Ahogy egy jóval korábbi leckében is írtam, a kérdések végére a kiváncsiskodó か szócska kerül. Arról is írtam már, hogy ez majd minden esetben így van, kivéve amikor nem. Nem (csak) azért, hogy bonyolítsak a dolgon, kiegészítem ezt egyéb hasznos információkkal!

Olyan eset is van, ahol nincs か a kérdő mondat végén. Persze a hangsúlyozásból azonnal kiderül ez. Ennek egy speciális esete a visszakérdezés.

Példák:

• お元気（おげんき）　です　か。 "Hogy vagy?". A 元気 szó szerint azt jelenti, hogy egészséges vagy életerős, de ebben a szerkezetben így szokás fordítani. A válasz is ennek megfelelően változik a fordításban.
• はい、あなた　は？ "Jól, (és) te?". Ilyenkor a visszakérdezés esetén mindig は (wa) jön az alany után.

Egy másik esetben szerepel ugyan a か a mondatban, de nem a legvégén. Beszédben amúgy is gyakran előfordul, hogy az alany a mondat végére kerül:

Példák:

1. どこ　で　住んでいます（すんでいます）　か、さむらいさん　は。 "Hol lakik (ön), mr. Szamuráj?"
2. なん　に　乗っています（のっています）　か、ひこうき　を　こわがる　人（ひと）　は。 (こわがる kowagaru - fél tőle) "Mire száll / mivel utazik az, aki fél a repülőtől?"
   Megj.: Ha az alanyt csak ilyen hosszú mondattal lehet leírni, nem biztos, hogy ez a szerkezet a legjobb.

Láthatod, hogy a beszélt nyelv nem mindig követi az írottra vonatkozó szabályokat, ezért lehet néha kicsit szabadabban is rakosgatni a szavakat.

Talán amit a legnehezebb megszokni ebben a témában, az a tagadó kérdés és az arra adható válasz.

Példák:

1. 日本語（にほんご）　を　べんきょう　しません　か。 "Nem tanulsz japánul?". A kérdésben nincs meglepetés, na de a válasz:
2. はい、しません。"Igen, nem (tanulok)"
3. いいえ、します。 "Nem, de (tanulok)."
4. すみません、としょかん　の　方（ほう）　を　知りません（しりません）　か。 (方 hou - irány) "Elnézést, nem tudja az utat a könyvtár felé?", reménykedve, de aztán:
5. はい、そう　です。 "Igen, úgy van.". Ezt eltaláltuk... nem tudja.

A válaszokat mindig szó szerint kell érteni, mert megszokás alapján könnyű eltévedni. Tagadó kérdésre a tényeknek megfelelő はい / いいえ válasz érkezik. Japánul, ahogy már annyiszor említettem, szerénynek kell lenni, és nem tolakodónak. Ebbe valamiért beletartozik az is, hogy a nemet a lehető legritkább esetben szabad csak használni. (persze szabad, csak tudni kell mikor.) Egy tagadó kérdésre viszont lehet igennel is tagadó választ adni, ezzel is megkönnyítve a másik dolgát.

Még nincs vége, létezik egy kivétel is. Amikor felajánlanak neked valamit, gyakori, hogy tagadó kérdéssel teszik, viszont olyankor az igenlő válasz a beleegyezés jele, nem pedig egy tény igazolásáé. Röviden összefoglalva, az "igen" azt jelenti, hogy elfogadod a meghívást:

1. 何か（なにか）　食べません（たべません）　か。 "Nem eszel valamit?"
2. はい、食べましょう（たべましょう）。 "(De) igen, ennék."

↑

相川七瀬 - 最高の友達
(Aikawa Nanase - saikou no tomodachi)
Ha lesz rá igény, időnként teszek fel japán zenéket ide dalszöveg fordítással és magyarázattal a fordításokhoz. Ez egyelőre csak egy próba, és az igényektől függ, mi lesz ebből. Ha szeretnéd, hogy csináljak ilyet, vagy hogy többet megtudj erről, írj ide vagy a fórumba (ahova továbbra sem kötelező regisztrálni).

Na akkor vágjunk bele!

Először egy kis magyarázat: minden sor alá hiraganával is kiírtam a sorok jelentését, az alatt van a sor fordítása. A japán eredetiben nem levő szavakat, amik nélkül nem lehetne megérteni a szöveget, szögletes [] zárójelben írtam ki. A fordítás mindig a lehető legközelebb áll a mondat eredeti jelentéséhez. Ez azt eredményezi, hogy a mondatok teljesen magyartalanok, sokszor még idétlenek is, ugyanis a műfordítás után egész más lenne a szerkezetük, ami egy nyelvleckében nem szerencsés. Ha szükséged lenne rá, neked kell a szöveget utólag "magyarítani"!

