az előző leckében a képességet kifejező ható alak ragjáról és egyszerű használatáról írtam. Ebben a leckében megnehezítem a dolgod!

A ható raggal két egymástól kissé eltérő dolgot is ki lehet fejezni. A közös bennük, hogy egy képesség leírására alkalmasak. Az már nem mindegy, hogy azért vagy képes valamit elvégezni, mert megengedték/lehetőséged van rá, vagy azért, mert eleve képes voltál rá. Például ha van két kezed, el tudod venni a dolgokat, de ha amit el akartál venni az egy mérgeskígyó, akkor nem biztos, hogy hajlandó is vagy rá. Az eddig tanultak alapján már biztos nem lep meg, hogy ez a fajta megkülönböztetés inkább csak a szövegkörnyezetből derül ki.

Például:

1. 私（わたし）は日本語（にほんご）が話せます（はなせます）。 "Én tudok japánul beszélni.". Ebben a nagyon egyszerű mondatban a 話す（はなす） képességet fejez ki. Például azért tud valaki japánul mert megtanulta, és azért is, mert van szája. Ez a képesség nem mástól függ.
2. 博物館（はくぶつかん）に犬（いぬ）が連れ込めません（つれこめません）。 (連れ込む tsurekomu - magával visz, bevisz valahova) "Nem lehet kutyát a múzeumba bevinni.". Manapság magyarul is gyakran szokás tiltást kifejezni a "lehet" szóval, bár szerintem totálisan helytelen. (De ez legyen az én bajom...) Japánul viszont helyes. "Nem vihetsz kutyát a múzeumba." a helyes fordítása. A szerkezet ugyanaz, de ez a mondat külső korlátozás miatti tehetetlenséget fejez ki.
3. 冬（ふゆ）に外（そと）で泳げない（およげない）。 (外 soto - kint (pl. nem a házban)) "Télen nem tudok a szabadban úszni.". Ez a mondat is egy környezeti korlátozásról mond valamit. Nem azért nem tudok úszni mert egyébként ne tudnék, hanem mert tél van. (Mondjuk ezt nem lehetne minden ország minden lakójára elmondani...)

Ugye látod, hogy a lehetőség és a képesség japánul ugyanazzal a raggal kifejezhető? Ha követjük a tévéből elterjedt helytelen magyar megszokást, akkor ezt magyarul ugyanúgy megtehetjük. (De azért még nem lesz helyes! :p)

Ezzel a nehezítés még nem ért véget. A 見る（みる） és a 聞く（きく） igék ható alakjára két változatot adtam meg. Nem elég megtanulni a fentieket és a ragozást, tudnod kell azt is, hogy a két változat között mi a különbség. Ezt nagyon gyakran el szokás rontani, szóval figyelj és tanulj! Vagy mi. (Ezen a két szón kívül nem tudok másikat, ami hasonló módon viselkedne.)

• ※ A 見られる（みられる）／見れる（みれる） és a 聞ける（きける） szavak arra utalnak, hogy valakinek lehetősége van valamit érzékelni, és ez csak akarattól függ. Például:
  1. 動物園（どうぶつえん）に行く（いく）と、ゼブラが見れます（みれます）。 "Ha elmész az állatkertbe, láthatsz zebrát.". Ez csakis tőled függ.
  2. 車（くるま）の音（おと）が聞ける（きける）。 "Hallhatom az autó hangját.". Már megszoktuk, hogy a japán mondatok sok nyilvánvaló körülményt elhallgatnak, de ez a mondat mondatrészek kihagyása nélkül is teljesít! Például kifejezheti azt, hogy a kocsi motorja jár, és csak tőlem függ, hogy a garázsban fülelek-e vagy sem. A fordításból azért látszik, hogy ennek semmi köze nincs a hallásomhoz.
• ※ A 見える（みえる） és a 聞こえる（きこえる） az akarattól független képességről mondanak valamit. Ebbe beletartozik az érzékszervek képessége (pl. valaki nagyot hall), de más akarattól független helyzet is. Sokszor véleményt fejeznek ki vele. Például:
  1. 空（そら）には太陽（たいよう）が見えました（みえました）。 "Az égen látható volt a nap.". Gyakran fordítják a 見える（みえる）-t "látható"-nak, mert sokszor ilyen mondatokban fordul elő.
  2. ここからは花火（はなび）が見えます（みえます）。 "Innen látni a tűzijátékot."
  3. 牛（うし）は色（いろ）が見えません（みえません）。 "A bika nem látja a színeket." (Tudniillik színvak.) Ez egyértelműen a szemének a képességére utal, nem pedig valamilyen befolyásolható dologra.
     Megjegyzés:　Az 牛 szó ugyanúgy fordítható bikának, mint tehénnek.
  4. 足音（あしおと）が聞こえました（きこえました）。 "Léptek zaját lehetett hallani.". Mert elég hangos volt, nem pedig azért, mert kimehettem az utcára hallgatózni.

Megjegyzés: Tőlünk független személy képességeivel kapcsolatban általában inkább a こと　が　できる alakot érdemes használni, mert az pusztán képességet fejez ki, míg a ható alakokkal a saját véleményünk is kifejezzük. ↑

A japán igeragozás nem lehet nehéz a magyar nyelvhez edződött veteránnak, csak sok van belőle. Ha képesnek érzed magad a folytatásra, ne habozz megtanulni a következő alakot sem, hiszen ezzel pontosan a képességed fejezheted ki úgy, mint eddig soha! (Vagyis japánul!)

A rag az -u végű igéknél える. A következő táblázat elmagyarázza helyettem is:

う végződésű ige	jelentése	képesség	jelentése
買う（かう）	(meg)vesz	買える（かえる）	meg lehet venni
聞く（きく）	hall	聞ける（きける）	meg lehet hallani*
脱ぐ（ぬぐ）	levesz (ruhát)	脱げる（ぬげる）	le lehet venni
殺す（ころす）	öl	殺せる（ころせる）	meg lehet ölni
待つ（まつ）	vár	待てる（まてる）	meg lehet várni
死ぬ（しぬ）	meghal	死ねる（しねる）	meg tud halni
呼ぶ（よぶ）	hív	呼べる（よべる）	lehet hívni
飲む（のむ）	iszik	飲める（のめる）	meg lehet inni
切る（きる）	vág	切れる（きれる）	el lehet vágni

* A きける vagyis "meg lehet hallani" szó a hallgató képességére utal, nem pedig arra, hogy a hang elég hangos vagy sem. Lásd a következő leckét.
Megjegyzés: a szó ilyen ragozású töve mindig az "e" hangra végződik. Pl. 飲める　→　飲め. Ugyanezt a tövet használta a feltételes mód -えば ragozású alakja. Pl. 飲める　→　飲めば.

