Az "igazi" melléknevek tagadásával folytatom.

Minta: A mellékneveknél nem egyszerű mintát írni. A szó ragozódik, a végén lévő い szótag megváltozik くない-ra. Azt hiszem példákkal megint többre megyünk.

Példák:

1. これ　は　たかくない　です。 "Ez nem magas/drága."
2. ひ　は　つめたくない　です。 "A tűz nem hideg." Habár ez nem olyan értelemben észosztó blog, mégis néha meg kell mondanom a frankót!
3. わたし　の　あたらしい　ねこ　は　かわいくなくない　です。 "Az én új macskám nem nem-aranyos.". A tagadás tagadása. Azért használható, mert a くない rag tovább ragozható. Ez egy jó visszavágás ha valaki mégis meggyanúsítaná szegény cicát.
4. おちゃ　は　おいしくない。 "A tea nem finom."　Legalábbis az én ízvilágomban. Sebaj, a halat se kedvelem... és mégis szeretem a japán nyelvet! Nem tettem végére です-t, mert inkább köznapi stílusban írtam.

A harmadik példában a -くない tovább ragozódott -くなくない-ra. Bizonyos ragok vége szerencsés módon melléknév vagy épp igék végződésére hasonlít. Ezeket a megfelelő ragokkal megint lehet ragozni, aztán megint és megint. Persze csak ésszerű keretek között. Vannak olyan ragok is, amiket semmilyen módszerrel se tudsz már ragozni. Ezek csak a szó végén állhatnak.
Az (általam) ismert nyugat-európai nyelvektől eltérően az is gyakran előfordul, hogy egy ige ragozott alakjában melléknévként ragozható tovább. Erre hamarosan példát is láthatsz.
7 hozzászólás érkezett ↑

A címből már biztos sejted, mi következik. Végre letagadhatod majd a napot is az égről! Legalábbis ez a cél. A melléknevek tagadása viszont a fajtájuktól függ. A rendes い végződésű mellékneveket ragozni kell, de ne siessünk előre. Kezdem a な végű melléknevekkel.

Ezt igazából írhattam volna az előző leckéhez is, de muszáj magyarul gondolkodnunk, hogy megszokhass japánul gondolkozni. Ezeknél a mellékneveknél a　な　helyére a です megfelelő alakját kell tenni, és kész is vagyunk!

Megmutatom:

1. その　おんな　は　きれい　です。 "Az a nő szép.". Ez az állító alak, a　な　helyén a　です　igével.
2. あの　おんな　は　きれい　で　は　ありません。 "Az a nő nem szép.". Ilyet nem illik mondani, de példamondatnak éppen megfelelt. Csak szólok: ne próbáld ki otthon!
3. き　は　おおき　で　は　ありません。 "A fa nem nagy."
4. わたし　は　ばか　で　は　ありません。"Én nem vagyok hülye.". Remélem senki se gondolja másképp!

A ragozás pont ugyanúgy alakult, ahogy a főneveknél. Összehasonlítva egy főnév és egy főnévi melléknév tagadása:

1. その　ひと　は　いしゃ　で　は　ありません。　(いしゃ - orvos) "Az a személy nem orvos."
2. その　ひと　は　きれい　で　は　ありません。 "Az a személy nem szép"

Az egyszerű alakok is ugyanúgy használhatóak a な végződésű melléknevek esetén, mint a főneveknél: その　ひと　は　きれい　じゃ　ない。
4 hozzászólás érkezett ↑

Mielőtt a melléknevek tagadására rátérnék, nem ártana venni pár új melléknevet is. "Főnévi", vagyis な utótagú mellékneveket még nem is írtam, és azt sűrgősen be kell pótolni!

ばか　な (baka na)	hülye
たくさん　な (takusan na)	sok
むずかしい (muzukashii - nincs na)	nehéz, bonyolult
かんたん　な (kantan na)	könnyű, egyszerű
いろいろ　な (iroiro na)	sokféle
おおきい (ookii)	nagy
ちいさい (chiisai)	kicsi
おおき　な (ooki na)	nagy
ちいさ　な (chiisa na)	kicsi
べんり　な (benri na)	hasznos
しずか　な (shizuka na)	csendes, békés
きれい　な (kirei na)	tiszta / szép

* Kicsiből és nagyból kétféle melléknév is van, használhatod bármelyiket bármikor, bárhol. (De csak jelentésüknek megfelelően.)
4 hozzászólás érkezett ↑

Egész máshogy kell tagadni igéket, mellékneveket és a létigét, ezért most a következő pár leckében erről lesz szó. (Igen, lehet a melléknevet is tagadni.)
Képzeld el, hogy elfognak a japán rendőrök, és rá akarnak venni, hogy vallj be mindent! Szerintem te se akarnád, hogy bármit kiszedjenek belőled, ezért ideje megtanulni a mondatok tagadását. Azt úgyse hinnék el, hogy nem beszélsz japánul!