机の引出しから懐かしい宝物見つけた
つくえ　の　ひきだし　から　なつかしい　たからもの　みつけた
az asztal fiókjában kedves kincset találtam

遠い夏あなたから届いた赤いポストカード
とうい　なつ　あなた　から　とどいた　あかい　ポストカード
egy régi nyáron tőled kapott piros képeslapot

16になりたての幼い恋とキラメキがそっと
16　に　なりたて　の　おそない　こい　と　きらめき　が　そっと
16 [éves] lettem, gyerekes szerelem és ragyogás titokban

この胸の中で今よみがえるよ
この　むね　の　なか　で　いま　よみ　が　えるよ
itt a szívemben most feléled

---

友達より恋人より今は2人
ともだち　より　こいびと　より　いま　は　ふたり
a barátoknál, a szerelmeknél [jobban], most mi ketten

一緒にいないけど　心はいつも近くにある
いっしょう　に　いない　けど　こころ　は　いつも　ちかく　に　ある
nem vagyunk együtt, de a lelkeink mindig közel vannak

そのうちまた2人で　逢えたら楽しいね
そのうち　また　ふたり　で　あえたら　たのしい　ね
előbb-utóbb újra együtt leszünk, és ha összetalálkozunk az örömteli lesz

---

反対の星座がくせものでよくケンカしたけど
はんたい　の　せいざ　が　くせもの　で　よく　けんか　した　けど
szembenálló csillagjegyek bajkeverőkként gyakran veszekednek, de

思えばそれが2人の持ち味だった気がする
おもえば　それ　が　ふたり　の　もちあじ　だった　き　が　する
gondolom ez a kettőnk jellemzője volt, így érzem

男女を越えて成立する友情もあるよね きっと
だんじょ　を　こえて　せいりつ　する　ゆうじょう　も　ある　よ　ね　きっと
férfi és nő között alakuló barátság is biztosan lehetséges.

そうあなたは　最高の友達
そう　あなた　は　さいこう　の　ともだち
így te vagy a legjobb barátom

---

久しぶりの電話をすれば変わらないね
ひさしぶり　の　でんわ　を　すれば　かわらない　ね
ha hosszú idő után telefonálnánk, [ez ]akkor sem változna meg, nem?

茶化したりするくせ　やっぱりどこか安心する
ちゃかす　したり　する　くせ　やっぱり　どこか　あんしん　する
a rossz szokás, hogy egymásból tréfát űzünk, szerintem valahol megnyugtató

元気そうでよかった　あなたらしさの中で
げんきそう　で　よかった　あなたらしさ　の　なか　で
örülök, hogy vidámnak tűnsz, rád valló módon.

---

友達より恋人より今は2人
ともだち　より　こいびと　より　いま　は　ふたり
a barátoknál, a szerelmeknél [jobban], most mi ketten

一緒にいないけど　心はいつも近くにある
いっしょう　に　いない　けど　こころ　は　いつも　ちかく　に　ある
nem vagyunk együtt, de a lelkeink mindig közel vannak

そのうちまた2人で　逢えたら楽しいね
そのうち　また　ふたり　で　あえたら　たのしい　ね
előbb-utóbb újra együtt leszünk, és ha összetalálkozunk az vidám lesz

今はそれぞれの恋があるから
いま　は　それぞれ　の　こい　が　ある　から
most minden szerelem, ezért

それをいつか実らせた時は
それ　を　いつか　みのらせた　とき　は
amikor ezt [a barátságot] megérlelte az idő, akkor

お互いの事祝福しあおう
おたがい　の　こと　しゅくふく　しあおう
közös dolgainkra áldásként nézzünk

そしていつか4人で逢えたら　ステキだね
そして　いつか　よにん　で　あえたら　すてき　だ　ね
így ha valamikor négyen találkoznánk, az csodálatos lenne, nem?

