Az igéknél egy picit bajosabb minden, és ezt hamarosan te is megtapasztalhatod! Örülsz, ugye?
Az igék vége egyszerű szabályok szerint alakul,, de sokféle végződésű ige van. Nekem természetesnek tűntek a változások, és hamar megtanultam őket. Remélem ez veled se lesz máshogy!
Van egy jó meg egy rossz hírem. A jó hír: az udvarias -ます végű alakja minden igének pontosan ugyanúgy alakul. A rossz hír: a többit is muszáj megtanulni.
A -ます alak tagadása rendkívül egyszerű, csak írjuk át arra, hogy -ません és kész is vagyunk. Egy két fentebb leírt példamondatot átírok, hogy könnyebb legyen:
- わたし は いきます。 "Én megyek."
- わたし は いきません。 "Én nem megyek." Könnyű, igaz?
- この ねこ は はしります。 "Ez a macska fut."
- この ねこ は はしりません。 "Ez a macska nem fut."
- せんせい は よみません。 "A tanár nem olvas."
Összetett mondatoknál (amikről majd később lesz szó), ez az udvarias alak csak az utolsó igénél használható, ezért már most érdemes megtanulni a szótári alakok tagadást. A -ru végű igéknél egyszerűbb a helyzet, az -u végűeknél nem annyira. (Vigyázat! még mindig vannak -u végűnek számító る szótagú igék!)
Azt hiszem ehhez nem árt egy táblázatot írni:
| る végződésű ige |
jelentése |
tagadása |
| たべる | eszik | たべない |
| みる | néz | みない |
| おしえる | tanít | おしえない |
Érdemes itt szünetet tartani egy kis magyarázat kedvéért. A る az ige végén megváltozik arra, hogy ない. Ez nem ugyanaz a ない ami a mellékneveknél volt, vagyis nem egészen, de talán ez most mindegy is. Arra változik és kész.
Ez a ない fel fog tűnni a következő táblázatban is:
| う végződésű ige |
jelentése |
tagadása |
| かう |
(meg)vesz |
かわない |
| いく |
megy |
いかない |
| およぐ |
úszik |
およがない |
| ころす |
öl |
ころさない |
| まつ |
vár |
またない |
| しぬ |
meghal |
しなない |
| よぶ |
hív | よばない |
| のむ |
iszik |
のまない |
| とまる |
megáll |
とまらない |
Itt is elég egyszerű a képlet, mindenhol az -u végződés átváltozott arra, hogy -あない, kivéve a legelső esetet, ahol az う-ból わない lett. Mivel az összes olyan -u végű ige, aminek megegyezik az utolsó szótagja, azonos módon ragozható, ezért elég mindegyik szótaghoz egyetlen példát megadni. A többit már ki lehet találni. Például: の
む → の
まない és よ
む → よ
まない
Meg kell említeni a rendhagyó igéket. Ezek egyszerűen nem tudnak viselkedni...
| rendhagyó ige |
jelentése |
tagadása |
| くる | jön | こない |
| する | csinál | しない |
| ある | (valahol) van | *ない |
*Furcsa módon az ある ige annyira rendhagyó, hogy a tagadott ない alakja melléknév, ami azt jelenti "nem létező". Viszont az udvarias alak tagadása semelyik rendhagyó igének sem rendhagyó. Vagyis az あります tagadása ありません.
8 hozzászólás érkezett
Már volt szó a です igéről, de egyedül azzal nehéz lenne az összes lehetséges mondatot összehozni. Pusztán melléknevekkel és főnevekkel is az, ezért ideje, hogy tanulj más igékről is!
Az ige az egyszerű mondatokban mindig a mondat végén áll. Ebből a szempontból ez a nyelv szerintem könnyebb sok másik nyelvnél. Most még nem is bonyolítom el. ;)
Szokás szerint egy-két példa:
- わたし は いく。 (watashi wa iku) "(Én) megyek." Na igen de hova? ...arról majd később. Az いく (iku) a "megy" szótári alakja.
- この ねこ は はしる。 (kono neko wa hashiru) "Ez a macska fut." Ez is szótári alak.
- せんせい は よむ。 (sensei wa yomu) "A tanár olvas." Ahogy most te is! :)
Nem írtam volna oda a példákhoz, hogy szótári alakok, ha nem akarnék ezzel valamit máris!
Igékből is van többféle, ahogyan melléknevekből is volt. Minden jól viselkedő ige "u" hangra végződik. Ez a ragozás miatt fontos, mert ezt kell majd megváltoztatni. A végződés alapján háromféle csoportra szokás az igéket osztani. Az első az -u végű igék, a második a る (ru) szótagra végződő -ru végű igék, a harmadik pedig a rendhagyó igék, amikből 3-4 van összesen.