A ru ragozású igéknél adódik egy kis gond, ugyanis tökéletesen megegyezik az egyik alakjuk azzal, amit az előző leckében írtam, vagyis る-ból られる lesz, de a jelentésük különbözik. Másik, mostanában elterjedt változat szerint a る-ból れる lesz. Ez nagyon hasonlít az -u ragozású igék esetére, viszont egyelőre csak a fiatalabbak használják. Az idősebbek közül sokaknak nem tetszik, de mások ettől függetlenül udvarias helyzetben is mondhatják.

る végződésű ige	jelentése	képesség	jelentése
着る（きる）	visel	着られる / 着れる （きられる / きれる）	lehet viselni
見る（みる）	lát, néz	見られる / 見れる （みられる / みれる）	meg lehet látni*
教える（おしえる）	tanít	教えられる / 教えれる （おしえられる / おしえれる）	meg lehet tanítani (valamit)

* A "meg lehet látni" szó ugyanúgy viselkedik, mint az előző listában a "meg lehet hallani" szava. Lásd a következő leckét.

A rendhagyó igék továbbra is rendhagyóak, de most talán rendhagyóbbak is mint eddig. Ez főleg igaz azokra az igékre, amik csak ebben az esetben rendhagyóak. A 来る（くる） ige ugyanúgy alakul mint az előző leckében, na de a többi...:

rendhagyó ige	jelentése	képesség	jelentése
来る（くる）	jön	来られる（こられる）	képes jönni
する	csinál	できる*	képes valamire
聞く（きく）	hall	聞こえる**（きこえる）	hallható
見る（みる）	lát, néz	見える**（みえる）	látható
分かる（わかる）	értve van	分かる***（わかる）	érthető

* A する ige nem is ragozódik, egy egész más igét kell ebben az esetben használni helyette. Becsapós kérdés lehet vizsgán, hogy a できる igének hogy van a "ható" alakja. (Az az alak amiről épp szó van a leckében.) A válasz az, hogy nincs szabályos ható alakja neki, mivel ő már eleve ható alak.
** Két igének (見る, 聞く) kétszer is megadtam a ható alakját, de ha jó megfigyelő vagy láthatod, hogy a két esetben más lesz az alakjuk és mást jelentenek. A következő leckében írok erről részletesen is.
*** Ne is próbálkozz a 分かる（わかる） ige ragozásával a ható alakjában. Csak a használatától függ, hogyan kell lefordítani.

Ha a megjegyzésekben már úgyis ható alaknak hívtam ezt az alakot, ezentúl is így fogom, mert kényelmes és rövid elnevezés. A ható alakra a szenvedő alakhoz képest egyszerű szabályok vonatkoznak. Csak akkor nem használható, ha a cselekvés nem szándéktól függ. Például ilyen az 開く（あく） - kinyílik/nyitva van, 分かる（わかる） - értve van, ある/いる - van. (Persze valaki szándékától függhet, hogy az ajtó nyitva van-e, vagy sem, de nem az ajtó szándékától függ! Ehelyett az 開ける(あける) - kinyit szót ragozd, ha a kinyitás képességét akarod kifejezni.)

Minta: A　は　B　が/を　ható ige。 (A wa B ga/o ható ige.) "Az A képes a B-t ...". Az A a cselekvő és a B a tárgy. Tárgyatlan igéknél a tárgy teljesen kimarad, nem vonatkozik rájuk semmilyen különleges szabály.

Példák:

1. 犬（いぬ）　は　骨（ほね）　が　食べられます（たべられます）。 "A kutya meg tudja enni a csontot.". Ennél a ragnál -ru végű igének számít az eredmény, ami a -masu alakon is meglátszik.
2. 骨（ほね）　が　食べられます（たべられます）。 "A csontot meg lehet enni." / "Tud csontot enni.". A japán nyelvben nincs ezek között a jelentések között különbség.
3. 富士山（ふじさん）　に　登れる（のぼれる）。 "A Fujit meg lehet mászni." / "Meg tudom mászni a Fuji-t.". Azért a második fordítás mégis magyarosabb.
4. 水（みず）　が　飲めない（のめない）。 "A vízet nem lehet meginni.". Ez a víz milyensége vagy tiltás miatt van-e így, a mondatból nem lehet tudni.

A ható alakú igék tárgyatlanok, vagyis elvileg nem lehetne を-val jelzett tárgyuk. Régen a を helytelen volt ezzel az alakkal, de már újságok is sokszor megengedik maguknak. Akkor használd, ha zavaros が-val a mondat, vagy ha egy belső mondatban (50. lecke) fordul elő.

---

Van még egy lehetőséged rá, hogy képességeidről tájékoztassad a hallgatóságot. A következő szerkezet jelentésében és használatában is tökéletesen megegyezik a fenti ragozott igékkel, de szóban a fenti eset gyakoribb.

Minta: ... ige + こと　が　できる。 (... ige + koto ga dekiru.) Az ige egyszerű alakjában áll. Már írtam a főnevesített igékről, és hogyan kell ezeket belső mondatokban használni az 55. leckében. A できる ige a こと-val együtt szépen használható.

Példa: 富士山（ふじさん）　に　登る（のぼる）　こと　が　できます。 "A Fuji megmászható." / "Meg tudom mászni a Fuji-t.".

Arra ügyelj, hogy ilyenkor megmarad a tárgyas igék tárgyas volta, ezért itt az を egyeduralkodó! (A 登る（のぼる） viszont épp nem tárgyas.)

A 84. leckében a tárgyatlan igéknél egy listában felsoroltam pár tárgyas-tárgyatlan igepárt. Néhány tárgyas ige ható alakja pontosan megegyezik a tárgyatlan párjával.
Például: ほどく - kiold / ほどける - kioldódik. Ilyenkor a ほどける jelentése lehet "kioldódik" de lehet "kioldható" is. Az ilyen esetekben is szokás a こと　が　できる alakot választani a félreértés elkerülése végett.
2 hozzászólás érkezett ↑

Az eddigi mondatok az alany cselekedeteit fejezték ki, de ebben a leckében eltérek ettől a gyakorlattól! A szenvedő szerkezetben nem mindig számít ki csinálja ami történik, csak az, hogy valaki elszenvedi a történéseket. A nyelvtant félretéve, az eddigi mondataink a cselekvő szemszögéből írták le ami történt. Előfordulhat azonban, hogy senki se kiváncsi rá, ki mentette meg a Földet, csak arra, hogy elkerültük a katasztrófát. Ilyenkor a másik fél szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket. A magyar beszédben ezt a szerkezetet valamiért kerülni szokás, japánul viszont még külön udvariasnak is számít egyes esetekben! Persze ez nem jelenti, hogy bármikor használhatod, megvannak a maga szabályai.

