Van egy közös pont a lecke címében megadott fogalmak között. Ez a közös pont nem a feltételes szerkezet, amivel eddig is foglalkoztam, hanem egyetlen szó:
いい / よい (Látom, hogy két szónak néz ki, de ez akkor is csak egy szó...)
Ez azt jelenti, hogy "
jó", de valójában ennél sokkal többet is. Ez a szó már önmagában sem azt az egyszerű fogalmat jelenti, amit magyarból megszokhattál. Az いい / よい amellett, hogy "
jó", azt is jelenti, hogy "
helyes", vagy azt, hogy "
szabad", vagy azt, hogy "
lehet". Ezek a jelentések talán magyarul is megjelennek a "jó" fogalmánál, de egyáltalán nem olyan határozottan, mint japánul. Azért ne kezdd el ezeket máris bevágni. Ezt mind jelenti ugyan a szó, de az azért nem mindegy, milyen mondatba kerül az egyes jelentésekkel. (A feltételes mondatok is mindjárt szerepet kapnak.)
Minta:
ige+れば/-たら いい vagy
ige + と いい (ige+reba/-tara ii VAGY ige + to ii) "
Jó lenne, ha ..." Az első esetben az ige a megfelelő feltételes módban, az utóbbi esetben pedig a szótári alakjában szerepel.
Példák:
- 車（くるま） を 買ったら（かったら） いい でしょう ね。 "Jó lenne venni egy autót, nem?"
- きれい に したら いい と 思います（おもいます）。 "Jó lenne kitakarítani (azt hiszem).". Azért tettem a végét zárójelbe, mert általában jó ötlet finomítani a kívánsághoz hasonló egoista kijelentéseket, és nem feltétlenül jelentenek (azon túl) bármit is.
- 全部（ぜんぶ） 食べる（たべる） と いい ん です が。 "Jó lenne mind megenni, de... (mondjuk: nem lehet).". Befejezetlen mondat.
A
76. leckében használt megengedő szerkezet (a "kell" ellentéte volt) még megengedőbbé tehető az いい használatával!
Minta:
igető+て も いい (igető+te mo ii) Szó szerint: "
Az is jó ha..." vagyis "
Szabad/Lehet" Az ige a kapcsolatos alakjában van, ezért kerül て a végére.
Példák:
- ライオン を ならして も いい です か。 "Megszelidíthetem az oroszlánt?"
- それ は ちょっと （いけません）。 "Az egy picit... / Az nem lenne igazán jó." Ahogyan az előző leckében írtam, az いけません jelentése "nem megy / nem lehet". Ha a ちょっと ott van előtte, akár le is hagyható.
Minta:
－なくて も いい (feltételes alak-nakute mo ii) Szó szerint: "
Ha nem teszed / Ha nem lesz úgy, az is jó.". Röviden viszont csak annyit tesz "
nem kell."
Példák:
- 立たなくて（たたなくて） も いい です よ。 "Nem kell felállnia!"
- 木（き） から 取る（とる） 果物（くだもの） が りんご で なくて も いい です。 "Nem baj, ha a fáról leszedett gyümölcs nem alma.". Bár nem tudom, hogy fizikailag hogy történik a dolog.
A következőnek nincs sok köze a feltételes mondatokhoz, de még ez is idefér az いい felhasználási módjai közé.
Minta:
どう すれば いい / どう したら いい (dou sureba ii / dou shitara ii) Szó szerint: "
Mit tenni jó?". Szó szerint is lehet értelmet keresni benne, de magyarul azt jelenti, hogy: "
Mit tegyek?/Mi lenne a legjobb?"
Ez nem egy szerkezet, hanem egy kifejezés. Leggyakrabban úgy fordul elő, hogy どうしたらいいんですか / どうすればいいんですか。 Azért írtam ilyen szépen egybe, mert amikor életedben először találkozol vele, valószínűleg ennyit fogsz érteni belőle. Használható önmagában, de használható összetett mondatok második feleként is.
Példák:
- お金（おかね） が ない ん です けど、どう したら いい ん です か。 "Nincs pénzem, mit tehetnék?"
- どう したら いい の かしら? "Vajon mit kéne csináljak?" Ez is egy lehetőség a kifejezés mondatba foglalására.
A példamondatokban írtam olyasmit is, amire idáig nem tértem ki. A következő leckékben megpróbálom majd pótolni!
Had ne kelljen most arról írnom, mennyire fontos a japán társadalom életében a konfliktusok elkerülése. (Persze ne csak elhidd, olvass utána!) Arról viszont nem árt említést tennem, hogy ezt a nyelv hogyan tükrözi.
Az előző leckékben sorba vettem a japán nyelvben előforduló feltételes mondatszerkezetek többségét. A feltételes mondatok használata csak egy nagyon pici szelete az egész képnek, de segítségével többet kifejezhetsz, mint egyszerű feltételeket. Feltételes mondattal tanácsot adhatsz, finomíthatod az utasításaid nyersségét, vagy amit akarsz. Ezt az utolsót a leginkább!