Jöjjön tehát a です tagadása. Talán itt látszódik majd először, hogy nem teljesen egyszerű japánul udvariasnak, vagy éppen lazának lenni.

Minta: A　で　は　ありません。 (A de wa arimasen) Ez azt jelenti, hogy "nem A", udvariasan. Az A egy főnév, vagy főnévi melléknév. Ez a szerkezet így leírva ugyan különálló szavaknak néz ki, de ez egyetlen kifejezés, ami a です tagadása és semmi több. Japánul általában nem szokás szóközöket hagyni, de a következő magyarázat miatt most jól jön.

Ahogy az előző leckékben, ezt a mintát is az udvarias alakjában adtam meg. Egyszerű alakja A　で　は　ない　（です）。 (A de wa nai (desu)). A です-t nem kötelező kimondani utána. A で　は gyakran じゃ alakra egyszerűsödik beszédben, de írásban nem szokása.

Példák:

1. わたし　は　せんせい　で　は　ありません。 "Én nem vagyok tanár."
2. それ　は　え　で　は　ありません。 "Az nem egy kép."
3. いぬ　は　ねこ　で　は　ありません。 "A kutya nem macska." Ez nem egy ősi japán közmondás, de mégis milyen igaz!

Remélem látszik, hogy ha egy mondatban a です helyére beírom a fenti mintából az A utáni で　は　ありません-t, megkapom az A　です tagadását. Ez az egyszerű alakokra igaz.

Példák:

1. おんな　です。 "(Ő egy) nő." Itt mindjárt egy hiányos mondatot írtam fel, és mivel én nem vagyok nő, ezért akihez beszélek nyilvánvalóan látni fogja, hogy nem saját magamat hagytam ki a mondatból. (a 9. leckében írtam erről). Ami egyből feltűnik, hogy ez egy állító mondat.
2. おんな　で　は　ありません。 "Ő nem nő." / "Én nem vagyok nő.". Itt akár rólam is lehetne szó, ezért csak a szövegkörnyezetből derülne ki, mit is jelent a mondat.
3. おんな　で　は　ない。 Ennek, és a következő kettőnek is ugyanaz a jelentése, mint a második mondatnak.
4. おんな　じゃ　ない　です。
5. おんな　じゃ　ない。

8 hozzászólás érkezett ↑

Innentől kezdve nem írom ki a hiragana vagy a katakana kiejtését, de remélem menni fog azért :)

Már szóltam pár szót a です igéről, ami képes ott állni, ahol a magyarban létige szokott lenni. Most egy újabb létige következik!

Minta: （A　は）　B　に　います。 / 　（A　は）　B　に　あります。 Na jó, ez két ige egyszerre egy jelentéssel. Lefordítom amennyire csak tudom: "(az A) a B-ben van.". Na de az rejtély, hogy miért is van két mondatunk. Ezt japánoktól kéne megkérdezni (nem biztos, hogy tudnák), de némi magyarázattal talán szolgálhatok.
Megjegyzés: A mintában szereplő は ejtése továbbra is wa.

Az います és az あります jelentése is "<valahol> van", de amíg az elsőt mozgékony élőlényekre, addig a másodikat minden másra szokás használni. A növények nem számítanak mozgékony élőlénynek, viszont a csigák igen!

Egy egyszerű példa: わたし　は　えき　に　います。 "Én a pályaudvaron vagyok.". Arra gyanakszok, hogy én élőlénynek számítok, ezért bátorkodtam az います igét használni. A は továbbra is azt jelzi, kiről szól a mondat, a に pedig az előtte álló szót helyhatározóvá alakítja. Vagyis a に előtti szó most a "tartózkodási" hely. A に egész mást is jelenthet, ezért ezt a jelentését érdemes a létigével együtt megjegyezni!

