Szép dolog, hogy megadtam kérdőszavakat, de ez még nem elég ahhoz, hogy mindegyiket használhasd is. Ebben a leckében kitérek mindenféle nyelvtani elemre, amire rá lehet kérdezni.

Minta: mnt+く (melléknév töve + ku) Ez az alak többször szerepelt már eddig is összetételekben, viszont önmagában is fontos. A melléknévből módhatározót csinál. Inkább írok példákat, mert ez a magyarázat nekem kínai.

Példák:

1. うさぎ　は　はやい　です。 "A nyulak gyorsak.". Itt is megragadom az alkalmat, hogy a témát jelző は egyik használati módját megmutassam: ez az általános eset. Nem konkrét nyulakról szól a mondat.
2. あの　うさぎ　が　はやく　はしります。 "Az a nyúl gyorsan fut.". A く hatására a "gyors"-ból "gyorsan" lett.
3. たいよう　が　あつく　ひかっています。 "A nap forrón süt." (たいよう - nap (az égitest), ひかる - ragyog, fényes, süt) A "süt" ige folyamatos alakba került. A く hatására a "forró"-ból "forrón" lett.
4. まど　が　ひろく　あいています。 (まど - ablak, あく - kinyílik) "Az ablak szélesen/tárva nyitva van.". A "széles"-ből "szélesen" lett. És igen, ennek japánul van értelme is. :p

Minta: fmnt+に, (főnévi melléknév töve + ni) Ugyanazt a szerepet látja el, mint az előbbi példákban az igazi melléknév く alakja.

Példák:

1. えいご　が　かんたん　に　わかりました。 "Az angolt könnyen megértette."
2. さむい　かぜ　が　しずか　に　ふいていた。 "A hideg szél csendesen fújt." (ふく - fúj). Te se felejtsd le a folyamatos vagy befejezett alakot az igék végéről!

Ahogy már mutattam az igékkel is el lehet valami hasonlót érni.
Erre újabb példa:
えき　へ　はしって　かえりました。 "A pályaudvarra futva mentem vissza."