机 (tsukue)	íróasztal
引出し (hikidashi)	fiók
懐かしい (natsukashii)	kedves, hiányolt
宝物 (takaramono)	kincs
見つける (mitsukeru)	(meg)talál
遠い (tooi)	messzi
夏 (natsu)	nyár
届く (todoku)	(el)ér
赤い (akai)	piros
ポストカード (posutokaado)	képeslap
幼い (osanai)	gyerekes
恋 (koi)	szerelem
キラメキ (kirameki)	csillogás
胸 (mune)	mellkas (költőien nálunk szív)
よみ　が　える (yomi ga eru)	feltámad, feléled
友達 (tomodachi)	barát(ok)
恋人 (koibito)	szerető
一緒に (issho ni)	együtt
心 (kokoro)	lélek, szív
近い (chikai)	közeli
そのうち (sonouchi)	előbb-utóbb
逢う (au)	összetalálkozik*
楽しい (tanoshii)	szórakoztató, örömteli
反対　する/な (hantai suru/na)	szemben/ellenállás
星座 (seiza)	csillagkép
くせもの (kusemono)	bajkeverő, útonálló
ケンカ　する (kenka suru)	veszekszik
思う (omou)	gondol
持ち味 (mochiaji)	jellemző jegy
気がする (ki ga suru)	úgy érződik
男女 (danjo)	férfi és nő
越える (koeru)	túllép, túlhalad
成立　する (seiritsu suru)	létrejön
友情 (yuujou)	barátság
最高 (saikou)	leg(jobb)
久しぶり (hisashiburi)	sok idő után
電話 (denwa)	telefon
変わる (kawaru)	változik
変わらない (kawaranai)	változatlan
茶化 (chakasu)	gúnyt űz
くせ (kuse)	(rossz) szokás
やっぱり (yappari)	biztosan, ahogy gondoltam!
安心　する/な (anshin suru)	megnyugtat(ó)
元気 な (genki)	életerős, vidám
それぞれ (sorezore)	mindegyik
実る (minoru)	megérik
お互い (otagai)	kölcsönös
祝福　する (shukufuku suru)	áldás
素敵　な (suteki na)	csodálatos

*Drámai jelentésárnyalattal. Nem ugyanaz, mint az 会う (au) ige, ami egyszerűen "találkozik" jelentésű. ↑

Állatok nevei, meg pár egyéb dolog. A teljesség kedvéért azokat is felsorolom, amiket már írtam korábban. Ezeknek a kanji-jai kifejezetten tetszenek, de a bonyolultabbakat továbbra is hiraganával írom. Érdemes megfigyelni, hogy sok kanjiban szerepel ugyanaz a rész. (Ha nem látod jól, akkor állítsd át a betűméretet nagyobbra!)

どうぶつ (doubutsu)	állat
どうぶつえん (doubutsuen)	állatkert
魚 (sakana)	hal
虫 (mushi)	rovar
鳥 (tori)	madár
ほにゅうどうぶつ (honyuudoubutsu)	emlős
犬 (inu)	kutya
猫 (neko)	macska
にわとり (niwatori)	csirke
おんどり (ondori)	kakas
豚 (buta)	disznó
牛 (ushi)	tehén/marha
小羊 (kohitsuji)	bárány*
羊 (hitsuji)	birka/juh
山羊 (yagi)	kecske
ねずみ (nezumi)	egér/patkány
兎 (usagi)	nyúl
くま (kuma)	medve
狼 (ookami)	farkas
狐 (kitsune)	róka
狸 (tanuki)	mosómedve
猿 (saru)	majom
やぎゅう (yagyuu)	bivaly
馬 (uma)	ló
象 (zou)	elefánt
きりん (kirin)	zsiráf
虎 (tora)	tigris
ライオン (raion)	oroszlán
蛇 (hebi)	kígyó
くも (kumo)	pók
烏 (karasu)	holló/varjú
鳩 (hato)	galamb
すずめ (suzume)	veréb
白鳥 (hakuchou)	hattyú
あひる (ahiru)	házi kacsa
鴨 (kamo)	vadkacsa
七面鳥 (shichimenchou)	pulyka
鶴 (tsuru)	daru
くじゃく (kujaku)	páva
わし (washi)	sas
たか (taka)	sólyom
梟 (fukurou)	bagoly
鯉 (koi)	ponty
さけ (sake)	lazac**
鯨 (kujira)	bálna
鮫 (same)	cápa
いか (ika)	tintahal
蛸 (tako)	polip
鮪 (maguro)	tonhal
鰻 (unagi)	angolna
竜 (ryuu)	sárkány

* A 小 (shou-/ko-) jelentése "kicsi". Általában használható állatok és dolgok nevei előtt is. Például a kiscica 小猫 (koneko).
** Emelkedő hanglejtéssel mondd, különben alkoholt jelent. Nem szakét, mert az 日本酒 (nihonshu).

