Az eddigi mondatok az alany cselekedeteit fejezték ki, de ebben a leckében eltérek ettől a gyakorlattól! A szenvedő szerkezetben nem mindig számít ki csinálja ami történik, csak az, hogy valaki elszenvedi a történéseket. A nyelvtant félretéve, az eddigi mondataink a cselekvő szemszögéből írták le ami történt. Előfordulhat azonban, hogy senki se kiváncsi rá, ki mentette meg a Földet, csak arra, hogy elkerültük a katasztrófát. Ilyenkor a másik fél szemszögéből vizsgáljuk az eseményeket. A magyar beszédben ezt a szerkezetet valamiért kerülni szokás, japánul viszont még külön udvariasnak is számít egyes esetekben! Persze ez nem jelenti, hogy bármikor használhatod, megvannak a maga szabályai.

Csak, hogy szemléltessek, ez egy aktív mondat: "Megtanultam japánul."
Ez a szenvedő szerkezetű párja: "A japán meg lett tanulva.". (Ahogy írtam, magyarul kerülni szokás...)

A szenvedő szerkezethez az igét kell ragozni, és egyes mondatrészek szerepet váltanak. A ragozás japán szokáshoz híven egyszerű szabállyal megadható, de inkább táblázatban mutatom meg, hogy hosszabbnak tűnjön a lecke. A szenvedő alakú igék mind -ru ragozású igének számítanak, vagyis van például múltidejük.

Az -u igéknél a tagadó alak tövéhez れる jár, vagyis -u tőből -areru lesz(, う végűnél -wareru!). A szavak fordításánál inkább nem szenvedő alakot írok, hanem azt, amit ilyenkor magyarul szokás használni:

う végződésű ige	jelentése	szenvedő	jelentése
買う（かう）	(meg)vesz	買われる（かわれる）	(meg)veszik
書く（かく）	ír	書かれる（かかれる）	íródik
脱ぐ（ぬぐ）	levesz (ruhát)	脱がれる（ぬがれる）	leveszik
殺す（ころす）	öl	殺される（ころされる）	megölik
待つ（まつ）	vár	待たれる（またれる）	várják
死ぬ（しぬ）	meghal	死なれる（しなれる）	meghal*
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばれる（よばれる）	hívják
飲む（のむ）	iszik	飲まれる（のまれる）	isszák
切る（きる）	vág	切られる（きられる）	vágják

* Egyedül a 死ぬ ige végződik ぬ szótagra, viszont ez az ige tárgyatlan. Magyarul csak tárgyas igét lehet szenvedő szerkezetbe átírni, és nem találtam megfelelő fordítást neki más szerkezettel sem. (Gondolkodj rajta te is. Ha megtalálod, zseni vagy!) Japánul az ilyen igék szenvedő alakjának különleges jelentése van. Lásd lentebb!

A -ru végű igék utolsó szótagja a kellemesen kiejthető られる alakra változik. Csak úgy magától kicsusszan az ember száján...

る végződésű ige	jelentése	szenvedő	jelentése
着る（きる）	visel	着られる（きられる）*	viselik
みる（みる）	néz	見られる（みられる）	nézik
教える（おしえる）	tanít	教えられる（おしえられる）	tanítják

* A vág és a ruhát visel igék szenvedő alakja szóban megegyezik, de a szövegkörnyezetből úgyis rá lehet jönni, melyik hangzott el.

Rendhagyó igéknél hasonló a változás az előzőhöz:

rendhagyó ige	jelentése	szenvedő	jelentése
来る（くる）	jön	来られる（こられる）	jön*
する	csinál	される	csinálják

* A 来る（くる） ige sem tárgyas, ezért az első megjegyzés érvényes rá is.

Már csak azt nem árultam el, hogyan és mikor kell szenvedő szerkezetet használni. Két esetet lehet megkülönböztetni. Mint mindig, most is be kell tartanod pár alapvető szabályt, de gyanítom ez nem lep meg.

