Amikor két tárgyat, cselekvést vagy bármi egyebet kell összehasonlítani, akkor amit a melléknév fokozásnál írtam, szóba sem jöhet. Elsőre biztos szokatlan lesz neked (bár ezt szinte minden leckénél el lehetett volna mondani), hogy a japán összehasonlító mondatokban a melléknév nem fokozott formában szerepel. Amíg magyarul azt mondanád, hogy "Én okosabb vagyok mint te." addig ugyanez japánul "Én hozzád képest okos vagyok.". Természetesen ez nem szó szerinti fordítás, de még ez áll legközelebb az eredetihez.

Minta: A の　ほう　が B より C / A は B より C (A no hou ga B yori C / A wa B yori C) "Az A a B-hez képest C-bb". A C tulajdonságot nem kell fokozott formába tenni, ami kezdetben engem megzavart. Remélem, ezzel egyedül vagyok.

Mielőtt példákat írok, még el kell mondanom, hogy ennek az összehasonlító szerkezetnek a szórendje elég szabadon variálható. Ha a より a megfelelő mondatrész után jön, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy mi az, amihez viszonyítva a másik mondatrész "olyanabb".

Példák:

1. ライオン　より　像（ぞう）　は　大きい（おおきい）　です。 "Az oroszlánnál nagyobb az elefánt."
2. 日本（にほん）　で　女（おんな）　の　ほう　が　男（おとこ）　より　ゆっくり　話します（はなします）。 "Japánban a nők a férfiakhoz képest lassan/lassabban beszélnek."

Az állító mondatokban a より használatos, de a tagadó mondatoknál más a helyzet.

Minta: A　は　B　ほど　C (A wa B hodo C) "Az A a B-hez képest kevésbé C". Egyetlen újdonság, hogy a C-nek mindenképp tagadó alakban kell állnia.

Példák:

1. この　子（こ）　は　あの　ほど　静か（しずか）　じゃ　なかった。 "Ez a gyerek nem volt olyan csendes mint az."
2. 今日（きょう）　の　昼ご飯（ひるごはん）　は　昨日（きのう）　の　ほど　ちょっと... "A mai ebéd a tegnapihoz képest egy picit... (nem olyan jó)" Ahogy egy leckével ezelőtt írtam, a ちょっと kifejezés negatív / elutasító értelemben sokszor szerepel, és olyan érzést kelt, mintha nem lenne befejezve a... :)

Az előzőek alapján bármikor el tudod mondani, hogy te vagy a legokosabb, de ha egy picit szerényebb akarsz lenni, és csak azt mondanád, hogy nagyon okos vagy, akkor ez még nem elég. Azt is elárulom, hogy mondhatod, hogy kicsit okos vagy, de valahogy úgy érzem, ezt inkább más melléknevekkel fogod használni.

どんなに (donna ni)	mennyire?
こんなに (konna ni)	ennyire
そんなに (sonna ni)	annyira
...ほど (...hodo)	...-nyira
それほど (sorehodo)	annyira
少し (sukoshi)	picit
ほんの... (honno...)	csak...
ほんの少し (honno sukoshi)	csak picit
...だけ (...dake)	...mindössze
少ない (sukunai)	kevés, alig
まあまあ　（な） (maamaa (na))	közepesen
よく* (yoku)	gyakran
良く (yoku)	jól, rendesen
大した (taishita)	nagy dolog (főnévvel)
とても (totemo)	nagyon
めっちゃ (meccha)	nagyon (szleng)
中々 (nakanaka)	meglehetősen
何だか (nandaka)	valamennyire
ちょっぴり (choppiri)	csak egy nagyon picit
ちょっと** (chotto)	picit

* A felsorolásban az első よく szó hiraganával szerepel, az alatta levőben pedig kanji is van. Bizonyos ugyanúgy olvasható szavakat, még ha jelentésükben hasonlóak is, máshogy kell írni.
** Gyakori, hogy a ちょっと önmagában egész mást jelent. Amíg tanulod, addig ezzel vigyázz. Ettől még sűrűn használt kifejezés.

