Az elkövetkező pár hosszabb-rövidebb leckében feltehetőleg olyan, a japán nyelvnek némileg nehezebb témáival fogunk foglalkozni, amik valószínűleg legalább annyira töprengésre késztetnek majd minden lelkes japánul tanuló olvasót, mint az, hogy miért is írok most egy ilyen hosszú, több tagmondatos bonyolult szerkezetű bevezetőt teljesen feleslegesen, amikor jobban is eltölthetném az időt. Igazuk van...
Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve
műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.
Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:
| う végződésű ige |
jelentése |
műveltető |
jelentése |
| 笑う（わらう） |
nevet |
笑わせる（わらわせる） |
nevettet* |
| 驚く（おどろく） |
meglepődik /
megijed |
驚かせる
（おどろかせる） |
meglep /
megijeszt |
| 泳ぐ（およぐ） |
úszik |
泳がせる（およがせる） |
úsztat |
| 殺す（ころす） |
öl |
殺させる（ころさせる） |
megölet |
| 待つ（まつ） |
vár |
待たせる（またせる） |
várat |
| 死ぬ（しぬ） |
meghal |
死なせる（しなせる） |
meghalásra késztet |
| 呼ぶ（よぶ） |
hív |
呼ばせる（よばせる） |
hívat |
| 飲む（のむ） |
iszik |
飲ませる（のませる） |
itat |
| 切る（きる） |
vág |
切らせる（きらせる） |
vágat |
* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.
A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:
| る végződésű ige |
jelentése |
műveltető |
jelentése |
| 食べる（たべる） |
eszik |
食べさせる
（たべさせる） |
etet |
| 見る（みる） |
néz |
見させる（みさせる） |
megnézet |
A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:
| rendhagyó ige |
jelentése |
műveltető |
jelentése |
| する |
csinál |
させる |
csináltat |
| 来る（くる） |
jön |
来させる（こさせる） |
jövésre késztet |
A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.
Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)
A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.
Minta:
A は/が B に C を X。 (A wa/ga B ni C o X.) "
Az A a B-vel a C-t X.", Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a
C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A
B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító
A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).
Minta:
A は/が B を X。 (A wa/ga B ni X.) "
Az A a B-vel X.", Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő
B-t tárgyként fordítani ahol lehet.
Példák:
- 母（はは） は 息子（むすこ） に 宿題（しゅくだい） を 書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét.", Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.
- 熊（くま） の 飼い主（かいぬし） は 熊（くま） に 蜂蜜（はちみつ） を 盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott.", Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.
- 毎日（まいにち） 私（わたし） を 働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem.", Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.
- どうして 彼（かれ） に 仕事（しごと） を やらせて います か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?", Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.
A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.
Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる
（きかせる） → 聞かす
（きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる
（たべさせる） → 食べさす
（たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.
8 hozzászólás érkezett