Csak, hogy szemléltessek, ez egy aktív mondat: "Megtanultam japánul."
Ez a szenvedő szerkezetű párja: "A japán meg lett tanulva.". (Ahogy írtam, magyarul kerülni szokás...)

A szenvedő szerkezethez az igét kell ragozni, és egyes mondatrészek szerepet váltanak. A ragozás japán szokáshoz híven egyszerű szabállyal megadható, de inkább táblázatban mutatom meg, hogy hosszabbnak tűnjön a lecke. A szenvedő alakú igék mind -ru ragozású igének számítanak, vagyis van például múltidejük.

Az -u igéknél a tagadó alak tövéhez れる jár, vagyis -u tőből -areru lesz(, う végűnél -wareru!). A szavak fordításánál inkább nem szenvedő alakot írok, hanem azt, amit ilyenkor magyarul szokás használni:

う végződésű ige	jelentése	szenvedő	jelentése
買う（かう）	(meg)vesz	買われる（かわれる）	(meg)veszik
書く（かく）	ír	書かれる（かかれる）	íródik
脱ぐ（ぬぐ）	levesz (ruhát)	脱がれる（ぬがれる）	leveszik
殺す（ころす）	öl	殺される（ころされる）	megölik
待つ（まつ）	vár	待たれる（またれる）	várják
死ぬ（しぬ）	meghal	死なれる（しなれる）	meghal*
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばれる（よばれる）	hívják
飲む（のむ）	iszik	飲まれる（のまれる）	isszák
切る（きる）	vág	切られる（きられる）	vágják

* Egyedül a 死ぬ ige végződik ぬ szótagra, viszont ez az ige tárgyatlan. Magyarul csak tárgyas igét lehet szenvedő szerkezetbe átírni, és nem találtam megfelelő fordítást neki más szerkezettel sem. (Gondolkodj rajta te is. Ha megtalálod, zseni vagy!) Japánul az ilyen igék szenvedő alakjának különleges jelentése van. Lásd lentebb!

A -ru végű igék utolsó szótagja a kellemesen kiejthető られる alakra változik. Csak úgy magától kicsusszan az ember száján...

る végződésű ige	jelentése	szenvedő	jelentése
着る（きる）	visel	着られる（きられる）*	viselik
みる（みる）	néz	見られる（みられる）	nézik
教える（おしえる）	tanít	教えられる（おしえられる）	tanítják

* A vág és a ruhát visel igék szenvedő alakja szóban megegyezik, de a szövegkörnyezetből úgyis rá lehet jönni, melyik hangzott el.

Rendhagyó igéknél hasonló a változás az előzőhöz:

rendhagyó ige	jelentése	szenvedő	jelentése
来る（くる）	jön	来られる（こられる）	jön*
する	csinál	される	csinálják

* A 来る（くる） ige sem tárgyas, ezért az első megjegyzés érvényes rá is.

Már csak azt nem árultam el, hogyan és mikor kell szenvedő szerkezetet használni. Két esetet lehet megkülönböztetni. Mint mindig, most is be kell tartanod pár alapvető szabályt, de gyanítom ez nem lep meg.

※　Közvetlen: Az első eset a "hagyományos" szenvedő szerkezet, mert a jelentése hasonló a nyugati nyelvekben használthoz. Van egy cselekvő és egy cselekvést elszenvedő fél. A cselekvő aki csinál valamit, az elszenvedő pedig akivel/akinek/akiről stb. történik a cselekvés.

Szabályok:

• Csak tárgyas igék szerepelhetnek a mondat végén. (Lásd az előző leckét.)
• A cselekvő csak élőlény lehet.
• A szenvedő fél bizonyos igékkel lehet más is, de általában ő is csak élőlény.

A legegyszerűbb úgy megtanulni a szenvedő szerkezetet, hogy egy egyszerű mondatból indulsz ki, és csinálsz belőle szenvedőt. Az eddigi tárgyas mondatok így néztek ki:

Minta: A　は/が　B　を　C。 (A wa/ga B o C.) "Az A a B-vel C-t csinál.". Az A volt az alany, aki a cselekvést végzi, a B a tárgy, aki vagy ami elszenvedi a cselekvést, és a C a cselekvés, ami egy tárgyas ige.

Minta: B　は/が　A　に　D。 (B wa/ga A ni D.) "A B az A által D-ződik.". A D az előző C ige szenvedő alakja. A B továbbra is a cselekvést elszenvedő fél, de immár ő az alany, és az A aki cselekszik (de már nem alany!).

Nem akarom túlbonyolítani szabályokkal ezt a leckét, ezért inkább példákon mutatom meg, hogy használd. Először mindig egy egyszerű mondatot írok, utána egy abból készült szenvedőt.

Példák:

1. 漁師（りょうし）　は　鯉（こい）　を　捕りました（とりました）。 (漁師 ryoushi - halász, 鯉 koi - japán ponty, 捕る toru - elfog, kifog (halat)) "A halász pontyot fogott."
2. 鯉（こい）　は　漁師（りょうし）　に　捕られました（とられました）。 "A halász pontyot fogott.". Ha szó szerint lefordítanám: "A ponty a halásztól ki lett fogva.". Szépen csak ugyanúgy lehet lefordítani, ahogy az eredeti mondatot, de az utóbbi fordításból kitűnik, hogy a ponty nézőpontjából mondom el a történetet. Annak ellenére, hogy ez magyarul nem szép, japánul nagyon gyakran használják!
3. 猫（ねこ）　が　犬（いぬ）　を　攻撃（こうげき）　します。 (攻撃 kougeki - megtámad) "Macskák megtámadják a kutyát."
4. 犬（いぬ） は　猫（ねこ）　に　攻撃（こうげき）　されます。 Az előző fordítás itt is helyes lenne, de szó szerint: "A kutya meg van támadva a macskák által."
5. この　授業（じゅぎょう）　が　パソコン　で　書かれています（かかれています）。 "Ez a lecke számítógéppel íródik (épp).", vagy szépen "Ezt a leckét számítógéppel írják.". Ki is hagyhatod a cselekvőt a mondatból, ha egyszer nem vele akarsz foglalkozni. A szenvedő alakú ragozott igét folyamatos alakba tettem a る végű igék ragozási szabálya szerint.

Az előző példák szó szerinti fordításai kifejezetten bénák, de a japán eredeti nem az. Ha az elszenvedő fél nézőpontjából mesélsz el egy történetet, akkor a japán szenvedő szerkezet jobban kifejezi amit mondani akarsz, mint egy sima állítás.

Dolgok készítését jelző igékkel (pl. 書く kaku - ír, 作る tsukuru - készít, 建てる tateru - épít stb.) a に helyett によって szerepelhet. A によって szó szerint azt jelenti, hogy "...által", és más mondatokban is használható. A fordításokban a に-t is így írtam át, de az csak a szenvedő szerkezetben jelenti ugyanezt. Ilyenkor nem élőlény az elszenvedő fél.

