Általában a dolgok nem csak egy pillanatig tartanak, és erről az emberek imádnak beszélni. A japánok is, ezért ki lehet a nyelvükben fejezni azok időtartamát. Vagyis meg lehet mondani, meddig tartanak bizonyos események. Az eddigiekkel megalapoztam az időtartam szavait, szóval ha megtanultad rendesen a leckéket, ez egy pillanat alatt menni fog!

Minta: szám+számláló+かん (kan) A számláló helyén a következő szavak lehetnek:　びょう　(másodperc),　ふん / ぷん　(perc),　じ　(óra),　か / にち　(nap),　しゅう　(hét),　かげつ　(hónap),　ねん　(év)
Ahogy láthatod, eddig is foglalkoztam számláló szavakkal, csak idáig nem írtam le kifejezetten ezt az elnevezést hozzájuk.

Óra/perc:
Az óráknál, ha van mögöttük perc is írva, akkor csak az órához kell és lehet kitenni a　かん-t. A másodperc, és a perc számlálószavához nem kötelező semmilyen esetben.

Például:

1. きょう　にじかん　さんじゅっぷん　テレビ　を　みました。 "Ma 2 óra 30 percig tévét néztem."

Nap:
A napok időtartamához ugyanazokat a szavakat kell használni, mint a számlálásukhoz: Az első tíz nap itt is rendhagyó. A かん-t nem kell feltétlen kitenni, de az "egy nap"-hoz nem is szabad.

Példák:

1. よんじゅう　にちかん　あめ　が　ふっていた。 "40 napig esett az eső."
2. わたし　は　いちにち　なにも　たべません。 "Én egy napig nem eszek semmit.". Az "egy nap" a napok szabályai alól kivételt képez. Nem a ついたち-t kell használni, ami kizárólag elsejét jelent, és a かん sem kerül a szó végére.
3. むいかかん　はなして、つかれました。 "Hat napig beszéltem, és elfáradtam." (つかれる tsukareru - elfárad)

Hét:

Példák:

1. は　は　なんしゅうかん　ぐらい　いたみました　か。 "Kb. hány héten keresztül fájt a fogad?" (ぐらい - kb, nagyjából. időtartamra). Ez egy jó példa arra is, hogy a kanji segíthet elkülöníteni a szavakat. (歯(は)　は　何週間(なんしゅうかん)... ha wa nanshuukan...)
2. ごしゅうかん　たいよう　を　みません　でした。 "5 héten keresztül nem láttam a napot."

Hónap / Év:
A hónap után sem kell a　かん-t kitenni.

Például:

1. しちねんかん　いっかげつ　にほん　で　りょこう　しました。 "Hét évig és egy hónapig utaztam japánban.". Azután felébredtem.

2 hozzászólás érkezett ↑

Ha idáig eljutottál, akkor azt már tudod, hogyan kell a hónap napjait (elseje, másodika stb.) kifejezni, hogyan kell az év hónapjairól beszélni, de ezeket meg is kell tudni számolni. A többi időegységnél már eleve a számlálásukkal foglalkoztam, de ennél a kettőnél külön is ki kell rá térjek. Remélem tudsz számolni!

Na jól van, elmondom mit is értek számolás alatt. Egy nap, két nap, három nap, négy nap, öööt nap... azt hiszem ennyi elég. A számlálás külön téma a japán nyelvben, ezért mindig ezt fogom érteni alatta.

A napoknál egyszerű a helyzet. Az elseje kivételével a hónap első tíz napját kifejező szó használható számolásnál. Utána a hónapok napjaitól eltérően minden szám szabályos és a にち szóra végződik.

1. いちにち　"egy nap", és még rímel is
2. ふつか　"másodika" vagy "két nap" A hónap napja és a napok száma innentől kezdve egyezik.
3. にじゅうににち　"huszonkettedike" vagy "huszonkét nap".
4. よんじゅうごにち　"negyvenöt nap" Sajnos negyvenötödike az én naptáramban nincs.
5. にじゅうよんにち "huszonnégy nap". Ez tíz feletti szám, ezért nem lesz szabálytalan alakú, nem úgy mint amilyen a hónap napja volt.