További példák:

1. き　は　にわ　に　あります。 "A fa a kertben van.". A に az előtte álló szóról jelzi, hogy ott van a fa, nem azt hogy benne, viszont magyarul mégis arra kell fordítani, de hát ez van.
2. がくせい　は　がっこう　に　います。 "A diák az iskolában van.". Itt is arról van szó amit az előző példához írtam.
3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　います。 "Az anyám a postán van.". Olyat senki se mondana, hogy postában... vajon mééér? Ráadásul nem írtam bele a japán mondatba, hogy az "enyém", de más nem is lehetne ilyenkor. Magyarul is ha azt mondod "Anya a postán van.", nem kell megmondani kinek az anyukája, nem igaz? Ez sokkal inkább hasonlít a magyarra, mint ahogy az elsőre látszik!
4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　います。 "Az a nő a magas épületben van." Mivel a その jelentése szerint "tőlem távol, de hozzád közel" ezért gyanítom, hogy a megszólított is abban az előbb említett épületben tartózkodik. Viszont akkor nekem is ott kell lenni, hiszen beszélek a megszólított személyel, nem igaz? Akkor ilyet nem mondunk...? Sebaj, példának azért jó volt!
5. うち　に　います。 "Otthon vagyok." Ugyan kihagytam a japán mondatból azt, hogy kire vonatkozik, de elég valószínű, hogy épp rólam van szó.
6. コーヒー　は　きっさてん　に　あります。 "A kávé a kávézóban van." Csak, hogy mondjak valami újat és meglepőt!

Nem tudom, hogy vajon feltűnt-e, hogy az います és az あります is -ます végződésű. Valójában eleve az udvarias formát adtam meg. Ez a két ige a szótárban valószínűleg úgy fordul elő, hogy いる és ある. Az előbbiben a "ru" az utóbbiban az "u" hang változott (lásd a 8. leckét).

Kevésbé udvariasan így hangoznak az előző példák:

1. き　は　にわ　に　ある。
2. がくせい　は　がっこう　に　いる。
3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　いる。
4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　いる。
5. うち　に　いる。
6. コーヒー　は　きっさてん　に　ある。

↑

Egészítsd ki a mondatokat. De ügyesen ám!

1.   あなた　…も　ひくい　です　か。 Te is alacsony vagy?
2.   この　たてもの　…は　ながい　です。 Ez az épület hosszú.
3.   てんき　が　………さむい　です。 Az időjárás hideg. (időjárás = てんき)
4.   ……その　え　は　うつくしい　です。 Az a kép gyönyörű.(gyönyörű = うつくしい)
5.   これ　…は　わたし　…の　いえ　です。 Ez az én házam.
6.   あの　はし　…も　…………みじかい　です　…か。 Amaz a híd is rövid?
7.   これ　…は　おとうさん　…の　あたらしい　………でんわ　です。 Ez az apám új telefonja.
8.   わたし　…の　ともだち　…の　ねこ　…の　め　です。 A barátom macskájának a szeme.
9.   がくせい　…の　カメラ　…は　あれ　……です　か。 A diák fényképezőgépe az amaz ott?
10.   ………どちら　です　か。 Melyik az? (kettő közül)

2 hozzászólás érkezett ↑

Fordítsd le a következő mondatokat japánra. Remélhetőleg csak olyan szavakat használok, amit már írtam fentebb.

1.   Én diák vagyok. わたし　は　がくせい　です。
2.   Az én apám tanár. わたし　の　おとうさん　は　せんせい　です。
3.   Az a macska aranyos. その/あの　ねこ　は　かわいい　です。
4.   A barátom táskája drága. （わたし　の）　ともだち　の　かばん　は　たかい　です。
5.   Az a (távoli) fa magas. あの　き　は　たかい　です。
6.   Ez egy kórház. これ　は　びょういん　です。
7.   Melyik a pályaudvar? えき　は　どちら　です　か。
8.   Ez is régi toll? これ　も　ふるい　ペン　です　か。
9.   Ez a toll is régi? この　ペン　も　ふるい　です　か。
10.   Az az épület egy mozi. あの　たてもの　は　えいがかん　です。

↑

Na és megy ugyanez katakanára?