Megj.: A japánban található állatok egy részének külseje eltér attól a képtől, ami bennünk él róluk, ezért ezeket a szavakat (is) nehéz szó szerint fordítani. Keress rájuk az interneten kanjival! ↑

Nyelvben a bizonytalanság érzékeltetésére a japánok díjat érdemelnének, mivel náluk alapvető udvariasságnak számít habozni, feltételezni, és lehetőleg minél távolabb kerülni a magabiztosság látszatától. Persze csak európai szemmel tűnik így, de ez mit sem változtat azon, hogy sok kifejezést csak azért kell a mondatok végére illeszteni, mert úgy lesz kevésbé határozott (=udvariasabb).

Minta: mondat+だろう / でしょう (mondat+darou / deshou) A だろう-t főleg férfiak használják, a でしょう-t a nők és férfiak egyaránt. Jelentése nagyjából: "talán". A hétköznapi és az udvarias alakja megegyezik, viszont a rövidebben ejtett, kérdés mintájára hangsúlyozott változat számonkérő is lehet.

Használata egyszerű:

1. A mondat végére kerül, az előtte levő ige pedig az egyszerű alakjában szerepel, kivéve a だ-t: かれ　も　来る（くる）　でしょう。 "Lehet, hogy ő is jön."
2. A だ / です igét helyettesíti közvetlenül főnevek vagy melléknevek után: 天気（てんき）　が　いい　だろう。 "Talán szép az idő."
3. Ha a mondat végén főnév / főnévi melléknév + だった (a だ / です egyszerű múltideje) áll, akkor azt nem helyettesíti: 週末（しゅうまつ）　は　しずか　だった　でしょう。 "A hétvége csendes lehetett."

Ahogy a lecke elején írtam, "bizonytalannak" lenni az egyszerű udvariasság része. Ha a jövővel kapcsolatban kérdezel, vagy jelentesz ki valamit, és az a valami nem tőled függ (pl. időjárás, mások cselekedetei), akkor természetes dolog a bizonyosság látszatát elkerülni. Erre a だろう / でしょう alkalmas lehet.

A "talán","lehetséges" szavaknak létezik japán fordítása, amit a bizonytalanságot kifejező mondatokban használhatsz. Épp ezért a だろう / でしょう nem fordítható szó szerint "talán"-nak. Inkább csak a mondat hangulatát változtatja meg, ahogyan az előző leckékben kiemelt kifejezések is. Megj.: Vannak esetek, amikor ez nem igaz. A beszélő szándékától függ.

たぶん (tabun)	talán
おそらく (osoraku)	talán
きっと (kitto)	biztosan
なんとか (nantoka)	valahogy

Példák:

1. にいさん　が　たぶん　十時（じゅうじ）　まで　に　おきる　でしょう。 (おきる okiru - felkel) "A bátyám talán felkel 10-ig.". Ha a まで után に áll, az jobban kihangsúlyozza az időkorlátot. (=addig és nem később!)
2. ちず　で　きっと　見つけます（みつけます）　ね。 (ちず chizu - térkép, 見つける mitsukeru - megtalál) "Térképpel biztos megtalálod, nem?".
3. なんとか　なる　ん　でしょう。たぶん。 "Majd csak lesz valahogy, talán."
4. こんばん　台風（たいふう）　が　来る（くる）　ん　だろう。 "Lehet, hogy ma este jön a tájfun.". Ahogy a の　です úgy a の　でしょう / だろう is használható.

Minta: mondat+でしょう か (mondat+deshou ka) Olyan, mint egy átlagos kérdés, de udvariasabb, mert kevésbé tűnsz vele biztosnak a dolgodban.
Példák:

1. オーストラリア　から　おみやげ　を　持って来ない（もってこない）　でしょう　か。 "Nem hoznál (nekem) szuvenírt/ajándékot Ausztráliából?.". Ez egy tagadó kérés, ami ugyanúgy használatos mint magyarul.
2. てつだっている　でしょう　か。 (てつだう tetsudau - segít) "Segít vajon?"
3. 日本人（にほんじん）　の　話（はなし）　は　速い（はやい）　だろう　か。 "A japánok beszéde gyors vajon?". A válasz nyilvánvalóan igen, de költői kérdésnek jó volt.

↑

Az előző leckében bevezetetthez hasonló, a mondat jelentésén nem változtató, de érzelmi többletet adó kifejezés következik. Ehhez viszont el kell magyarázzak egy alap dolgot az igék ragozását illetően.

Az igék többféle toldalékot is kaphatnak, amikhez a szó legvégén lévő szótagot meg kell változtatni. Például a -ます toldalékkal a ねむる-ból ねむります lett. Ennek a szónak a töve　ねむり. A szó tagadó alakja ねむらない, annak a töve pedig ねむら. Vannak más hasonló tövek is, amikről idáig nem ejtettem szót. Ami közös bennük, hogy az összes toldalékot tőhöz kell illeszteni, de nem mindegy, hogy melyikhez.

