Általában a dolgok nem csak egy pillanatig tartanak, és erről az emberek imádnak beszélni. A japánok is, ezért ki lehet a nyelvükben fejezni azok időtartamát. Vagyis meg lehet mondani, meddig tartanak bizonyos események. Az eddigiekkel megalapoztam az időtartam szavait, szóval ha megtanultad rendesen a leckéket, ez egy pillanat alatt menni fog!

Minta: szám+számláló+かん (kan) A számláló helyén a következő szavak lehetnek:　びょう　(másodperc),　ふん / ぷん　(perc),　じ　(óra),　か / にち　(nap),　しゅう　(hét),　かげつ　(hónap),　ねん　(év)
Ahogy láthatod, eddig is foglalkoztam számláló szavakkal, csak idáig nem írtam le kifejezetten ezt az elnevezést hozzájuk.

Óra/perc:
Az óráknál, ha van mögöttük perc is írva, akkor csak az órához kell és lehet kitenni a　かん-t. A másodperc, és a perc számlálószavához nem kötelező semmilyen esetben.

Például:

1. きょう　にじかん　さんじゅっぷん　テレビ　を　みました。 "Ma 2 óra 30 percig tévét néztem."

Nap:
A napok időtartamához ugyanazokat a szavakat kell használni, mint a számlálásukhoz: Az első tíz nap itt is rendhagyó. A かん-t nem kell feltétlen kitenni, de az "egy nap"-hoz nem is szabad.

Példák:

1. よんじゅう　にちかん　あめ　が　ふっていた。 "40 napig esett az eső."
2. わたし　は　いちにち　なにも　たべません。 "Én egy napig nem eszek semmit.". Az "egy nap" a napok szabályai alól kivételt képez. Nem a ついたち-t kell használni, ami kizárólag elsejét jelent, és a かん sem kerül a szó végére.
3. むいかかん　はなして、つかれました。 "Hat napig beszéltem, és elfáradtam." (つかれる tsukareru - elfárad)

Hét:

Példák:

1. は　は　なんしゅうかん　ぐらい　いたみました　か。 "Kb. hány héten keresztül fájt a fogad?" (ぐらい - kb, nagyjából. időtartamra). Ez egy jó példa arra is, hogy a kanji segíthet elkülöníteni a szavakat. (歯(は)　は　何週間(なんしゅうかん)... ha wa nanshuukan...)
2. ごしゅうかん　たいよう　を　みません　でした。 "5 héten keresztül nem láttam a napot."

Hónap / Év:
A hónap után sem kell a　かん-t kitenni.

Például:

1. しちねんかん　いっかげつ　にほん　で　りょこう　しました。 "Hét évig és egy hónapig utaztam japánban.". Azután felébredtem.

2 hozzászólás érkezett

Ha idáig eljutottál, akkor azt már tudod, hogyan kell a hónap napjait (elseje, másodika stb.) kifejezni, hogyan kell az év hónapjairól beszélni, de ezeket meg is kell tudni számolni. A többi időegységnél már eleve a számlálásukkal foglalkoztam, de ennél a kettőnél külön is ki kell rá térjek. Remélem tudsz számolni!

Na jól van, elmondom mit is értek számolás alatt. Egy nap, két nap, három nap, négy nap, öööt nap... azt hiszem ennyi elég. A számlálás külön téma a japán nyelvben, ezért mindig ezt fogom érteni alatta.

A napoknál egyszerű a helyzet. Az elseje kivételével a hónap első tíz napját kifejező szó használható számolásnál. Utána a hónapok napjaitól eltérően minden szám szabályos és a にち szóra végződik.

1. いちにち　"egy nap", és még rímel is
2. ふつか　"másodika" vagy "két nap" A hónap napja és a napok száma innentől kezdve egyezik.
3. にじゅうににち　"huszonkettedike" vagy "huszonkét nap".
4. よんじゅうごにち　"negyvenöt nap" Sajnos negyvenötödike az én naptáramban nincs.
5. にじゅうよんにち "huszonnégy nap". Ez tíz feletti szám, ezért nem lesz szabálytalan alakú, nem úgy mint amilyen a hónap napja volt.

A hónapoknál is egyszerű a helyzet. Minta: X+かげつ (x+kagetsu) X (darab) hónap. Egy két számnál változik a kiejtés, mert összemosódtak a szótagok. Azokat megvastagítva írom:

Példák:

1. いっかげつ　"egy hónap" Az　いち-ből máris　いっ　lett.
2. にかげつ　"két hónap". Itt nincs semmi hangváltozás.
3. さんかげつ　"három hónap". Itt sincs.
4. ろっかげつ　"hat hónap". Ez rendhagyó.
5. はちかげつ　"nyolc hónap". Nincs változás.
6. じゅっかげつ　"tíz hónap". Ez is rendhagyó.
7. じゅういっかげつ　"tizenegy hónap". És ez is. Ahogy az összes 10 feletti szám esetén szintén, ahol a 10 alatti hasonlóan rendhagyó volt.