1.   カタカナ katakana
2.   エレベーター erebeetaa
3.   サンドイッチ sandoicchi
4.   ワイトボード waitoboodo
5.   ニュージーランド nyuujiirando
6.   スタジアム sutajiamu
7.   クレジットカード kurejittokaado
8.   ドライヤ doraiya
9.   テニス tenisu
10.   バスケットボール basukettobooru
11.   ディジタルカメラ dijitarukamera
12.   オレンジジュース orenjijuusu

↑

Kattints a lámpára a megoldáshoz!

 Próbáld megtippelni, mit is írtam hiraganával! Csak a kiejtést, mert a szavak jelentését nem kell.

1.   あなた anata
2.   しごと shigoto
3.   からおけ karaoke
4.   さようなら sayounara
5.   とうきょう toukyou
6.   ひろしま hiroshima
7.   ながさき nagasaki
8.   としょかん toshokan
9.   いらっしゃいませ irasshaimase
10.   やきゅう yakyuu
11.   はじめまして hajimemashite
12.   じゅぎょう jugyou

↑

Valahogy bővíten kell a szókincset, és nem tudok jobb módot rá, mint fogni a szavakat és bevágni mindet (nem a sarokba!).

ひと (hito)	személy
ともだち (tomodachi)	barát
いえ (ie)	otthon / ház
うち (uchi)	*otthon
へや (heya)	szoba
えき (eki)	pályaudvar
ゆうびんきょく (yuubinkyoku)	posta
えいが (eiga)	film
えいがかん (eigakan)	mozi
きっさてん (kissaten)	kávéház
びょういん (byouin)	kórház
デパート (depaato)	áruház
たてもの (tatemono)	épület
くつや (kutsuya)	cipőbolt
え (e)	kép
か (ka)	szúnyog
き (ki)	fa
もり (mori)	erdő
ひ (hi)	tűz
め (me)	szem
や (ya)	nyíl
おちゃ (ocha)	tea
おかね (okane)	pénz
おさけ (osake)	alkohol
はし (hashi)	híd
はし** (hashi)	evőpálca

*Az うち (uchi - otthon) szó különbözik a másik, hasonló jelentésű szótól, ugyanis ezt csak valaki saját otthonára használhatjuk és nem jelent házat. (Nem feltétlen a beszélő otthonára!)
**A hídra és az evőpálcára vonatkozó szavakat nem egészen ugyanúgy kell ejteni. A hanglejtésnek itt szerepe van. Sajnos ezt nem tudom sehogysem érzékeltetni, próbálj meg valahonnan japán szövegeket hallgatni! Valahogy úgy van, hogy az evőpálca első szótagját magasabb hanglejtéssel kell kezdeni, és mélyebben kell a másodikat mondani, míg a híd szavánál pont fordítva.

ちち (chichi)	papa
おとうさん (otousan)	apa
はは (haha)	mama
おかあさん (okaasan)	anya
あに (ani)	báty
おにいさん (oniisan)	báty
あね (ane)	nővér
おねえさん (oneesan)	nővér
おとうと (otouto)	öccs
おとうとさん (otoutosan)	öccs
いもうと (imouto)	húg
いもうとさん (imoutosan)	húg
そふ (sofu)	nagypapa
おじいさん (ojiisan)	nagyapa
そぼ (sobo)	nagymama
おばあさん (obaasan)	nagymama
おっと (otto)	férj
ごしゅじん (goshujin)	férj
つま (tsuma)	feleség
おくさん (okusan)	feleség

Megjegyzés: A szürke hátterű szavakat a saját, a fehéret mások családtagjaira használhatod. Előfordul, hogy さん (san) helyett ちゃん-t (chan) mondanak egy-egy szónál, ha nagyon szoros kapcsolatról van szó. (De ez nem túl pontos meghatározás.)

Családtagokra vonatkozó általánosabb szavak:

かぞく (kazoku)	család
きょうだい (kyoudai)	(fiú)testvérek
しまい (shimai)	lánytestvérek / nővérek
おや (oya)	szülő(k)
こ (ko)	gyerek
こども (kodomo)	gyerek, gyerekek
おとこ　の　こ (otoko no ko)	kisfiú
おんな　の　こ (onna no ko)	kislány
むすこ* (musuko)	fiú
むすめ** (musume)	lány

*,** Ezek nem általában lányt vagy fiút jelentenek, hanem valaki lányát, fiát. Persze mindenki valakinek a lánya vagy a fia, de nem egészen erre céloztam...
5 hozzászólás érkezett ↑