Idáig megtanultad, hogy az igéket udvariassá a -ます toldalékkal teheted. Ez a toldalék az ige jelentését nem változtatja meg. Ilyenkor az ige jelen vagy jövő időt fejez ki, és többnyire nincs szükség további szavakra az idő érzékeltetésére.

Minta: ige ます-töve ましょう (ige masu-töve mashou) Az így ragozott igének két jelentése is van. Az egyikkel szándékot fejezhetsz ki, a másikkal pedig sürgethetsz/javasolhatsz.

Példák szándékra:

1. (私（わたし）　は)　行きます（いきます）。 "(Én) megyek/menni fogok." Ez egy egyszerű jelen/jövő idejű mondat.
2. (私（わたし）　は)　行きましょう（いきましょう）。"(Én) menni szándékozok." szépen le lehetne úgy is fordítani, hogy "Ideje mennem." Jelenidőre nehéz ezt értelmezni, tehát ez biztosan a (közeli) jövőre vonatkozik.
3. 明日（あした）　東京（とうきょう）　の　しゃしん　を　とりましょう。 "Holnap szándékomban áll/le fogom fotózni Tokiót."

Példák javaslatra:

1. どうぶつえん　に　行きましょう（いきましょう）。 "Menjünk állatkertbe!". A szándék és e között nincs formai különbség, ezért csak a szövegkörnyezetre vagy a helyzetre hagyatkozhatsz.
2. えいが　を　見て（みて）　から　すし　を　食べましょう（たべましょう）。 "Filmnézés után együnk szusit!"

Ha a ましょう végű ige kérdő mondat végén áll, akkor kifejezhet sűrgetést, amit a másik fél nem biztos, hogy szívesen vesz. Amikor előre megbeszéltétek, hogy csináltok valamit és úgy kérdezed, akkor teljesen természetes, de egyébként ne használd általános helyzetekben.

Példák:

1. はしりましょう　か。 "(Na akkor) Futunk?" A futópálya mellett nem gond.
2. けいかん　を　聞きましょう（ききましょう）　か。 "Megkérdezzük a rendőrt (végre)?" Ebben a mondatban határozottan érezhető a türelmetlenség. Persze, mert odaírtam zárójelben, de egyébként is.

Még annyit hozzátennék az előzőekhez, hogy sokan keverik a ましょう ragot a jövő idővel, de a kettő nem egyenlő. Csak a fentebbi esetek valamelyikére használható. Ne fogd fel jövőidőként!
2 hozzászólás érkezett ↑

Ne ijedj meg! A cím a leckében leírtakra utal, nem pedig valami ideges megjegyzés.

A japán nyelvet nem bonyolították el mindenféle igeidőkkel vagy többesszámmal, de helyette itt vannak azok a kifejezések, amiket használva érzéseket lehet megtölteni egy mondatot. (Amikor ezzel először találkoztam, nem igazán értettem, de idővel kialakult.) Erre a magyar nyelvben is találunk példát, de csak konkrétabb eseteknél. A japán mondatok fordítása éppen azért lehet olyan sokféle, mert a környezetüktől függ minden. Ilyen volt például a mondat végi よ, amit legegyszerűbben felkiáltójelként lehet fordítani.

A következő mondat végi kifejezés elég gyakori. Kifejezhet számonkérést, csodálkozást, de erős utasítást is.

Minta: mondat + の　です/ん　です (mondat+no desu/n'desu) Azért van az n'desu átírásában aposztróf, mert ebben az átírásban ez a szokás. Azt jelzi, hogy az n szótag is teljes szótagnak számít, és nem folyik össze kiejtésben a következővel. A belső mondat egyszerű (nem udvarias) alakú igével végződik, és a です helyén な áll.
Megj.: A hétköznapi beszédben a nők általában lehagyják az ilyen mondatok után a の　です-ből a です-t és csak a の-t használják, a férfiak pedig egyszerű alakot, azaz ん　だ-t mondanak inkább. Persze udvarias szituációkban az egészet ki kell mondani.