Fontos, hogy az -u végű igék végződhetnek a る (ru) szótagra! Alapvető szabály, hogy az az ige, ami NEM -iru vagy -eru végű (és nem rendhagyó), az -u végűnek számít. Egy-két ige akkor is -u végűnek számít, ha ezekre végződik, de csak kevés az ilyen kivétel.
Egy egyszerű raggal kezdem. A -ます (masu, az "u" a végén ennek is alig hallható) raggal az igék jelentése nem változik, mégis fontos. (A -ます alakú ige tovább ragozható, de csak korlátozott mértékben.) A példák után elmondom miért hasznos ez a rag.
Az -u végű igéknél az "u" hang helyébe -います (imasu) kerül.
| う végződésű ige | Az ige -ます raggal |
| かう (kau - vesz) | かいます (kaimasu) |
| きく (kiku - hall) | ききます (kikimasu) |
| およぐ (oyogu - úszik) | およぎます (oyogimasu) |
| ころす (korosu - öl) | ころします (koroshimasu) |
| まつ (matsu - vár) | まちます* (machimasu) |
| しぬ (shinu - meghal) | しにます (shinimasu) |
| よぶ (yobu - hív) | よびます (yobimasu) |
| のむ (nomu - iszik) | のみます (nomimasu) |
| とまる** (tomaru - megáll) | とまります (tomarimasu) |
* Ezen a példán látni, hogy a hiragana táblázat megfelelő mássalhangzó sorából kell az "i" hangra végződőt választani.
** Ez az ige nem -iru vagy -eru végződésű, így nyilván az -u végű igék közé tartozik. Egy kivételes esetként a sok közül, például a はしる (hashiru) ige szintén -u végűnek számít és ragozva はしります (hashirimasu) lesz belőle.
Megjegyzés: Ha idáig nem tanultad meg a hiraganát, ideje elkezdened, mert anélkül a ragozás sokkal nehezebb lesz!
A -ru végű igéknél a る (ru) szótag helyébe -ます (masu) kerül.
| る végződésű ige | Az ige -ます raggal |
| たべる (taberu - eszik) | たべます (tabemasu) |
| みる (miru - néz, lát) | みます (mimasu) |
| おしえる (oshieru - megtanít, elmond) | おしえます (oshiemasu) |
A rendhagyó alakokat pedig csak meg kell jegyezni.
| Rendhagyó ige | Az ige -ます raggal |
| する (suru - csinál vmi. tevékenységet) | します (shimasu) |
| くる (kuru - jön) | きます (kimasu) |
| だ (da - izé... nézz jobbra) | です* (desu) |
* Ez az a です (desu), amihez már idáig is volt szerencséd. Szótári alakjában だ (da)
Ahogy írtam is fentebb, ezzel a raggal nem sokat változik a szavak jelentése. Mégis sűrűn érdemes használni.
- わたし は いきます。 (watashi wa ikimasu) "(én) megyek."
- この ねこ は はしります。 (kono neko wa hashirimasu) "Ez a macska fut."
- せんせい は よみます。 (sensei wa yomimasu) "A tanár olvas."
- がくせい は みる。 (gakusei wa miru) "A diák néz." Ez szótári alak!
- がくせい は みます。 (gakusei wa mimasu) "A diák néz."
Mire jó ez a rag? Ezt a kérdést sokan felteszik, akik elkezdenek japánul tanulni. A japán kultúra ismerete nélkül igazuk is van ha nem értik. Talán 50 év múlva ez az alak el fog tűnni, vagy nem. Legyen elég annyi, hogy a japánok udvariasak. Nagyon. Ennek a ragnak az egyetlen szerepe elkerülni a túlzott közvetlenséget. Idegenekkel ezt a ragozott alakot érdemes használni, hogy ne tekintsenek teljesen udvariatlannak. Bár úgy hallottam, hogy a külföldiektől nem várják el, hogy betartsanak minden ilyen szabályt, de te attól még megpróbálhatod!
Nem tudom más hogy szokott tanulni, de érdemes minden igénél megjegyezni a szótári, és a -ます (masu) alakját is. Úgy egyszerűbb lesz a többi ragozást kitalálni, ugyanis a -ます (masu) alaknál látszik, hogy az ige végén a "ru", vagy pedig az "u" változott-e meg. Ráadásul egész más "érzést" is kelt egy-egy szó ragozva, mint szótári alakjában, és nem biztos, hogy fel fogod ismerni őket egyből, ha máshogy találkozol velük, mint ahogy megtanultad.
4 hozzászólás érkezett