Példák:

1. 隣（となり）　の　人（ひと）　が　地図（ちず）　を　書く（かく）。 "Egy szomszédom térképet rajzol."
2. 地図（ちず）　が　隣（となり）　の　人（ひと）　によって　書かれる（かかれる）。 "Térkép készül egy szomszéd által.". Itt sem erőltetném a szó szerinti fordítást...

※　Közvetett: Ez a fajta szenvedő szerkezet rászolgált a nevére, mivel ezzel kellemetlen dolgokat fejezhetsz ki. Nem létezik ilyen jellegű szerkezet a nyugati nyelvekben, de nem olyan nehéz megérteni.

Szabályok:

• A mondat kimenetele mindenképp kellemetlen az elszenvedő félnek. Ha az illetőt semlegesen érinti az esemény, inkább használj aktív mondatot szenvedő szerkezet helyett!
• A cselekvő csak élőlény vagy természeti jelenség lehet. Ezért ha kirabolnak vagy elfúj a szél, használhatod ezt a szerkezetet, de ha átmegy rajtad a vonat, akkor nem.
• Az igének nem kell tárgyasnak lennie.

Ez is könnyen átalakítható egy aktív mondatból, de összetettebb.

Egy szokványos mondat: A　は/が　B　の　C　を　D。 (A wa/ga B no C o D.) "Az A a B C-jével D-t csinál.". Az A ismét a cselekvő, a B az elszenvedő fél akinek C a birtokában van. D a cselekvés.

Minta: B　は/が　A　に　(C　を)　E。 (B wa/ga A ni (C o) E.) Minden rész szerepe marad a régiben, de az előző D ige szenvedő alakban kerül, így lesz belőle E.

Értelemszerűen ha az ige nem tárgyas, a tárgyat ki kell hagynod a mondatból. Ha a mintán nem tudtál kiigazodni, a példákon talán menni fog.

Példák:

1. 料理人（りょうりにん）　は　私（わたし）　の　皿（さら）　を　壊した（こわした）。 (料理人 ryourinin - szakács, 皿 sara - tányér, 壊す kowasu - összetör) "A szakács összetörte a tányéromat.". A következő mondatban ebből csinálok szenvedő szerkezetet.
2. 私（わたし）　は　料理人（りょうりにん）　に　皿（さら）　を　壊された（こわされた）。 "A szakács összetörte a tányéromat(, és ez nekem rosszul esett).". Azonos a két mondat fordítása, de az első egy semleges kijelentő mondat volt, a másodikból viszont érezhető a negatívum. Az ilyen jellegű mondatok helyett ne használd a másik féle szenvedő szerkezetet, mert az helytelen. Például nem mondhatod, hogy 私（わたし）　の　皿（さら）　は　料理人（りょうりにん）　に　壊された（こわされた）。
3. 学生（がくせい）　は　先生（せんせい）　の　クラス　を　邪魔（じゃま）　しました。 (邪魔する jama suru - megzavar) "A diákok megzavarták a tanár óráját."
4. 先生（せんせい）　は　学生（がくせい）　に　クラス　を　邪魔（じゃま）　されました。 "A diákok megzavarták a tanár óráját(, és ez gondot okozott neki)."
5. 昨日（きのう）、亀（かめ）　が　死んだ（しんだ）。 "Tegnap elpusztult a teknős(öm).". Az ige tárgyatlan. Nézzük, hogy lesz ebből szenvedő mondat!
6. 私（わたし）　は　昨日（きのう）、亀（かめ）　に　死なれた（しなれた）。 "Tegnap elpusztult a teknősöm(, és ez nekem rosszul esett).". Tárgyatlan igénél a szenvedő szerkezet könnyen összetéveszthető a lecke első felében bemutatott tárgyas szenvedő szerkezettel. Pedig a mondat jelentése nem "A teknősöm tegnap meghalt engem.", hisz annak semmi értelme nem lenne. Helyette viszont mondhatnánk "A teknősöm meghalt nekem..". Az ilyen tárgyatlan igéjű szenvedő szerkezet nagyon ritka manapság, inkább rendes állítást szoktak használni helyette.

---

Talán még nem érted, miért előnyös a szenvedő szerkezet, de gyakori a japán nyelvben. A következő két mondat segíthet megérteni a rejtélyt:

1. 猫（ねこ）　が　犬（いぬ）　を　攻撃（こうげき）　して、骨（ほね）　を　盗みました（ぬすみました）。 (骨 hone - csont, 盗む nusumu - lop) "Macskák megtámadták a kutyát, és ellopták a csontot."
2. 犬（いぬ） が　猫（ねこ）　に　攻撃（こうげき）　されて、逃げました（にげました）。 (逃げる nigeru - elmenekül, megszökik) "Macskák megtámadtak egy kutyát, és az elmenekült."

Az első mondat megszokott, a második szenvedő szerkezetű. Mindkettőben a második mondatrész az első mondatrész alanyával kapcsolatos. Ez egy újabb lehetőséget ad arra, hogy abból kihagyhassuk az alanyt!

A szenvedő alakú igéket udvariasságként is lehet használni, de arra itt nem térek ki.
5 hozzászólás érkezett ↑

A tárgyas és tárgyatlan igéket nem kell(ene) bemutatnom, mert a magyar nyelvtanban ugyanúgy előfordul ez a két fogalom, mint a japánban. Ennek ellenére megteszem, tekintettel olyan tudatlanokra, mint... én. :D

Megpróbálom az elejétől kezdeni akkor: Az igéket sokféle módon lehet csoportokra bontani. Az egyik ilyen felbontás a tárgyas és tárgyatlan igék megkülönböztetése. A különbség nagyon egyszerű. A tárgyas igét használhatod tárggyal, a tárgyatlant viszont nem. Tárgyas ige például a "kinyit", tárgyatlan párja a "kinyílik". Ha ez nem elég magyarázat, gondolkozz el azon, lehet-e azt mondani, hogy "valamit kinyit", és lehet-e helyette inkább azt, hogy "valamit kinyílik". (Amennyiben a válasz mindkettőre igen, beiratkozok egy magyar nyelvtanfolyamra!)

Most, hogy a magyarázatot eltettem láb alól, foglalkozzunk picit a japán nyelvvel is, ha egyszer ez úgyis egy japán nyelvlecke blog. A képlet egyszerű, de mégsem. Előfordulnak ugyanis olyan szavak, amik magyarul tárgyasak, de japánul tárgyatlanok. Legegyszerűbb példa erre még valamikor a 16. lecke végén bevezetett わかる ige. Magyarul azt mondanád, "ért", ami határozottan tárgyas igének néz ki. Mégis, ha japánul próbálod ugyanezt kifejezni, akkor az "értve van" pontosabb fordítás lenne. A japánok számára nem különülnek el annyira az ember tudatában végbemenő változások a tárgytól, amire azok vonatkoznak. Ezért például ha "japánul megértesz valamit", akkor ahhoz annak a valaminek legalább annyi köze van, mint neked. Vannak erre egyéb példák is, de nem akarok túlzottan eltérni a tárgytól. Vagy a tárgyatlantól.