A の　です-vel a végén a mondat kicsit mást jelent, mint nélküle, de amikor magyarra fordítasz, ez általában nem jön elő. A különbséget a hanghordozás jelentené, amit megpróbálok a példákban szavakkal kifejezni. A legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni az ilyen mondat jelentését, hogy magyarázatot ad, vagy magyarázatot kér. Olyankor használd, amikor van valamilyen körülmény, amire reagálni akarsz.
Megjegyzés: viszont ha nem használod amikor szükség lenne rá, akkor úgy tűnhet, mintha tőled független, számodra teljesen lényegtelen (vagy nagyon nyers) dolgot mondanál. Ezért a használata enyhítheti, udvariasabbá teheti a mondandód.

Példák:

1. まど　が　開いています（あいています）。 "Nyitva van az ablak." Egy egyszerű állítás.
2. まど　が　開いている（あいている）　の　です/ん　です。 "Nyitva van az ablak." Az előzővel ellentétben ezt akkor használhatod, ha például hirtelen hűvös lett a szobában. "Áhá, szóval nyitva van az ablak!". A körülménytől függően akár így is lehetne fordítani, de ezzel vigyázni kell!
3. 雨（あめ）　が　ふっています。 "Esik az eső."
4. 雨（あめ）　が　ふっている　の　です/ん　です。 "Esik az eső.". Mikor például látsz valakit az ablakból rohanni a megázás elől, vagy valaki esőkabátban és vizesen lép be az ajtón.

Ez a szerkezet kérdésnél is használható, amikor úgy érzed, valami nyomós okod van feltenni egy kérdést.

1. かぜ　を　ひきました　か。 "Megfáztál?"
2. かぜ　を　ひいた　ん　です　か。 "Megfáztál? (Azért hordod azt a sok zsepit?)". A zárójelben lévő rész persze nem az eredeti mondat része, de ebben a példában akár ez is lehetne a kérdés oka. Ha nem teszed ki a のです-t ebben az esetben akkor úgy tűnhet, mintha amúgy hidegen hagyna a dolog.

A fent említett esetekből nem látszik, de ebben a magyarázó szerkezetben több lehetséges eset is benne rejlik:

1. 車（くるま）　が　うごかなく　なりました。　きっと　エンジン　が　こわれている　の　です。 (うごく ugoku - mozog, エンジン enjin - motor, きっと kitto - biztosan, こわれる kowareru - elromlik) "Az autó megállt (nem mozgó lett). Biztos elromlott a motor." Az első mondat magyarázatául a második szolgál.
2. けいかん　が　来ました（きました）。　だから　どろぼう　が　にげた　ん　です。 "Jöttek a rendőrök. A betörő ezért menekült el." Itt a második mondat magyarázatául szolgál az első mondat. Az előző példának látszólag ez ellentmond, de mind a kettőnél az első mondat egy körülmény, a második pedig a lényeg, amiről beszélni akarunk. Megjegyzés: A　の　です nem fejez ki önmagában következményt ha nincs előtte előzmény! (Olyan szavakat, hogy "ezért", "így" stb.)

Felelősségre vonáskor kérdő mondatban, vagy pedig magyarázkodásnál se árt ezt a szerkezetet használni.

1. 何（なに）　を　している　ん　です　か。 "(Hát te meg) mit csinálsz?"
2. しゅくだい　を　書いている（かいている）　ん　です　よ。 "Házit írok! (nem látod?)"

Az előzőektől teljesen eltérő használat:
はしる　ん　だ。 "Futás!" A です egyszerű alakját használtam. Ez közvetlen utasítás. Ne használd, csak vészhelyzetben! ↑

A színek szavai:

いろ (iro)	szín
くろい (kuroi)	fekete
しろい (shiroi)	fehér
あかい (akai)	piros
あおい (aoi)	kék (néha zöld)
きいろい　(kiiroi)	sárga
みどり　の (midori no)	zöld
ちゃいろ　の (chairo no)	barna
はいいろ　の (haiiro no)	"hamuszín" / szürke
ねずみいろ　の (nezumiiro no)	szürke
むらさき(いろ)　の (murasaki(iro) no)	ibolya
きんいろ　の (kin'iro no)	aranyszín
ぎんいろ　の (gin'iro no)	ezüstszín
ももいろ　の(momoiro no)	"barack szín" / rózsaszín
ピンク　の (pinku no)	rózsaszín
オレンジ　の (orenji no)	narancs
くらい (kurai)	sötét
あかるい (akarui)	világos
とうめい　な (toumei na)	átlátszó

Megjegyzés: Azok a szavak, amik után írtam egy の-t, önmagukban főnevek. Ugyanígy, azok a színek amik い végű igazi melléknevek, az い végződés nélkül főnévnek számítanak.