A hónapoknál is egyszerű a helyzet. Minta: X+かげつ (x+kagetsu) X (darab) hónap. Egy két számnál változik a kiejtés, mert összemosódtak a szótagok. Azokat megvastagítva írom:

Példák:

1. いっかげつ　"egy hónap" Az　いち-ből máris　いっ　lett.
2. にかげつ　"két hónap". Itt nincs semmi hangváltozás.
3. さんかげつ　"három hónap". Itt sincs.
4. ろっかげつ　"hat hónap". Ez rendhagyó.
5. はちかげつ　"nyolc hónap". Nincs változás.
6. じゅっかげつ　"tíz hónap". Ez is rendhagyó.
7. じゅういっかげつ　"tizenegy hónap". És ez is. Ahogy az összes 10 feletti szám esetén szintén, ahol a 10 alatti hasonlóan rendhagyó volt.

Megjegyzés: A かげつ-nak kanjival többféle bevett írásmódja is van. Ne lepődj meg, ha a katakana olvasatával teljesen szembenálló ヶ月 jelölést látsz rá. Használhatod még rá a következőket is: ヵ月, か月, カ月.

A hetek számlálásáról még nem is írtam! Bele is ásom magam. Áss majd ki!
Minta: X+しゅう (x+shuu). Itt is előfordul változás a számok végén. A しゅう kanjival: 週, de ezt nem lehet annyira gyakran látni, mint mondjuk a hónapot vagy az évet.

Példák:

1. いっしゅう　"egy hét"
2. にしゅう　"két hét"
3. よんしゅう　"négy hét"
4. はっしゅう　"nyolc hét"
5. きゅうしゅう　"kilenc hét"
6. じゅっしゅう　"tíz hét"

Rákérdezni úgy lehet a napok, hetek, hónapok vagy évek darabszámra, hogy a szám helyére odaírod, hogy　なん.
Vagyis: なんじ (hány óra?),　なんしゅう,　なんかげつ,　なんねん, stb.
2 hozzászólás érkezett ↑

Minta: szám+ねん Amíg a napoknál a　にち, az éveknél a　ねん számláló szó használatos. Kanjival: szám+年.

Írok egy-két példát is, hogy megmutassam, hogy kell használni a dátumokat.

Példák:

1. きょう　は　なんがつ　なんにち　です　か。 "Milyen nap van ma?" Szó szerint, "Ma melyik hónap, melyik nap van?", de remélem ilyet magyarul soha nem mondasz, vagy ha igen, a te bajod. Viszont a japánok ezt így használják.
2. きょう　は　X　がつ　Y　です。Egy minta a válaszra. X és Y helyére helyettesítsd be a megfelelőt.
3. (きょう　は)　しちがつ　ここのか　です。 "(Ma) Július kilencedike van."
4. にせんいちねん　いちがつ　ついたち　に　うち　で　テレビ　を　みました。 "2001 január elsején otthon tévét néztem." Amint láthatod, a に szócska nem csak az órákra, de a dátumokra is használható. Manapság a dátumokat többféle módon is szokás leírni, de kiolvasni ugyanúgy kell őket.
5. 2001年 1月 1日　に　うち　で　テレビ　を　みました。 "2001 január elsején otthon tévét néztem." Nyugati hatásra így írják manapság a dátumok többségét például a plakátokon.
6. 二〇〇一年 一月 一日　に　うち　で　テレビ　を　みました。 Ez is egy megoldás. A számokban a nullát nagy kövér karikával is lehet helyettesíteni, de olyankor a többi számjegyet kanjival kell írni.

Kis kiegészítőként leírom az évszakok japán neveit is. Ezeket is ugyanúgy lehet használni mint más idővel kapcsolatos szavakat, de nem kötelező a に szócskát kiírni utánuk. Ha mégis kiteszed, az nyomatékosítja az évszakot.

はる (haru)	tavasz
なつ (natsu)	nyár
あき (aki)	ősz
ふゆ (fuyu)	tél
つゆ/うき (tsuyu/uki)	az esős évszak*

* Az esős évszak június közepétől július közepéig tart, de akár fél hónapot is csúszhat ide-oda. ↑

Mielőtt az időtartamra rátérhetnénk, ismerkedj meg a hónapokkal, és azok napjaival is! A hónapokkal még könnyű lesz a dolgod. Régen megvolt mindnek a japán megfelelője, de azóta egyszerűsítették, és elég, ha a hónap sorszámát megjegyzed. A szám mögé annyit kell tenni, hogy がつ.