Szokásom volt korábban is, hogy minden új szerkezetet először megpróbáltam szó szerint lefordítani, aztán megmagyaráztam mire is jó valójában. Ezt továbbra is megteszem, de ha eljutottál idáig, ideje elfeledkezned a magyar nyelv tökéletességéről, és elfogadni, hogy egy másik tökéletes nyelv, más szerkezetekkel, máshogy fejez ki mást... vagyis ugyanazt, amit magyarul máshogy. (Akinek az előbbi nem volt világos: Van egy fogalom (A), ezt magyarul kifejezheted egyféleképpen (B), japánul másik módon (C), de mindkettő a fogalmat jelenti (A), pedig önmagukban jelentenek (B)-t és (C)-t is.)
Az előbbi fejtegetésre a feltételes mondatok tökéletes példát adnak. Nos, nem csak a fejtegetésre, de arra is, hogy a japán nyelv néha milyen körülményes tud lenni. Nem állunk itt meg! Mutatok rá pár példát is.
A legelső legyen az örök kedvencem. Egyszer meghallottam úgy 5 éve, és többé nem ment ki a fejemből.
Minta:
tagadó tő+なければ ならない / いけない (tagadó tő+nakereba naranai / ikenai) Vajon mire jó ez a körülményes szerkezet? Magyarra lefordítva (most kapaszkodj meg) azt jelenti: Kell.
Ha figyeltél az előbbiekben, akkor tudhatod, hogy a szerkezet első fele "
Ha nem lesz / Ha nem teszem...". Ez az -えば / -ければ feltételes mód egy szó tagadása után. Például: たべなければ "
Ha nem eszek...".
A szerkezet második felében két különböző szót is használhatsz. Mindkettő hasonló jelentésű, de van közöttük eltérés:
- ならない: szó szerint "nem lesz (úgy)". Ezzel a szerkezet szó szerinti(!) jelentése "Ha nem teszem, nem lesz úgy.". Puszta logikai fejtegetés után világossá válik, ha azt akarod, hogy "úgy" legyen, meg KELL tenni.
- いけない: vagyis "nem mehet / nem lehet jó". Rád bízom, hogy az előbbi szerkezettel hogyan rakod össze szó szerint, de ne feledd, hogy a szó szerinti jelentés itt nem annyira lényeges.
Megjegyzés: Biztos vagyok benne, hogy lesz, aki már itt elveszti a fonalat. Ne aggódj, a kifejezés egyben annyit jelent, hogy KELL, és semmi többet.
Ha idáig tudtál követni, leírom a két változat jelentése közötti minimális eltérést. A ならない kevésbé közvetlen fordulat, mint az いけない. Idegenekkel ezt érdemes használni. Az いけない jelentésében érzelmi többlet is van. Sürgetőbbnek hat, és nem használható olyan mindenképp bekövetkező következmények leírására, mint például "
A napnak hamarosan fel kell kelnie.". Mivel az いけない a mindennapi életben önmagában is használatos szófordulat, és azt jelenti, hogy "
vmi. (nagyon) nem jó / nem helyes!", ezért magában foglalja a személyes negatív véleményed!
Magyarul igen, de japánul a "kell"-t nem használhatod utasításra. A második mondatban azért adok egyfajta ellenpéldát.
Példák:
- 明日（あした）、 午前（ごぜん） 八時（はちじ） に 起きなければ（おきなければ） いけません。 "Holnap reggel nyolckor fel kell kelnem!". Az いけません használata miatt azt is fordíthattam volna, hogy "muszáj felkelnem (különben baj lesz)!"
- あなた も 起きなければ（おきなければ） いけません よ。 "Neked is fel kell kelned!". Ebben a mondatban valójában nem utasításról van szó, hanem pusztán egy állításról, ezért használható ez a kifejezés.
- どろぼう が 静か（しずか） で なければ ならなかった。 "A betörőnek csöndesnek kellett lennie.". Ez a kifejezés a főnévi melléknevekre is működik.
- 人（ひと） は いつか 死ななければ（しななければ） ならない。 "Az embernek meg kell halnia valamikor.". Ebben a példában az いけない nem jöhetett szóba, mivel törvényszerűségről van szó, és azt nem lehet erkölcsi alapon megítélni.
- きけん で 助けなければ（たすけなければ） いけません。 "A veszélyben segíteni kell!". Az いけない még sűrgetőbbé teszi a mondandót.
A japánok is beláthatták valamikor a múltban, hogy a -なければなりません picit hosszú, épp ezért beszédben, ahol nyilvánvaló a mondat értelme, a -なければ önmagában is használható. Ezt a -なければ-t még jobban le lehet rövidíteni. Sűrűn hallani, hogy -なけりゃ / -なくや / -なきゃ, de csak szóban használatos.
Példák:
- お腹（おなか） 空いて（すいて） 食べなきゃ（たべなきゃ）。 "Éhes vagyok, ennem kell!"
- 車（くるま） で 行かなくや（いかなくや）。 "Kocsival kell mennünk!"
Más kifejezések ugyancsak a "kell"-re például a -なくて わ ならない / いけない (röviden なくちゃ) vagy a -ない と いけない / こまる. Ezekre itt nem térek ki, és szerintem nem is fordulnak elő olyan sűrűn. De azért fontosak lehetnek!