Példák:

1. どんなに　いそがしい　です　か。 "Mennyire (vagy) elfoglalt?"
2. あなた　ほど　こわくない。 "Nem olyan félelmetes mint te."
3. 水（みず）　を　少し（すこし）　下さい（ください）。 "Kérek egy kis vízet!". Figyelj a szórendre! Nem is tudom igazán, hogy a 少し（すこし） főnév-e vagy valami más, de az biztos, hogy nem melléknév, ezért a 少し水 nem lehet megfelelő sorrend.
4. ほんの少し（すこし）だけ　分かります（わかります）。 "Mindössze csak egy picit tudom."
5. こんなに　車（くるま）　が　少ない（すくない）　町（まち）　が　たくさん　で　は　ありません。 "Ennyire autóból alig város nincs sok" vagyis "Nincs sok olyan város, amiben ennyire kevés az autó."
6. 中々（なかなか）　いい　天気（てんき）　でず　ね。 "Meglehetősen szép az idő, nem?"
7. すみません。これ　を　良く（よく）　分からない（わからない）　が。 "Elnézést. Ezt nem igazán értem, (elmagyaráznád?)". A mondat végi が jelentése "de", viszont ilyen esetekben befejezetlen udvarias segítségkérésként is felfogható.
8. 本日（ほんじつ）　の　ニュース　が　何だか（なんだか）　不安（ふあん）　です。 (不安な fuan na - nyugtalanító) "A mai hírek valahogy nyugtalanítóak."
9. ちょっと　待って（まって）　下さい（ください）。 "Kérem várjon egy picit!"

Mielőtt még írok másról, tegyünk egy kis kitérőt a ちょっと használatával kapcsolatban. Ez a szó nagyon gyakran szolgál arra, hogy elutasíts egy kérést/kérdést (いいえ、ちょっと... "nem igazán..."/"nem mondom meg"/"nem tudom" stb.), vagy felhívd magadra a figyelmet (ちょっと　すみません。). A szó hangsúlyozásán is sok múlik. Csak azt tudom javasolni, hogy hallgass sok japán szöveget (youtube mint mindig), és szokd meg hamar!

Tagadó mondatokban nem csak a fenti szavakat lehet használni. Van pár olyan szó, ami kifejezetten negatív igékhez használatos, bár néhány ezek közül állító mondatokban is szerepelhet. A tagadó mondatokban gyakrabban találod a következő szavakat:

あんまり/あまり (anmari/amari)	(nem) nagyon, alig
全然 (zenzen)	nagyon, egyáltalán nem
大して (taishite)	(nem) annyira
決して (kesshite)	soha, semmiképp

Példák:

1. ごみ　の　中（なか）　で　見つかった（みつかった）　食べ物（たべもの）　は　あんまり　おいしく　ありません。 (ごみ gomi - szemét, 見つかる mitsukaru - meg van találva, 食べ物 tabemono - étel) "A szemétben talált étel annyira nem finom."
2. お前（おまえ）　の　顔（かお）　を　全然（ぜんぜん）　思い出さない（おもいださない）。 (お前 omae - te, 顔 kao - arc, 思い出す omoidasu - emlékszik) "Egyáltalán nem emlékszem az arcodra!"
3. 大して(たいして)　モン　じゃ　ない。 (モン mon - dolog (szlenges)) "Nem nagy gond."

Minta: A+過ぎる (A sugiru) "túl A". Az A lehet melléknév い előtti töve, főnévi melléknév な nélkül és ige -ます előtti töve (kivéve です).

Példák:

1. 食べ過ぎました（たべすぎました）。 "Túl sokat ettem."
2. 昨年（さくねん）　の　夏（なつ）　が　暑過ぎました（あつすぎました） "A tavalyi nyár túl meleg volt."

Minta: 最も/一番　A (mottomo / ichiban A) "leg A-bb" Nincs igazán mit magyarázni. A もっとも jelentése "leg-", az いちばん pedig "első (számú)" szó szerint.

Például:

1. 一番（いちばん）　速い（はやい）　動物（どうぶつ）　は　何（なん）　です　か。 "Melyik a leggyorsabb állat?"
2. 全国（ぜんこく）　で　最も（もっとも）　いい　所（ところ）　は　ここ　です　よ。 "Az egész országban ez a legjobb hely!"

Azoknál a mondatoknál, ahol külön szerepel a téma és az alany (は-が）, a felsőfokot jelző szót nem a melléknév elé kell írni, hanem a mondatrész elé:

1. あの　人（ひと）　は　一番（いちばん）　頭（あたま）　が　変（へん）　です。 (変 hen - fura (pejoratív), 頭が変 atama ga hen - "fura a feje" őrült) "Az az ember a legőrültebb."