Nem minden igére igaz, de elég sok igénél léteznek tárgyas/tárgyatlan igepárok. Sajnos nem olyan egyszerű az egyikből megtalálni a másikat, mint a "kinyit"/"kinyílik" esetében, de csak azért, mert az ige végétől függően többféle változás is lehetséges. A változást nem nevezném ragozásnak, mert általában mindkét alak szerepelni szokott a szótárakban. Ez megkönnyíti és meg is nehezíti a dolgod. Nem lehet szabályokat felállítani, be kell magolni a szavakat. Viszont nem kell szabályokkal vacakolni, csak meg kell tanulni a szavakat!
Megjegyzés: Van olyan rag, ami egy igéből tárgyatlan igét csinál! De "máshogy".

Példák:

Tárgyatlan ige	Tárgyas ige
始まる（はじまる） - elkezdődik	始める（はじめる） - elkezd
止まる（とまる） - megáll	止める（とめる） - megállít
開く（あく） - kinyílik	開ける（あける） - kinyit
続く（つづく） - folytatódik	続ける（つづける） - folytat
解ける（ほどける） - kioldódik	解く（ほどく） - kiold
出る（でる） - kimegy, előjön	出す（だす） - kivesz
倒れる（たおれる） - ledől	倒す（たおす） - ledönt
壊れる（こわれる） - eltörik, elromlik	壊す（こわす） - elront
動く（うごく） - mozog	動かす（うごかす） - mozgat
伸びる（のびる） - nő, nyúlik	伸ばす（のばす） - nyújt
落ちる（おちる） - (le)esik	落とす（おとす） - leejt
残る（のこる） - megmarad	残す（のこす） - meghagy
直る（なおる） - meggyógyul, meg lesz javítva*	直す（なおす） - meggyógyít, megjavít
見える（みえる） - látszódik	見る（みる） - lát, néz
聞こえる（きこえる） - hallatszik	聞く（きく） - hall

* Nem minden tárgyatlan (vagy tárgyas) szónak van megfelelője a magyar nyelvben. Ezeket csak ilyen bénán, általában szenvedő szerkezettel lehet kifejezni.

Ha a fenti tárgyas igéket megnézed, láthatod, hogy egész máshogy alakul a végződésük egymáshoz képest. Léteznek táblázatok, amikben sok ige fel van sorolva mindenféle végződések szerint (pl. az -iru -eru végű lesz, az -eru -u végű lesz, stb.), de ha nem magolod be a szavakat, nem jöhetsz rá, hogyan kell az egyes igéket megváltoztatni. Ne is próbálj szabályokat keresni! Vagyis megpróbálhatod...

A lecke elején említett 分かる（わかる） igének, és hozzá hasonlóan sok másiknak nincs tárgyas vagy épp tárgyatlan párja. Létezik 分かれる（わかれる） ige, de a jelentése egész más!

Amit még meg kell említenem, hogy a tárgyas és tárgyatlan igék használatában van eltérés. A tárgyas igéket lehet tárggyal használni, vagyis を szócska jöhet az általuk befolyásolt szó után, de a tárgyatlan igék "tárgyával" (általában alanyával) csak a が vagy は szócska használható. Előfordul a に szócska is, de annak a jelentésével később még foglalkozni fogok.
2 hozzászólás érkezett ↑

Olyan egyszerű főnevekre térek most ki, amik használatukban nagyon hasonlítanak egymáshoz. Az egyikkel szándékot, egy másikkal dolgok valószínűségét vagy szükségességét fejezheted ki, de a jelentésük valamennyire mégis hasonlít. Valamilyen elvárást fejeznek ki. Van amelyik természetes, másik belső vagy külső elvárást jelent. A példamondatok előtt részletesebb magyarázatot írok, mert nincs teljes egészében megfelelő szó rájuk magyarul.

Japánul	Magyarul	Magyarázat
はず (hazu)	meggyőződés	※ Ha erős meggyőződésed van, hogy valami be fog következni, akkor ezt a szót kell használnod. ※ Akkor is használhatod miután bekövetkezett, ha ismered az okát.
わけ (wake)	ok, következmény	※ Ezt a szót használd, ha valaminek a következményéről beszélsz. ※ Ugyancsak ezt használhatod valaminek a magyarázatára is.
べき (beki)	kell(ene)	※ Ha úgy gondolod, hogy valaminek történnie kéne, akkor ezt a szót használhatod. Utasításra csak a legritkábban használható.
もの* (mono)	"dolog", kötelesség	※ Ennek a szónak a jelentése hasonlít az előzőéhez, de általánosan elfogadott szabályokra vonatkozik.
つもり (tsumori)	szándék	※ Jelentése magáért beszél. Ha valamit tenni akarsz, ezzel fejezheted ki.

* Ez a szó önmagában csak kézzel fogható "dolgot" jelentene.

Minta: mondat + X　です。 (mondat + X desu) Az X a fenti szavak egyike, a mondat pedig egy ezt módosító belső mondat, amilyenről az 50. leckében már olvashattál. A mondat vége ugyanúgy alakul mint a belső mondatoké!

Példák:

1. はず:
   1. バス　は　五分（ごふん）　以内（いない）　に　来る（くる）　はず　です　よ。 (以内 inai - belül) "A busz várhatóan öt percen belül itt lesz!" vagy "A busznak itt kell lennie öt percen belül!". Erős meggyőződésből mondhatod, hisz ki van írva a menetrendre.
   2. 公園（こうえん）　で　食べ物（たべもの）　は　ただ　です。じゃ、大勢（おおぜい）　の　人（ひと）　が　いる　はず　です　ね。 (ただ tada - ingyen, 大勢 oozei - sok ember) "A parkban ingyen van az étel. Akkor ezért van ott sok ember, ugye! (Várható, hogy sok ember van ott, ugye!)". Az első mondat után már nyilvánvaló, hogy miért következett be az utóbbi.
2. わけ:
   1. あなた　が　全部（ぜんぶ）　食べた（たべた）　わけ　です　か。 "Szóval mindet megetted?". Tapasztalatból leszűrt következmény.
   2. あつさ　が　きらい　だから、ほっきょく　に　引っ越した（ひっこした）　わけ　です。 (あつさ atsusa - meleg (fn.), ほっきょく hokkyoku - Északi-sark, 引っ越す hikkosu - költözik) "Mivel utálja a meleget, ezért az Északi-sarkra költözött.". Az aláhúzott szó magyarítása(!) a mondat elejére került, de ez ne zavarjon meg! A わけ a második mondatrészt emeli ki.
   3. 欠席（けっせき）　の　わけ　を　聞きたい（ききたい）。 (欠席 kesseki - hiányzás) "Szeretném hallani a hiányzás okát.". Egyes mondatokban lehet szó szerinti oknak értelmezni.
   4. 広告（こうこく）　が　あんまり　みじかい　です　ね。というわけで、テレビ　を　見ません（みません）。(広告 koukoku - hírdetés) "A reklámok elég rövidek. Vagyis (ez oknál fogva) nem nézek tévét.". A mondat elei というわけで elég gyakori kifejezés magyarázatok után következtetések levonására.
   5. けいかん　が　ここ　へ　聞き（きき）　に　来た（きた）　わけ　が、私たち（わたしたち）　は　何も（なにも）　教えません（おしえません）　でした。 "Ugyan a rendőr idejött kérdezni, de mi nem árultunk el semmit.". A わけ egy mondatban kiemeli annak a magyarázó jellegét. Nem jelenti szó szerint azt, hogy "ugyan", de ha az eredeti japán mondatból elhagynánk a わけ-t, akkor a magyarból is el lehetne hagyni az aláhúzott részt.
   Megjegyzés: Láthatod, hogy a わけ elég összetett fogalom. Ne vedd félvállról!
3. べき:
   1. こう　いう　難しい（むずかしい）　場合（ばあい）　に　よく　考える（かんがえる）　べき　です。 "Ilyen nehéz esetben többet kell(ene) gondolkozni.". A べき okoskodónak hangzik, ezért utasításra csak általános dolgokkal kapcsolatban érdemes használni vagy ha magadban beszélsz.
   2. 環境（かんきょう）　を　保護（ほご）　するべき / すべき　です。 (環境 kankyou - környezet, 保護する hogo suru - véd, megőriz) "A környezetet védeni kell.". Amikor a べき szó előtt a する ige áll, olyankor együtt すべき-re egyszerűsödhetnek.
4. もの:
   1. 昼食（ちゅうしょく）　は　全部（ぜんぶ）　食べる（たべる）　もの　です。 "Az ebédet mind meg kell enni. (Az ebéd mind megenni dolog.)"
5. つもり:
   1. 一年間（いちねんかん）　ぐらい　日本（にほん）　に　行く（いく）　つもり　です。 "Nagyjából egy évre Japánba szándékozok menni.". A magyar megfogalmazással ellentétben a japán eredeti nem olyan hivatalos. Lehetne: "Japánba készülök úgy egy évre."
   2. 何（なん）　の　つもり　です　か。 "Mi a szándékod? / Mit akarsz tenni?"

Minta: わけ/はず　が　ありません (wake / hazu ga arimasen).

A わけ és a はず ebben a formában teljesen mást jelent, mint amire számítanál a magyar fogalmak alapján. Nagyjából mindkettő azt jelenti, hogy "olyan nincs, hogy...".

Példák:

1. サンタ　は　そんざい　する　はず　が　ありません。(そんざい sonzai - létezés) "Nem létezik télapó! (Olyan nincs, hogy a télapó létezzen.)"
2. そんな　物（もの）　を　触る（さわる）　わけない。 (触る sawaru - megérint) "Hozzá nem érek! (Olyan nincs, hogy hozzáérjek.)". Mivel a わけない-t sűrűn használják, ezért nem baj, ha néha kifelejted az alanyt jelző が szócskát. A 物 (mono) szó ebben a mondatban egy kézzelfogható tárgyat jelöl.

↑

Már jó néhány előző leckében éltem félbehagyott mondatokkal példák esetén, de nem magyaráztam meg igazán, hogy miért kell éppen olyat használni. Talán amit leírok eddig is nyilvánvaló volt számodra, de ha mégsem, akkor most tisztába teszek mindent!

Mi is az a félbehagyott mondat a japán nyelvet tekintve? Nem feltétlen arról van szó, hogy elkezded a mondandód, de nem fejezed be. (Milyen "vicces" lenne, ha itt véget érne a lecke.) Szokásomhoz híven inkább példákat írok, amikből ha egyből nem is, de kis segítséggel hamar rájössz majd a titok nyitjára!

Példák:

1. 富士山（ふじさん）　に　登りたい（のぼりたい）　ん　です　が。 "Szeretném megmászni a Fujit, de..."
2. しゅくだい　を　忘れた（わすれた）　ん　です　が。 "Elfelejtettem (otthonhagytam) a házit, de..."
3. 一緒（いっしょ）に行く（いく）のはちょっと。 "Együtt menni az egy kicsit..."

A fenti mondatok jól láthatóan befejezetlenek, de csak azért, mert úgy fordítottam őket. Beszédben ez többnyire jól érezhető. Az utolsó szótagokat lassuló, elbizonytalanodó hanghordozással szokás mondani. De azért jó ha tudod, hogy ez nincs mindig így. Teljesen határozott, befejezettnek tűnő félbehagyott mondatokat is hallani.

Én inkább azért nevezném az ilyen típusú mondatokat félbehagyott mondatnak, mert annak az érzetét közvetítik, hogy valamit nem mondtál ki. Magyarul is szoktam néha ilyet használni, és biztos nem vagyok vele egyedül. Amikor magyarul hagyunk félbe egy gondolatot, a cél általában a figyelem felkeltése, szarkazmus vagy sértődöttség érzékeltetése (és még folytathatnám). A japán kultúrában viszont a befejezetlen mondat legfőbb szerepe a kényelmetlenség elkerülése. Legyen az saját, vagy mások kényelmetlensége. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a japán kultúrában kényelmetlenségnek vesznek mindent, ami bárkit negatívan érint.

A félbehagyott mondatot minden olyan esetben használhatod, amikor a mondat folytatása nélkül is nyilvánvaló a másik számára, hogy mire gondolsz. Mivel többnyire a kényelmetlenség elkerülésére való, ezért általában negatív következményekkel kell számolnia annak, akinek ilyet mondanak.

Erre példa lehet:

1. Más vélemény: それ　は　いい　考え（かんがえ）　です　けど。 "Jó a gondolat, de... (lehet, hogy én inkább mást mondanék.)"
2. Elutasítás: その　プレゼント　は　ちょっと。 "Az az ajándék egy picit... (drága / nem fogadhatom el stb.)"
3. Képesség hiánya: 皆（みんな）　と　富士山（ふじさん）　に　登りたい（のぼりたい）　ん　です　が。 "Szeretném veletek megmászni a Fujit, de... (fáj a lábam.)". Bocs a mondat újrahasznosításáért, de...
4. Engedélykérés: 昨日（きのう）　あんまり　眠らなかった（ねむらなかった）　ん　です　が。 "Tegnap nem aludtam igazán, ezért... (elmehetnék most?)"