Magyarul	Japánul	Kanjival
Január	いちがつ (ichigatsu)	一月
Február	にがつ (nigatsu)	二月
Március	さんがつ (sangatsu)	三月
Április	しがつ (shigatsu)	四月
Május	ごがつ (gogatsu)	五月
Június	ろくがつ (rokugatsu)	六月
Július	しちがつ (shichigatsu)	七月
Augusztus	はちがつ (hachigatsu)	八月
Szeptember	くがつ (kugatsu)	九月
Október	じゅうがつ (juugatsu)	十月
November	じゅういちがつ (juuichigatsu)	十一月
December	じゅうにがつ (juunigatsu)	十二月

Az Április, Július és Szeptember hónapoknál jegyezd meg, hogy a szám melyik alakját kell használni, mivel ezeket el lehet téveszteni. A négyes, hetes és kilences számoknál itt kivételesen csak ez az egy alak elfogadott.

Logikusan a napoknál ugyanilyen egyszerűnek kéne lennie a helyzetnek, de valamilyen oknál fogva nem úgy alakult.
Minta: szám+にち. Ez tizenegyedikétől (11-től) igaz egész a hónap utolsó napjáig, kivéve tizennegyedikét (14-t), huszadikát és huszonnegyedikét (24-t).
A minta kanjival leírva: szám+日. Kiolvasni ezt is ugyanúgy kell!

Például: 11. - じゅういち　にち (juuichinichi). Kanjival: 十一日. Manapság így is szokás írni ugyanezt: 11日

A többi napra a következő szavakat kell megtanulnod:

Magyarul	Japánul	Kanjival
elseje	ついたち (tsuitachi)	一日
másodika	ふつか (futsuka)	二日
harmadika	みっか (mikka)	三日
negyedike	よっか (yokka)	四日
ötödike	いつか (itsuka)	五日
hatodika	むいか (muika)	六日
hetedike	なのか (nanoka)	七日
nyolcadika	ようか (youka)	八日
kilencedike	ここのか (kokonoka)	九日
tizedike	とおか (tooka)	十日
tizennegyedike (14.)	じゅうよっか (juuyokka)	十四日
tizenkilencedike	じゅうくにち (juukunichi)	十九日
huszadika	はつか (hatsuka)	二十日
huszonnegyedike (24.)	にじゅうよっか (nijuuyokka)	二十四日
huszonkilencedike	にじゅうくにち (nijuukunichi)	二十九日

Megjegyzés: Ha visszaemlékszel nem is olyan messzire, az itt felsorolt napok (legalábbis a többség) számnevei erősen emlékeztetnek az eredeti, nem Kínából átvett japán számokra. Még máshol is fogjuk őket használni! Nézz vissza a 23. leckére ha emlékeztetőre van szükséged! ↑

なんじ　です　か。 - "Hány óra van?". A なん itt ugyanaz a szó, ami korábban azt jelentette, hogy "mi?", a　じ　pedig "óra" az előző listából. Tehát　なんじ = "Mi óra?" szó szerint. Az idővel kapcsolatban több kérdőszó is hasonló lesz.

Minta: (ごぜん／ごご）　X+じ　Y+ふん vagyis "(délelőtt/délután) x óra y perc". Természetesen a percet és az órát külön is lehet használni, viszont nem mindegy, hogy melyik szót használjuk azoknál a számoknál amiknél két lehetőség is van (lásd 23. Számok).
A rendhagyó számok a következők:

japánul	magyarul
よじ (yoji)	4 óra
しちじ (shichiji)	7 óra
くじ (kuji)	9 óra
*percek esetén*
いっぷん (ippun)	1 perc
さんぷん (sanpun)	3 perc
よんぷん (yonpun)	4 perc
ろっぷん (roppun)	6 perc
ななふん (nanafun)	7 perc
はっぷん (happun)	8 perc
きゅうふん (kyuufun)	9 perc
じっぷん/じゅっぷん (jippun / juppun*)	10 perc

* A juppun nyelvtanilag helytelen, de mégis gyakran azt használják.