Arra, hogy valami a legjobb, japánul több kifejezés is szolgál. Bizonyos dolgok mögé írva, az 一（いち） azon dolgokon belüli legjobbra utal. pl.:

第一 (dai ichi)	a legelső, a legjobb
世界一 (sekai ichi)	a világon a legjobb
日本一 (nippon ichi)	Japánban a legjobb
天下一 (tenkaichi)	a legjobb "az ég alatt"

Más szavak valamiből a legjobbra:

最高　な (saikou na)	"csúcs", a legjobb
上々　な (joujou na)	a legjobb
最上　な (saijou na)	a legjobb
ベスト (besuto)	a legjobb
何より　な (naniyori na)	mindennél (jobb)*
大人気　な (daininki na)	a legnépszerűbb

*Az A+より kifejezés, ahol az A egy kérdőszó, mindig a kérdőszóhoz kapcsolódó legfelső fokot jelenti. Például: 誰より (dare yori) - mindenkinél (jobb).

Az izgalmakat ebben a blogban nem tudom fokozni, de a mellékneveket igen. Fokozás alatt azt értem, amikor egy tulajdonság nagyobb, vagy legnagyobb mértékű. (pl. jó, jobb, legjobb)

A japán nyelvben a mellékneveknek nincs ragozott közép és felsőfokú alakja. Ehelyett bizonyos szavakat a melléknevek elé téve megkapod a melléknév közép- és felsőfokát jelentő kifejezést. A középfok kifejezéseivel kezdem.

Minta: もっと　A (motto A) Szabadon fordítva "még A-bb". A もっと önmagában azt jelenti, hogy több(et), ezért önmagában is lehet használni.

Példák:

1. もっと　高い（たかい） "még magasabb/drágább"
2. もっと　しずか　な "még csendesebb"
3. もっと　しずか　に "(még) csendesebben". Ahogy egy korábbi leckéből látszik, ez önmagában is használható felszólításként.
4. もっと　ゆっくり　話して（はなして）　ください。 "Kérem beszéljen (még) lassabban!"
5. もっと　飲みましょう（のみましょう）　か。 "(Na akkor) iszunk még/többet?". Itt nem fokozást, hanem a もっと szó szerinti jelentését használtam.

Minta: より　A (yori A) Az előzőhöz hasonló kifejezés, de az előző "még A-bb" jelentésű volt, ez viszont "minél A-bb".
Megjegyzés: Ha már találkoztál vele akkor tudhatod, hogy a より az összehasonlító mondatszerkezet fontos része, de jobb, ha ennél a jelentésénél ezt figyelmen kívül hagyod!

Példák:

1. もっと　近い（ちかい）　レストラン　で　昼食（ちゅうしょく）　を　食べました（たべました）。(昼食 chuushoku - ebéd) "Még közelebbi étteremben ebédeltem." Ezen látszik, hogy valami másik konkrét helyhez hasonlítok.
2. より　近い（ちかい）　レストラン　で　昼食（ちゅうしょく）　を　食べました（たべました）。"A közelebbi étteremben ettem ebédet.". Általában a többi szóba jövő helyhez képest.
3. より新しい（あたらしい）映画（えいが）を見たい（みたい）です。 "Minél újabb filmet akarok látni."
4. もっと新しい（あたらしい）映画（えいが）を見たい（みたい）です。 "(Ennél) még újabb filmet akarok látni.". Összehasonlítva láthatod, hogy amíg a もっと konkrét dolgokhoz viszonyít, addig a より kizárólag általános esetekre alkalmas.

A もっと gyakrabban fordul elő a köznapi nyelvben mint a より-nak ez a fajtája. A より is elég gyakori, de inkább másféle kifejezésekben.

Ahhoz, hogy a középfokot (és általában a fokozást) lezárhassam, kell ezen kívül mégvalami.

Minta: A　の　方　が　(もっと / より)　B (A no hou ga (motto / yori) B) vagyis az A valamilyen tulajdonsága B-bb. (A főnév, B valamilyen melléknév) A 方 (hou) szó önmagában is középfokot jelez, ezért a もっと / より akár el is hagyható ilyen esetekben. A nyelvkönyvek szerint ez a "hivatalos" módja a középfok jelzésének.

Például:

• この映画（えいが）の方（ほう）が（もっと / より）新しい（あたらしい）です。 "Ez a film újabb.". Bent is hagyhattam volna a もっと vagy a より szót, ami ilyenkor nyomatékosítja a fokozást, de egyáltalán nem szükséges.

A felsőfokról a következő leckében írok. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet, egy két új szó, és kész is!