Az ősi Japánban eredetileg nem különböztettek meg annyi színt, mint a modern korban, és sokáig csak pár szavuk volt rájuk. A hasonló színeket egyetlen színként kezelték, legalábbis szavakban. Ezért lehetséges, hogy a "kék" szava bizonyos esetekben még manapság is jelenthet zöldet is. Például a közlekedési lámpát és pár zöldséget is hagyományosan あお színűnek hívnak.

Példák:

1. しんごう　が　青（あお）　に　なりました。 (しんごう shingou - jelzőlámpa) "A jelzőlámpa zöldre váltott."
2. あの　みどり　の　車（くるま）　に　のっていました。 "Abba a zöld autóba szállt."
3. 赤い（あかい）　やね　の　家（いえ）　の　前（まえ）　で　まっています。 (やね yane - háztető) "A piros tetejű ház előtt várakozok."

↑

Magyarul sokmindenre használható rag a -tól és az -ig. Nem csak helyre, de időpontra, eseményre, darabszámra is. Japánul ez nem rag, hanem két szócska, de legalább ilyen sokoldalúak. Egy speciális esettel kezdem.

Minta: A　から　B　まで　X　時間（じかん）　かかります。 (A kara B made X jikan kakarimasu.) "A-tól B-ig X órán át tart (pl. az út)."

Példák:

1. うち　から　大学（だいがく）　まで　三時間（さんじかん）　かかります。 "Otthonról az egyetemig 3 órát tart.". Ilyen esetben utazásról van szó, nem kell külön kiírni valamit rá.
2. 飛行機（ひこうき）　で　ブダペスト　から　東京（とうきょう）　まで　十時間（じゅうじかん）　かかります。 "Repülővel Budapestről Tokióba (az út) 10 óráig tart."

A から és a まで más összefüggésekben is használható:

1. 午前（ごぜん）　八時（はちじ）　から　午後（ごご）　二時（にじ）　まで　ぜんぶ　食べました（たべました）。 "Délelőtt 8-tól délután 2-ig mind megettem."
2. はじめ　から　ぐったり　する　まで　はしる。 (はじめ hajime - kezdet) "Az elejétől kifáradásig futok. / Az elejétől addig futok amíg ki nem fáradok.". A kifáradás (ぐったり　する) összetett igének számít, de ilyenkor is használható a から vagy a まで.

Már biztos nyilvánvaló számodra, de azért leírom a jelentésüket:

から (kara)	-tól/ról/ból stb.
まで (made)	-ig

A két szócskából bármelyik használható önmagában is, nem kell mindkettőnek szerepelnie a mondatban.

1. Időpontra:
   祭り（まつり）　は　土曜日（どようび）　まで　です。 (まつり matsuri - fesztivál) "A fesztivál szombatig van / szombatig tart."
2. Helyre:
   だいどころ　から　やきとり　の　におい　が　きます。 (におい nioi - szag, illat) "A konyhából jakitori illata jön."
3. Számláló szóra:
   みんな　は　ざっし　を　いちまい　まで　買いました（かいました）。 (ざっし zasshi - magazin) "Mind magazint 1 darabig vettek." vagyis "Mindeki legfeljebb egy magazint vett."
4. Tárgyra:
   土（つち）　は　あの　木（き）　から　くろい　です。 "A föld attól a fától kezdve fekete."
   かばん　から　ねずみ　が　とんで　来ました（きました）。 (ねずみ nezumi - egér, patkány, とぶ tobu - ugrik, repül) "A táskából kiugrott egy egér."
5. Igére:
   ねむる　まで　テレビ　を　見る（みる）。 "Elalvásig tévézek."
   A から csak ige te-forma+から alakban használható, és csak szándékos cselekvésre:
   食べて（たべて）　から　飲みます（のみます）。 "Miután ettem, iszok.".
6. Személyre:
   あんた　まで　やっている　か。 "Még te is csinálod?". A まで néha nyomatékosít. A も ige "is" jelentésével szemben a まで lehet "még ... is" jelentésű.
   友達（ともだち）　から　聞きました（ききました）。 "A barátaimtól hallottam.". A から nem kap semmilyen extra jelentést.