Az összes többi időpont a fenti minta szerint alakul. A tíz felettiek esetén az egyesek helyén lévő szavak ugyanúgy alakulnak, mint a 10 alatti számoknál.

Példák:

1. délelőtt 7:12 - ごぜん　しちじ　じゅうにふん
2. 9:24 - くじ　にじゅう　よんぷん
3. 5:49 - ごじ　よんじゅう　きゅうふん
4. délután 3 óra - ごご　さんじ
5. délelőtt 11 óra - ごぜん　じゅう　いちじ
6. délután 3:28 - ごご　さんじ　にじゅう　はっぷん
7. 6:11 - ろくじ　じゅういっぷん
8. 4:34 - よじ　さんじゅう　よんぷん

Arra is van mód, hogy a fél X-órát külön szóval mondd. A magyarban megszokott használat és a japán változat között az a különbség, hogy amíg magyarul a következő órára utal a fél, addig japánul az előzőre, vagyis:

はん (han)

fél (pl. óra)

Példák:

1. はちじ　はん　"fél 9" vagyis "fél órával múlt 8".
2. ごご　よじ　はん　"délután fél 5"
3. しちじ　はん　"fél 8"

Az előzőeket egyszerű mondatban használni.

Minta: Időpont+に+mondat. A に itt nem a tőle megszokott helyet, hanem az időpontot jelöli, ami kicsit félrevezető lehet, de az előtte szereplő szóból kiderül, mit jelöl éppen. (A japán logika szerint valójában mindkettő egy pont térben vagy időben, amihez viszonyítani lehet.)

Példák:

1. ごご　くじ　に　うち　に　かえった。 "Délután 9-kor hazajött." szándékosan használtam a helyre is a に szót (a へ helyett).
2. なんじ　に　そと　に　います　か。 "Hánykor lesz(el) kint?" (そと soto - kint)
3. ちょうど　ろくじ　さんじゅっぷん　に　こうえん　で　あった。 (あう au - találkozik) "Pontosan hat harminckor a parkban találkoztunk."

Ugyanúgy ahogy az óra esetén, a hét napjaihoz is ki kell tenni a に szócskát.
Például: どようび　に　やすんでいます。 "Szombaton pihenni fogok."

A kicsit nehezen megfogható, alkalomtól függő szavaknál, mint amilyen a "holnap" nem kell semmit kitenni.
Például: きのう　バス　に　のりました。 "Tegnap buszra szálltam." (のる (noru) - beszáll / felszáll)
2 hozzászólás érkezett ↑

A fontosabb idővel kapcsolatos szavak a következők:

いま (ima)	most
きょう (kyou)	ma
あした (ashita)	holnap
あさって (asatte)	holnapután
きのう (kinou)	tegnap
おととい (ototoi)	tegnapelőtt
むかし (mukashi)	régi idők, régen
ごぜん (gozen)	délelőtt
ごご (gogo)	délután
ひる (hiru)	dél
ばん (ban)	este
よる (yoru)	éjszaka
あさ (asa)	reggel
ちょうど (choudo)	pontban
に／ひ (ni / hi)	nap
しゅう (shuu)	hét
しゅうまつ (shuumatsu)	hétvége
つき／げつ (tsuki / getsu)	hónap
ねん／とし (nen / toshi)	év
せんしゅう (senshuu)	múlthét
こんしゅう (konshuu)	e-hét
らいしゅう (raishuu)	jövőhét
せんげつ (sengetsu)	múlt hónap
こんげつ (kongetsu)	e-hónap
らいげつ (raigetsu)	jövő hónap
きょねん (kyonen)	tavaly / múlt év
ことし (kotoshi)	idén / ez-év
らいねん (rainen)	jövő év
じ (ji)	óra
ふん (fun)	perc
びょう (byou)	másodperc

Van pár szó, amit többféleképp is lehet mondani, de nem mindegy hogyan! A következő leckékben az időről fogok írni, és mindenhol megemlítem majd, ami a helyes szóhasználathoz kell.