Megjegyzés: A かげつ-nak kanjival többféle bevett írásmódja is van. Ne lepődj meg, ha a katakana olvasatával teljesen szembenálló ヶ月 jelölést látsz rá. Használhatod még rá a következőket is: ヵ月, か月, カ月.

A hetek számlálásáról még nem is írtam! Bele is ásom magam. Áss majd ki!
Minta: X+しゅう (x+shuu). Itt is előfordul változás a számok végén. A しゅう kanjival: 週, de ezt nem lehet annyira gyakran látni, mint mondjuk a hónapot vagy az évet.

Példák:

1. いっしゅう　"egy hét"
2. にしゅう　"két hét"
3. よんしゅう　"négy hét"
4. はっしゅう　"nyolc hét"
5. きゅうしゅう　"kilenc hét"
6. じゅっしゅう　"tíz hét"

Rákérdezni úgy lehet a napok, hetek, hónapok vagy évek darabszámra, hogy a szám helyére odaírod, hogy　なん.
Vagyis: なんじ (hány óra?),　なんしゅう,　なんかげつ,　なんねん, stb.
2 hozzászólás érkezett

Minta: szám+ねん Amíg a napoknál a　にち, az éveknél a　ねん számláló szó használatos. Kanjival: szám+年.

Írok egy-két példát is, hogy megmutassam, hogy kell használni a dátumokat.

Példák:

1. きょう　は　なんがつ　なんにち　です　か。 "Milyen nap van ma?" Szó szerint, "Ma melyik hónap, melyik nap van?", de remélem ilyet magyarul soha nem mondasz, vagy ha igen, a te bajod. Viszont a japánok ezt így használják.
2. きょう　は　X　がつ　Y　です。Egy minta a válaszra. X és Y helyére helyettesítsd be a megfelelőt.
3. (きょう　は)　しちがつ　ここのか　です。 "(Ma) Július kilencedike van."
4. にせんいちねん　いちがつ　ついたち　に　うち　で　テレビ　を　みました。 "2001 január elsején otthon tévét néztem." Amint láthatod, a に szócska nem csak az órákra, de a dátumokra is használható. Manapság a dátumokat többféle módon is szokás leírni, de kiolvasni ugyanúgy kell őket.
5. 2001年 1月 1日　に　うち　で　テレビ　を　みました。 "2001 január elsején otthon tévét néztem." Nyugati hatásra így írják manapság a dátumok többségét például a plakátokon.
6. 二〇〇一年 一月 一日　に　うち　で　テレビ　を　みました。 Ez is egy megoldás. A számokban a nullát nagy kövér karikával is lehet helyettesíteni, de olyankor a többi számjegyet kanjival kell írni.

Kis kiegészítőként leírom az évszakok japán neveit is. Ezeket is ugyanúgy lehet használni mint más idővel kapcsolatos szavakat, de nem kötelező a に szócskát kiírni utánuk. Ha mégis kiteszed, az nyomatékosítja az évszakot.

はる (haru)	tavasz
なつ (natsu)	nyár
あき (aki)	ősz
ふゆ (fuyu)	tél
つゆ/うき (tsuyu/uki)	az esős évszak*

* Az esős évszak június közepétől július közepéig tart, de akár fél hónapot is csúszhat ide-oda.

Mielőtt az időtartamra rátérhetnénk, ismerkedj meg a hónapokkal, és azok napjaival is! A hónapokkal még könnyű lesz a dolgod. Régen megvolt mindnek a japán megfelelője, de azóta egyszerűsítették, és elég, ha a hónap sorszámát megjegyzed. A szám mögé annyit kell tenni, hogy がつ.

Magyarul	Japánul	Kanjival
Január	いちがつ (ichigatsu)	一月
Február	にがつ (nigatsu)	二月
Március	さんがつ (sangatsu)	三月
Április	しがつ (shigatsu)	四月
Május	ごがつ (gogatsu)	五月
Június	ろくがつ (rokugatsu)	六月
Július	しちがつ (shichigatsu)	七月
Augusztus	はちがつ (hachigatsu)	八月
Szeptember	くがつ (kugatsu)	九月
Október	じゅうがつ (juugatsu)	十月
November	じゅういちがつ (juuichigatsu)	十一月
December	じゅうにがつ (juunigatsu)	十二月

Az Április, Július és Szeptember hónapoknál jegyezd meg, hogy a szám melyik alakját kell használni, mivel ezeket el lehet téveszteni. A négyes, hetes és kilences számoknál itt kivételesen csak ez az egy alak elfogadott.

Logikusan a napoknál ugyanilyen egyszerűnek kéne lennie a helyzetnek, de valamilyen oknál fogva nem úgy alakult.
Minta: szám+にち. Ez tizenegyedikétől (11-től) igaz egész a hónap utolsó napjáig, kivéve tizennegyedikét (14-t), huszadikát és huszonnegyedikét (24-t).
A minta kanjival leírva: szám+日. Kiolvasni ezt is ugyanúgy kell!