Ez persze korántsem teljes lista. Csak azokat az eseteket emeltem ki, amik gyakrabban előfordulnak (és épp eszembe jutottak :p). ↑

堀江由衣　-　かみさまおねがい
(Horie Yui - kamisama onegai)

Szokásos módon előre leírom, hogy a dalszöveg fordításokhoz nem értek. Legjobb esetben is csak az eredeti jelentéshez közeli szöveget fogsz itt látni. De ez egy nyelvlecke blogon nem is olyan nagy baj.

いつも見ていた風景
いつも　みていた　ふうけい
A táj amit mindig láttam,

今日は少しだけ　違うみたいなの
きょう　は　すこし　だけ　ちがうみたい　な　の
ma csak egy kicsit másmilyennek tűnik.

目覚めたばかりの耳を
めざめた　ばかり　の　みみ　を
Az épp csak felébredt fülemet

澄まして懐かしい歌声を探しているの
すまして　なつかしい　うたごえ　を　さがしている　の
hegyezve, a vágyott éneklő hangot keresem.

---

出逢った瞬間になぜか
であった　しゅんかん　に　なぜか
Abban a pillanatban mikor találkoztunk, valamiért

世界が色を変えていた
せかい　が　いろ　を　かえていた
a világ a színeket megváltoztatta.

---

かみさまおねがい　この気持ちはそう
かみさま　おねがい　この　きもち　は　そう
Kérlek Istenem, ez az érzés mint

初めて見つけた　希望なの
はじめて　みつけた　きぼう　な　の
az először felfedezett remény.

空に祈るように　涙は溶かして
そら　に　いのる　よう　に　なみだ　は　とかして
Az égben, mint egy imát, a könnyeim olvasztja el.

瞳　見つめていたい
ひとみ　みつめていたい
A pillantása. Szeretném nézni.

---

ごめんね　突然すぐに
ごめんね　とつぜん　すぐに
Sajnálom. Most hirtelen

声が聞きたくて　睫毛を伏せたら
こえ　が　ききたくて　まつげ　を　ふせたら
a hangját akarom hallani, és ha a szempilláim lesütöm

「どうしたの？」ってその指
「どうした　の？」って　その　ゆび
megkérdezi "Mi baj?". Az ujjával

肩に触れるから　ぎゅって切なくなる　胸が
かた　に　ふれる　から　ぎゅって　せつなく　なる　むね　が
miután a vállamhoz ér, összeszorul fájdalmasan a mellkasom.

---

もう少しこうしてここで
もう　すこし　こうして　ここ　で
Így még egy kicsit itt

伝わる鼓動感じて
つたわる　こどう　かんじて
érzem az átadott szívdobogást...

---

かみさまおねがい　この気持ちはなに？
かみさま　おねがい　この　きもち　は　なに？
Kérlek Istenem, mi ez az érzés?

言葉にならない　希望なの
ことば　に　ならない　きぼう　なの
A szavakba nem önthető remény.

明日の今頃　笑顔になれたら
あした　の　いまごろ　えがお　に　なれたら
Ha holnap ilyenkor mosolygós leszek

きっと　届けたいの
きっと　とどけたい　の
mindenképpen át akarom adni.

---

青空を見上げる二人
あおぞら　を　みあげる　ふたり
Ketten, akik a kék égre felnéznek

はぐれ雲を追いかけて
ばかれ　くも　を　おいかけて
megkergetik az eltévedt felhőket.

一番大好きなメロディー
いちばん　だいすき　な　メロディー
A kedvenc dallamom

ささやいて一歩前に
ささやいて　いっぽ　まえ　に
suttogás egy lépés előtt.

---

出会えたよろこび
であえた　よろこび
A találkozás örömét

大切にしたい
たいせつ　に　したい
szeretném fontossá tenni.

君がそばにいてくれたら
きみ　が　そばに　いて　くれたら
Ha te mellettem vagy

それだけでいつも　世界が変わるの
それだけ　で　いつも　せかい　が　かわる　の
csak emiatt bármikor a világ megváltozik,

そして　歩き出せる
そして　あるき　だせる
azután képes vagyok járni.

---

かみさまおねがい　この気持ちはそう
かみさま　おねがい　この　きもち　は　そう
Kérlek Istenem, ez az érzés mint

初めて見つけた　希望なの
はじめて　みつけた　きぼう　な　の
az első felfedezett remény.

空に祈るように涙は溶かして
そら　に　いのる　よう　に　なみだ　は　とかして
Az égben, mint egy imát, a könnyeim olvasztja el.

瞳　見つめていたい
ひとみ　みつめていたい
A pillantása. Szeretném nézni.

---

この気持ちで
この　きもち　で
Így érezve

その瞳を
その　ひとみ　を
azt a pillantást...

---

見つめていたい
みつめていたい
szeretném nézni.

Megj.: Igazság szerint ennél talán már tudnék szebb fordítást is írni, de nem akarom az eredeti jelentést visszafejthetetlenné tenni. Hátha érdekel itt valakit a japán nyelv, és megpróbálja. o:)

風景 (fuukei)	táj
違う (chigau)	különbözik, téves
目覚める (mezameRU)	felébred
ばかり (bakari)	csupán
耳 (mimi)	fül
澄ます (sumasu)	fülét hegyezi, tisztáz
懐かしい (natsukashii)	szeretett, hiányolt (pl. személy)
歌声 (utagoe)	énekhang
探す (sagasu)	keres, kutat valamit
出会う* (deau)	találkozik
瞬間 (shunkan)	pillanat
世界 (sekai)	világ
色 (iro)	szín
変える (kaeRU)	cserél, változtat
神様** (kamisama)	Isten
気持ち (kimochi)	érzés, hangulat
初めて (hajimete)	először
見つける (mitsukeru)	felfedez, megtalál
希望 (kibou)	remény
空 (sora)	égbolt
祈る (inorU)	imádkozik, kíván
涙 (namida)	könny(ek)
溶かす (tokasu)	olvaszt
瞳 (hitomi)	szem, pupilla
見つめる (mitsumeRU)	megbámul
突然 な (totsuzen na)	hirtelen, váratlan
声 (koe)	(emberi) hang
睫毛 (matsuge)	szempillák
伏せ (fuseRU)	lefordít, elrejt
指 (yubi)	ujj
肩 (kata)	váll
触れる (fureRU)	megérint
ぎゅ (gyu)	rándul, összeszorul (hangutánzó)
切ない (setsunai)	fájdalmas, fojtogató
胸 (mune)	mell, mellkas
こうして (koushite)	így
伝わる (tsutawarU)	átadódik
鼓動 (kodou)	(szív)dobogás, lüktetés
感じる (kanjiRU)	érez vmi-t
言葉 (kotoba)	szavak, nyelv
今頃 (imagoro)	ilyentájt
笑顔 (egao)	mosolygós arc, mosoly
きっと (kitto)	biztosan
届ける (todokeRU)	küld, átad
青空 (aozora)	kék ég
見上げる (miageRU)	felnéz vmi-re, megcsodál
逸れる (hagureRU)	eltéved, eltér a tárgytól
雲 (kumo)	felhő
追いかける (oikakeRU)	megkerget
一番 (ichiban)	leg-
大好き な (daisuki na)	imádott, kedvenc
ささやく (sasayaku)	suttog, mormog
一歩 (ippo)	egy lépés
よろこび (yorokobi)	öröm, vidámság
大切　な (taisetsu na)	fontos