A hét szavaira is kitérek, még mielőtt továbblépnénk. Ezeket a szavakat leírom kanjival is, mert fontosak.
A hét napjai:

Magyarul	Japánul	Kanjival
Hétfő	げつようび (getsuyoubi)	月曜日
Kedd	かようび (kayoubi)	火曜日
Szerda	すいようび (suiyoubi)	水曜日
Csütörtök	もくようび (mokuyoubi)	木曜日
Péntek	きんようび (kin'youbi)	金曜日
Szombat	どようび (doyoubi)	土曜日
Vasárnap	にちようび (nichiyoubi)	日曜日

Naptárakban, menetrendekben vagy akár reklámokban a hét napjait nem szokás kiírni teljesen, csak az első kanjit zárójelben. Dátumok után gyakran látni például: (日). Ez azt jelenti, hogy az adott dátum vasárnapra esik.
2 hozzászólás érkezett ↑

Talán kicsit késve, de kapcsoltam, hogy az igék múltjáról és tagadásáról külön-külön írtam csak idáig, de együtt még nem. Izé... :)

Mielőtt belekezdenék, elevenítsük fel a です létige különböző alakjait:

egyszerű alak	udvarias alak	alakja
だ	です	jelenidő
だった	でした	múltidő
で は　ない/じゃ　ない	で　は　ありません	tagadás

Megj.: A　です múltidejű tagadása a következő szabályok szerint kikövetkeztethető, ezért azt nem említem külön. A で は-ban levő は itt is "wa" olvasattal szerepel.

Összesen kétféle múlt idejű tagadást kell megjegyezz. Nem kell minden szófajhoz külön egy sajátot. A tagadott alakok egyik fele a ない toldaléknak köszönhetően melléknévvé alakul, ezért azokat mind ugyanúgy kell múlt időbe tenni.

Minta, ahogy az előző leckében is: mnt+かった (mnt+katta) Vagyis a ない (nai) végű tagadott szavak múltidőben なかった (nakatta) végűek lesznek.

Ez az alak az összes egyszerű (nem udvarias) tagadott igénél használható, mivel mindegyik ない-ra végződik jelen időben. Ha a -なかった végű szót udvariassá akarod tenni, hozzáillesztheted a です létigét is:

たべる eszik　->　たべない　nem eszik ->　たべなかった　（です） nem evett
あつい　forró ->　あつくない　nem forró ->　あつくなかった　（です） nem volt forró
げんき　な　egészséges ->　げんき　で　は/じゃ　ない　nem egészséges ->　げんき　で　は/じゃ　なかった　（です） nem volt egészséges

Példák:

1. みせ　で　パン　を　かわなかった　（です）。 (パン pan - kenyér) "Nem vettem a boltban kenyeret."
2. おおきい　やま　は　むかし　おおきくなかった　（です）。 "A nagy hegy régen nem volt nagy."
3. きのう　こうえん　は　しずか　じゃ　なかった　(です)。 (こうえん kouen - park) "A park nem volt csöndes tegnap."

Az udvarias tagadott alakú igék múltidőbe ennél is egyszerűbben tehetők:
Minta: A+ません　でした (A+masen deshita) Azaz az udvarias tagadott kifejezés végére でした kerül.

たべます eszik　->　たべません nem eszik　->　たべません　でした nem evett
げんき　な egészséges　->　げんき　で　は　ありません nem egészséges　->　げんき　で　は　ありません　でした nem volt egészséges
です → で　は　ありません → で　は　ありません　でした. Rendhagyó igeként a です jól mutatja, hogy ez a fajta múltidejű tagadás mindenhol pontosan ugyanúgy alakul.

A valódi melléknévnek nincs ilyen alakja, az a fentebbiek alapján pl. あつくなかった　です lesz. A です szolgál itt az udvarias alak kiegészítéseként.

pl.:

1. ラジオ　は　テレビ　を　みません　でした。 "A rádió nem nézett tévét." Képtelenség, mi?
2. けいたい　が　げきじょう　で　べんり　で　は　ありません　でした。 (けいたい keitai - mobil, げきじょう gekijou - színház) "A mobiltelefonok nem voltak hasznosak a színházban.". A が a mondatban azt feltételezi, hogy nem a mobilokról beszéltünk idáig.
3. けいたい　は　げきじょう　で　べんり　で　は　ありません。 "A mobil nem hasznos a színházban.". Azzal, hogy a mobil lett a téma és eltűnt a múltidő, általános esetet írtam le, nem egy konkrét történést.

