Azt kell mondjam, HOGY ez is pont olyan fontos része a nyelvnek, mint az eddigiek. A と szócskával idáig sok helyen találkozhattál már, de ha a most következő szerkezetet nem ismered, valószínűleg nem érted mit keres bizonyos mondatokban.
A と azt jelenti röviden, hogy: "Hogy". Nem a kérdőszóra kell gondolni, hanem... De inkább megmutatom!
Példák:
- 「私（わたし） に どうでもいい です」 と 言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "Nekem mindegy"."
- 「それ は ざんねん です」 と 思いました（おもいました）。 "Azt gondoltam, hogy "kár (érte)"."
- いい かんがえ だ と 思います（おもいます） よ。 "Szerintem (=úgy gondolom, hogy) ez jó ötlet!"
Remélem a példákból világos, hogy mit is jelent ez a szó. Természetesen erről is kialakultak szabályok, amiket be kell tarts, ha helyesen akarsz fogalmazni:
- A mondatrész, amire a と vonatkozik, lehet pontos idézet (ilyenkor használhatod az "idézőjeleket": 「...」). Amikor nem pontos, akkor az idézőjeleket le kell hagyni, és belső mondatként kell felfogni.
- 「私（わたし） に どうでもいい です」 と 言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "Nekem mindegy".". Pontos idézet. Az ige az idézett mondatban udvarias alakban szerepelhet, mintha mondat vége lenne (de csak ha tényleg így mondták).
- 彼（かれ） は どうでもいい と 言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy neki mindegy." Nem igazi idézet, és egy ige a szótári alakjában szerepelhetne, ha épp lenne benne. A です egyszerű だ alakját főnév és főnévi melléknév után belső mondatokban is ki kell tenni, melléknév után viszont ilyenkor nem szabad.
- Az 思う（おもう） (omou - gondol/hisz) igével használt と (és általában a と) nem különbözik annyira a magyar "hogy"-tól. Egyetlen különbség, hogy a と 思う（おもう） a magyar fordításból néha elhagyható, mert a japán nyelvben arra is szolgálhat, hogy tompítsa egy amúgy túl határozott mondat élét (mint az előző leckében). A と 思う（おもう） ilyenkor fordítható arra is, hogy "szerintem".
A と 言う
（いう） szerkezetet ne keverd össze a と いう-vel, aminek sajátos jelentése van. Most csak az előbbiről írok.
A と 言う főleg múlt időben fordulhat elő úgy, hogy: と 言った. De lehet folyamatos jelen, és folyamatos múlt: と 言っている
（いっている）, と 言っていた
（いっていた）
Az egyszerű múlt idejű mondat azon túl, hogy "azt mondta, hogy", nem jelent semmi többet. A folyamatos idejű mondatoknak többlet jelentése is van.
Példák:
- きむらさん が 来たくない（きたくない） と 言った（いった）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni.". Tiszta sor.
- きむらさん が 来たくない（きたくない） と 言っている（いっている）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni. (És ezért nincs itt.)" A zárójelbe írt rész nem szerepel az eredeti mondatban, de ez a folyamatos szerkezet azt fejezi ki, hogy valami következménye van a kijelentésnek egy jelenlegi helyzetre.
- きむらさん が 来たくない（きたくない） と 言っていた（いっていた）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni. (És ezért nem is volt ott.)" Hasonló az előző mondathoz, csak épp múltidőbe van téve.
Ezek mellett a folyamatos alakok igazi folyamatosságot is jelenthetnek. "
Valaki sokáig/végig azt emlegette, hogy..." vagy "
Én mindig is azt mondtam, hogy...". A utóbbi mondatban a jelen idejű 言っている folyamatos alak szerepel, ha a jelenben is fenntartom az állításomat.
Tehát: きむらさん が 「今すぐ
（いますぐ） 日本
（にほん） に 旅行
（りょこう）して ください」 と 言っています
（いっています）。 "
Kimura-szan azt mondta, hogy 'Máris utazz Japánba!'". Ebből a mondatból az is kiderül, hogy még nem vagyunk Japánban, vagyis ez nem visszaemlékezős kijelentés. Kár...
Amikor más mondott jelenre utaló, a jelen vagy múltbeli helyzetre érvényes dolgokat, a folyamatos と言っている/と言っていた alak természetesebbnek tűnik, viszont a saját mondataid felidézésénél mindig maradj az egyszerű múlt időnél. Ha felcseréled ezeket, akkor gyerekesnek fog tűnni amit mondasz.