*出逢う Az eredeti dalszövegben ez a kanji változat szerepel, de a szavak kigyűjtésénél inkább az egyszerűbb, hétköznapi változatot írtam. Az több helyen fordul elő. A ritkább változatot főleg dalszövegben, irodalmi művekben szokták használni. De van, aki az ilyesmivel azt jelzi, milyen nagyon művelt. Még ha nem is.

**神様 A kami-sama szó szerint jelent csak Istent. A japán vallásban is használt szó nyilvánvalóan nem a keresztény Istenre utal (bár utalhat rá is). A Sintó vallásban még a kis falvaknak is van saját istenük. Ezek inkább helyi szellemek, akik vigyáznak a helyre, de jobb fordítás nem létezik a szóra.

2 hozzászólás érkezett ↑

Ha már sok japán szöveggel találkoztál, sok japán rajzfilmet, sorozatot, filmet néztél, feltűnhetett egy rövid de érdekes "szó". Mikor még csak ismerkedtem a nyelvvel, nem tudtam ezt a szót mire vélni, és többnyire figyelmen kívül hagytam. A "szó": って. Talán ez az egyetlen (nagyjából) értelmes szócska, ami kis つ hiragana írásjellel kezdődik.

Először írok a szócska eredetéről. Az eddigiekhez nagyon hasonló szerkezet a következő:

Minta: A　と　いう　の　は (A to iu no wa). Jelentése nagyjából "az, hogy A...", vagy "az A-nak mondott dolog...".

Fogadni mernék, hogy a minta magyarázata nem segített ki túlzottan, de ahhoz, hogy ezt megértsd, az előző pár leckét már tudnod kell. Ez a szerkezet majdnem ugyanúgy működik mint az A　と　いう　B az előző leckében.
Megj.: Érdemes visszanézz az 53. leckére is a の szócska egyik használatáról. Ha az említett szerkezetben a B helyére az "általános főnévként" használható の-t teszed, megkapod a mostani szerkezetnek a nagy részét.

Példák:

1. 「それ　は　ちょっと...」　と　いう　の　は、何（なん）　です　か。 "Mit jelent az, hogy "Sore wa chotto..."?"
2. 「それ　は　ちょっと...」　と　いう　の　は、説明（せつめい）　が　難しい（むずかしい）　(文（ぶん）)　です。 "Azt, hogy "Sore wa chotto...", nehéz elmagyarázni.". (És nem is itt fogom.) A mondat szó szerinti fordításban: "Az, hogy "Sore wa chotto...", egy magyarázni nehéz mondat.". A mondat szava (文) azért van zárójelben, mert anélkül is értelmes a példa.
3. アニメ　と　いう　の　は、アニメーション　の　こと　です。 "Az, hogy anime azt jelenti, hogy rajzfilm.". A こと szó itt nagyjából "dolog" jelentésű. A mondatot szó szerint is fordíthatnám, de inkább maradj az előző alaknál. Szó szerint: "Az, hogy anime egy "rajzfilmes dolog"."

A japán beszéd helyenként rendkívül körülményes is lehet, és ezek a szerkezetek nem javítanak a helyzeten. Ha javítanának, a japánoknak más módszerekhez kéne folyamodniuk a körülményes beszédhez. Valójában az előbbire van rövidítés.

Minta: A って (A tte). Teljes egészében helyettesítheti az előző szerkezetet. Arra azért még most felhívom a figyelmed, hogy ez a közvetlen, beszélt nyelvben használható csak.

Az előzőeket behelyettesítve:

1. 「それ　は　ちょっと...」　って、何（なん）　です　か。 "Mit jelent az, hogy "Sore wa chotto..."?"
2. 「それ　は　ちょっと...」　って、説明（せつめい）　が　難しい（むずかしい）　(文（ぶん）)　です。 "Azt, hogy "Sore wa chotto...", nehéz elmagyarázni.".
3. アニメ って、アニメーション　の　こと　です。 "Az, hogy anime azt jelenti, hogy rajzfilm."

Semmi mást nem tettem, mint lemásoltam az előző mondatokat, és kicseréltem a szerkezetet.

Az eddigiek mellett a って szinte bármilyen mondatban helyet kaphat. Van ahol a と-t helyettesíti a と　言う（いう）, と　思う（おもう） jellegű szerkezetekben. Ilyenkor sok esetben az igét el is lehet hagyni, ha kitalálható. (És szinte mindig az.)

Példák:

1. 「私（わたし）　も　そう　思います（おもいます）」って　言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "Én is így gondolom"."
2. 「私（わたし）　も　そう　思います（おもいます）」って。 Jelentése pontosan egyezik az előbbivel
3. 彼（かれ）　は　どうでもいい　って。 "Azt mondta, hogy neki mindegy."

Gondolkoztam, hogy a következő mondatokat is beírjam-e az előző példamondatokhoz, de a jelentésük picit más. A って akkor is használható, ha csak utalsz arra amit mások mondtak, hallottál valahol, stb.

Példák:

1. 何（なん）　です　って？ "Mit mondtál??". Rajzfilmekben sokat hallani ilyet. Azt nem tudom, hogy a való életben is annyira elcsépelt-e, de kételkedek benne.
2. って　何？　"Ez meg mit jelent?". Gyakran fordul elő a って a mondat legelején. Ilyenkor arra utal, amit előzőleg mondtak.

A って sokoldalú. Annyira, hogy szinte bármilyen szó után írhatod, ami után a は szócska kellene. Ilyenkor "erről szólva..." jelentésű.

Példák:

1. 友達（ともだち）　って、　たくさん　います　か。 "Ami a barátokat illeti, sok van neked?". A magyartalan fordításért továbbra sem vállalom a felelősséget.
2. 飛行機（ひこうき）　って、やはり　怖い（こわい）　と　思います（おもいます）。 "Ami a repülőket illeti, mégis azt gondolom, hogy félelmetesek." vagy magyarul "Mégis tartok a repülőktől."

↑