4 hozzászólás érkezett ↑

A melléknevek kapcsolatos alakjáról már írtam. Írtam a mellékneveknek tagadásáról is, ami magyarul egyáltalán nem létezik, és most jön egy újabb különlegesség. A melléknév múltideje.

Ahogy a tagadásnál, úgy ennél az alaknál is ragot kell használni. Megint csak máshogy működik ez a "valódi" és a "főnévi" melléknevek esetében, de mind a két eset nagyon egyszerű.

Minta valódi melléknevek esetén: mnt+かった (vagyis a melléknév töve + katta). Továbbra is az az udvarias, ha odabiggyeszted a　です　létigét a mondatok végére ez után az alak után. Furcsa, de nem a です múltidejét használják ilyenkor a japánok.

Példák:

1. あたま　が　いたかった　です。　"Fájt a fejem."
2. いそがしかった　です。　(いそがしい isogashii - elfoglalt) "Elfoglalt voltam."
3. 「せんそう　と　へいわ」　は　おもしろくなかった　です　か。 (せんそう - háború, へいわ - béke, おもしろい omoshiroi - érdekes, izgalmas) "A "Háború és béke" nem volt izgalmas?" Itt az "érdekes" melléknév tagadását tettem múltidőbe (mivel a tagadást lehet tovább ragozni, nem a múltidőt). おもしろい → おもしろくない → おもしろくなかった

Főnévi meléknevek esetén sem túl bonyolult a képlet.
Minta: mnt + だった - (A melléknév töve itt a な előtti részt jelenti.) Udvarias alakban a tő után でした lesz. Ez megegyezik a です ige udvarias és kevésbé udvarias múlt idejével.

Példák:

1. この　へや　は　きれい　でした。 "Ez a szoba tiszta volt."
2. しゅくだい　は　かんたん　だった。 (しゅくだい - házi feladat) "A házi feladat könnyű volt."

Két melléknevet még nem írtam, pedig fontosak:

わるい (warui)	rossz
いい　/　よい (ii/yoi)	jó

A　わるい-ban semmi különös nincs. Az いい többnyire ebben az alakjában szerepel, viszont ragozni csak a よい alakot szokás. Emellett a よい választékosabb is.

Tehát:

1. いい。　"Jó."
2. よくない。 "Nem jó."
3. よかった。 "Jó volt.".　Ez azt is jelentheti, hogy "Szerencsére... (pl. nem lett nagyobb baj)."
4. よくなかった。 "Nem volt jó."

Megjegyzés: Az igék negatív alakjának a végén szereplő ない-val az igéből melléknév lesz. Ilyenkor a melléknevek szabályai szerint lehet őket tovább ragozni, pl. múltidőbe tenni. Furcsa, de ez van. ↑

Az alábbi mondatok közt vannak egyszerű múltidejű, udvarias alakban írott, és te-formában íródott igék. A te-formával összekapcsolt igék esetén, az utolsó, már "rendesen" írt ige jelzi az összes előtte lévő ige idejét is.