↑

Járművek és pár hozzájuk kapcsolódó szó:

飛行機 (hikouki)	repülőgép
空港 (kuukou)	repülőtér
空 (sora)	ég
港 (minato)	kikötő
空気 (kuuki)	levegő
電車 (densha)	(elektromos) vonat
新幹線 (shinkansen)	(nagyon)gyorsvonat
駅 (eki)	pályaudvar
市電 (shiden)	villamos
地下鉄 (chikatetsu)	metró
車 (kuruma)	autó
バス (basu)	busz
タクシー (takushii)	taxi
バステーミナル (basuteeminaru)	buszpályaudvar
ていりゅうじょ (teiryuujo)	(busz/villamos) megálló
道 (michi / dou)	út
鉄道 (tetsudou)	vasút
橋 (hashi)	híd
船 (fune)	hajó/csónak
フェリー (ferii)	komp
海 (umi)	tenger
川 (kawa)	folyó
海洋 (kaiyou)	óceán
沖 (oki)	nyílt tenger
自転車 (jitensha)	bicikli
散歩 (sanpo)	séta

↑

A こと előtti mondat alanya szintén が (vagy の), de a です helyett a még formálisabb で　ある vagy az összetett だ　と　いう kifejezés áll. A な melléknév pedig megtartja a な-t, ahogy a belső mondatoknál általában is.

A こと általános esetekben pusztán főnévvé alakítja a belső mondatot, ahogy a の is tette:

1. 日本（にほん）　の　えいが　を　見る（みる）　こと　は　たのしい　です。 "Japán filmet nézni szórakoztató."
2. 誰も（だれも）　行かない（いかない）　こと　を　しらなかった。 "Nem tudtam, hogy senki sem megy."
3. どうぶつ　も　人間（にんげん）　だ　と　いう　こと　を　ずっと　忘れています（わすれています）。 "Mindig elfelejtjük, hogy az állat is ember."

A következő kifejezésekben nem használható a の. Ezeknek külön jelentése van.

Minta: egyik mondat　こと　は　másik mondat　こと　です。 (egyik mondat koto wa másik mondat koto) Magyarázatként gyakori.

Példák:

1. 音楽（おんがく）　を　聞く（きく）　こと　は　耳（みみ）　を　使う（つかう）　こと　です。 (耳 mimi - fül, 使う tsukau - használ) "Zenét hallgatni az a fület használni.". Magyarosan ezt szinte lehetetlen lefordítani. Inkább átkölteni tudnám. "Ha zenét hallgatok, a fülemet használom."
2. 車（くるま）　を　うんてん　する　こと　は　早く（はやく）　行く　こと　です。 "Autót vezetni az gyorsan menni." vagy inkább "(Ha valaki) autót vezet, akkor gyorsan megy."

Minta: mondat+múltidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Szó szerint fordítva: "Amit csináltam, létezik.". Múltbéli tapasztalatot fejez ki.

Példák:

1. すし　を　食べた（たべた）　こと　が　あります　か。 "Ettél már (valaha) szusit?". Ezt a kérdést nem akkor teszik fel, mikor épp kijönnél a szusi étteremből.
2. 冬（ふゆ）　に　ふじさん　を　のぼった　こと　が　あります。 "Már másztam meg télen a Fuji-t.". Lehet, hogy valaki többször is megmászta télen, vagy több télen is. Ez nem derül ki a mondatból.

Minta: mondat+jelenidejű ige　こと　が　ある。 (+koto ga aru) Ez nagyon hasonlít az előző kifejezésre. Az ige nem múlt, hanem jelenidőben van a belső mondat végén. Jelentése, hogy "Létezik, hogy ilyet teszek.". Ez nem múltbéli, hanem megszokott történést fejez ki, vagy olyat, ami néha-néha fordul elő.

Példák:

1. しんぶん　を　読む（よむ）　こと　が　あります。 "Szoktam újságot olvasni. / Olvasok újságot." Úgy általában.
2. テレビ　を　火（ひ）　に　なげる　こと　も　あります。 (なげる nageru - dob) "Olyan is van, hogy a tévét a tűzbe dobom.". Legyünk egy kicsit rugalmasak! A が helyett も-t használtam a szerkezetben.

Minta: mondat　こと　に　なる。 (+koto ni naru) "Az lett, hogy..." A なる ige jelentése 37. leckében leírthoz hasonlítható. Általában valaminek a következményére utal.

Példák:

1. 昨日（きのう）　とても　さむかった　です　ね。 "Tegnap nagyon hideg volt ugye."
2. だから　かぜ　を　ひく　こと　に　なりました。 (だから dakara - így, ezért; かぜ　を　ひく kaze o hiku - "húzza a szelet", megfázik) "Ezért az lett, hogy megfáztam. / Ezért úgy alakult, hogy megfáztam.".
3. へび　が　おこった　こと　に　なりました。 (へび hebi - kígyó, おこる okoru - megharagszik) "A kígyó dühös lett.", biztos mert megtelt méreggel.

Vannak még olyan igék, amikkel csak こと állhat. Nézd meg az előző leckét a szabályokkal! ↑