Például: 11. - じゅういち　にち (juuichinichi). Kanjival: 十一日. Manapság így is szokás írni ugyanezt: 11日

A többi napra a következő szavakat kell megtanulnod:

Magyarul	Japánul	Kanjival
elseje	ついたち (tsuitachi)	一日
másodika	ふつか (futsuka)	二日
harmadika	みっか (mikka)	三日
negyedike	よっか (yokka)	四日
ötödike	いつか (itsuka)	五日
hatodika	むいか (muika)	六日
hetedike	なのか (nanoka)	七日
nyolcadika	ようか (youka)	八日
kilencedike	ここのか (kokonoka)	九日
tizedike	とおか (tooka)	十日
tizennegyedike (14.)	じゅうよっか (juuyokka)	十四日
tizenkilencedike	じゅうくにち (juukunichi)	十九日
huszadika	はつか (hatsuka)	二十日
huszonnegyedike (24.)	にじゅうよっか (nijuuyokka)	二十四日
huszonkilencedike	にじゅうくにち (nijuukunichi)	二十九日

Megjegyzés: Ha visszaemlékszel nem is olyan messzire, az itt felsorolt napok (legalábbis a többség) számnevei erősen emlékeztetnek az eredeti, nem Kínából átvett japán számokra. Még máshol is fogjuk őket használni! Nézz vissza a 23. leckére ha emlékeztetőre van szükséged!

なんじ　です　か。 - "Hány óra van?". A なん itt ugyanaz a szó, ami korábban azt jelentette, hogy "mi?", a　じ　pedig "óra" az előző listából. Tehát　なんじ = "Mi óra?" szó szerint. Az idővel kapcsolatban több kérdőszó is hasonló lesz.

Minta: (ごぜん／ごご）　X+じ　Y+ふん vagyis "(délelőtt/délután) x óra y perc". Természetesen a percet és az órát külön is lehet használni, viszont nem mindegy, hogy melyik szót használjuk azoknál a számoknál amiknél két lehetőség is van (lásd 23. Számok).
A rendhagyó számok a következők:

japánul	magyarul
よじ (yoji)	4 óra
しちじ (shichiji)	7 óra
くじ (kuji)	9 óra
*percek esetén*
いっぷん (ippun)	1 perc
さんぷん (sanpun)	3 perc
よんぷん (yonpun)	4 perc
ろっぷん (roppun)	6 perc
ななふん (nanafun)	7 perc
はっぷん (happun)	8 perc
きゅうふん (kyuufun)	9 perc
じっぷん/じゅっぷん (jippun / juppun*)	10 perc

* A juppun nyelvtanilag helytelen, de mégis gyakran azt használják.

Az összes többi időpont a fenti minta szerint alakul. A tíz felettiek esetén az egyesek helyén lévő szavak ugyanúgy alakulnak, mint a 10 alatti számoknál.

Példák:

1. délelőtt 7:12 - ごぜん　しちじ　じゅうにふん
2. 9:24 - くじ　にじゅう　よんぷん
3. 5:49 - ごじ　よんじゅう　きゅうふん
4. délután 3 óra - ごご　さんじ
5. délelőtt 11 óra - ごぜん　じゅう　いちじ
6. délután 3:28 - ごご　さんじ　にじゅう　はっぷん
7. 6:11 - ろくじ　じゅういっぷん
8. 4:34 - よじ　さんじゅう　よんぷん

Arra is van mód, hogy a fél X-órát külön szóval mondd. A magyarban megszokott használat és a japán változat között az a különbség, hogy amíg magyarul a következő órára utal a fél, addig japánul az előzőre, vagyis:

はん (han)

fél (pl. óra)

Példák:

1. はちじ　はん　"fél 9" vagyis "fél órával múlt 8".
2. ごご　よじ　はん　"délután fél 5"
3. しちじ　はん　"fél 8"

Az előzőeket egyszerű mondatban használni.

Minta: Időpont+に+mondat. A に itt nem a tőle megszokott helyet, hanem az időpontot jelöli, ami kicsit félrevezető lehet, de az előtte szereplő szóból kiderül, mit jelöl éppen. (A japán logika szerint valójában mindkettő egy pont térben vagy időben, amihez viszonyítani lehet.)

Példák:

1. ごご　くじ　に　うち　に　かえった。 "Délután 9-kor hazajött." szándékosan használtam a helyre is a に szót (a へ helyett).
2. なんじ　に　そと　に　います　か。 "Hánykor lesz(el) kint?" (そと soto - kint)
3. ちょうど　ろくじ　さんじゅっぷん　に　こうえん　で　あった。 (あう au - találkozik) "Pontosan hat harminckor a parkban találkoztunk."

Ugyanúgy ahogy az óra esetén, a hét napjaihoz is ki kell tenni a に szócskát.
Például: どようび　に　やすんでいます。 "Szombaton pihenni fogok."

A kicsit nehezen megfogható, alkalomtól függő szavaknál, mint amilyen a "holnap" nem kell semmit kitenni.
Például: きのう　バス　に　のりました。 "Tegnap buszra szálltam." (のる (noru) - beszáll / felszáll)
2 hozzászólás érkezett