1. ばんごはん　を　たべました。 "Vacsorát ettem."
2. おさけ　を　のむ。 "Alkoholt iszok."
3. にほんしゅ　を　のんだ。 "Szakét ittam." Amint láthatod, a szakéra külön szó van japánul, bár előfordul, hogy nyugati hatásra szakét is mondanak.
4. おさけ　を　のんでいます。 "Éppen alkoholt iszok."
5. おさけ　を　のんでいました。 "Alkoholt ittam." ...egy ideig. Például ha megkérdezik, hogy mit csináltál legalább egy ideig, miközben valami más történt. De ha csak elmondod, hogy miket csináltál tegnap, akkor nem kell ez az alak, elég az egyszerű múlt is.
6. おさけ　を　のんで、　ちゅうしょく　を　たべます。 "Alkoholt iszok, és ebédet eszek mellette." vagy "Alkoholt iszok, és utána ebédet eszek."
7. おさけ　を　のんで、　ちゅうしょく　を　たべました。 "Alkoholt ittam, és ebédet ettem." Az ivás igéje egyszerűen a kapcsolatos alakjában van, a múltidő a másik igétől függ.
8. あなた　の　いもうとさん　は　かわ　で　およいでいます　か。 "A húgod a folyóban uszik?" Ez egy példa a cselekvés helyére, ráadásul a cselekvés éppen történik, nem általában.
9. あなた　の　いもうとさん　が　かわ　で　およいでいます　か。 "A te húgod úszik a folyóban?". Eddig nem megalapozott alany が szócskát kap.
10. にほん　で　しゃしん　を　たくさん　とった。 "Japánban sok fényképet csináltam." Ahogy eddig sokszor, most is lehagytam a mondat témáját és egyben alanyát, mert ilyenkor többnyire nyilvánvaló, hogy magamra gondolok. Hú de önző vagyok!
11. がくしゃ　は　かんじ　を　よんだ。 "A tudós kanji-t olvasott."
12. くま　が　うさぎ　を　ころした。 "Egy medve megölte a nyulat."
13. てがみ　を　かきます。 "Levelet írok."
14. てがみ　を　かきました。 "Levelet írtam."
15. おふろ　に　はいりました。 "Megfürödtem."
16. あなた　は　どこ　に　すんでいます　か。 "Hol laksz?" A lakni igét csak így lehet használni.
17. あめ　が　ふっています。 "Esik az eső (éppen)." A természeti jelenségeknél mindig a が jelzi az alanyt, és nem a は, de csak akkor, ha az a jelenség nem folyamatos és köztudott!
18. あまみず　は　おちます。 "Az esővíz esik.". Köztudott, hogy (legalábbis általában) lefele szokott mozogni az esővíz, nem felfele. Folyamatos alakot ebben a mondatban nem igazán illik használni, hisz nem egy éppen történő dolgot írtam le, hanem általánosságot fogalmaztam meg.
19. うち　で　テレビ　を　みた。 "Otthon tévét néztem."
20. プール　で　およぎました　か。 "Úsztál a medencében?" Itt sincs megemlítve az alany, de kérdezni magunktól ritkán szoktunk, ezért nyilván valaki mástól kérdezzük.
21. あした　ともだち　の　いえ　で　パーティ　を　します。 (あした ashita - holnap) "Holnap a barátom házában bulizni fogunk.". Magyarul csak a "fog" vagy a "lesz" igékkel lehet jövőidőt kifejezni. Japánul az se kell, de igazából nincs rá szükség.
22. わたし　は　あの　やま　に　のぼります。 "Azt a hegyet megmászom / meg fogom mászni." Vannak igék, mint itt a mászni, amiknél a célt nem a　へ　hanem csakis a　に　jelezheti, mivel az へ az utat, a に a célt fejezi ki.
23. りょうり　して、　たくさん　たべて、　それから　やすんだ。 (りょうり　する ryouri suru - ételt készít, főz;　それから sorekara - azután) "Főztem, és sokat ettem, és aztán pihentem." A te-alakkal elég hosszú mondatokat lehet csinálni, de továbbra is az utolsó szótól függ az igeidő.
24. りんご　と　バナナ　と　オレンジ　（と）　を　かって、　ともだち　の　いえ　で　かえります。 "Almát, banánt és narancsot veszek, és a barátom házába visszamegyek.". Magyarra fordítva az ilyen mondatokat érdemes ketté, vagy több darabra szedni: "Almát, banánt és narancsot veszek. Utána visszamegyek a barátom házába."

12 hozzászólás érkezett ↑

あたま (atama)	fej
ぶん (bun)	mondat
しょうじょ (shoujo)	kislány
ちか (chika)	pince/föld alatti hely
とおり (toori)	út, utca
みせ (mise)	bolt
レストラン (resutoran)	étterem
としょかん (toshokan)	könyvtár
プール (puuru)	úszómedence
くま (kuma)	medve
うさぎ (usagi)	nyúl
りょうり (ryouri)	(főtt)étel
おふろ (ofuro)	fűrdő
おふろ　に　はいる (ofuro ni hairU)	megfürdik
しゃしん (shashin)	fénykép
しゃしん　を　とる(shashin o torU)	fényképezni
あめ (ame)	eső
ふる (furu)	hull
あめ　が　ふる (ame ga furu)	esik az eső
のぼる (noboru)	megmászik, emelkedik
やすむ (yasumu)	pihen

2 hozzászólás érkezett ↑