※　Közvetlen: Az első eset a "hagyományos" szenvedő szerkezet, mert a jelentése hasonló a nyugati nyelvekben használthoz. Van egy cselekvő és egy cselekvést elszenvedő fél. A cselekvő aki csinál valamit, az elszenvedő pedig akivel/akinek/akiről stb. történik a cselekvés.

Szabályok:

• Csak tárgyas igék szerepelhetnek a mondat végén. (Lásd az előző leckét.)
• A cselekvő csak élőlény lehet.
• A szenvedő fél bizonyos igékkel lehet más is, de általában ő is csak élőlény.

A legegyszerűbb úgy megtanulni a szenvedő szerkezetet, hogy egy egyszerű mondatból indulsz ki, és csinálsz belőle szenvedőt. Az eddigi tárgyas mondatok így néztek ki:

Minta: A　は/が　B　を　C。 (A wa/ga B o C.) "Az A a B-vel C-t csinál.". Az A volt az alany, aki a cselekvést végzi, a B a tárgy, aki vagy ami elszenvedi a cselekvést, és a C a cselekvés, ami egy tárgyas ige.

Minta: B　は/が　A　に　D。 (B wa/ga A ni D.) "A B az A által D-ződik.". A D az előző C ige szenvedő alakja. A B továbbra is a cselekvést elszenvedő fél, de immár ő az alany, és az A aki cselekszik (de már nem alany!).

Nem akarom túlbonyolítani szabályokkal ezt a leckét, ezért inkább példákon mutatom meg, hogy használd. Először mindig egy egyszerű mondatot írok, utána egy abból készült szenvedőt.

Példák:

1. 漁師（りょうし）　は　鯉（こい）　を　捕りました（とりました）。 (漁師 ryoushi - halász, 鯉 koi - japán ponty, 捕る toru - elfog, kifog (halat)) "A halász pontyot fogott."
2. 鯉（こい）　は　漁師（りょうし）　に　捕られました（とられました）。 "A halász pontyot fogott.". Ha szó szerint lefordítanám: "A ponty a halásztól ki lett fogva.". Szépen csak ugyanúgy lehet lefordítani, ahogy az eredeti mondatot, de az utóbbi fordításból kitűnik, hogy a ponty nézőpontjából mondom el a történetet. Annak ellenére, hogy ez magyarul nem szép, japánul nagyon gyakran használják!
3. 猫（ねこ）　が　犬（いぬ）　を　攻撃（こうげき）　します。 (攻撃 kougeki - megtámad) "Macskák megtámadják a kutyát."
4. 犬（いぬ） は　猫（ねこ）　に　攻撃（こうげき）　されます。 Az előző fordítás itt is helyes lenne, de szó szerint: "A kutya meg van támadva a macskák által."
5. この　授業（じゅぎょう）　が　パソコン　で　書かれています（かかれています）。 "Ez a lecke számítógéppel íródik (épp).", vagy szépen "Ezt a leckét számítógéppel írják.". Ki is hagyhatod a cselekvőt a mondatból, ha egyszer nem vele akarsz foglalkozni. A szenvedő alakú ragozott igét folyamatos alakba tettem a る végű igék ragozási szabálya szerint.

Az előző példák szó szerinti fordításai kifejezetten bénák, de a japán eredeti nem az. Ha az elszenvedő fél nézőpontjából mesélsz el egy történetet, akkor a japán szenvedő szerkezet jobban kifejezi amit mondani akarsz, mint egy sima állítás.

Dolgok készítését jelző igékkel (pl. 書く kaku - ír, 作る tsukuru - készít, 建てる tateru - épít stb.) a に helyett によって szerepelhet. A によって szó szerint azt jelenti, hogy "...által", és más mondatokban is használható. A fordításokban a に-t is így írtam át, de az csak a szenvedő szerkezetben jelenti ugyanezt. Ilyenkor nem élőlény az elszenvedő fél.

Példák:

1. 隣（となり）　の　人（ひと）　が　地図（ちず）　を　書く（かく）。 "Egy szomszédom térképet rajzol."
2. 地図（ちず）　が　隣（となり）　の　人（ひと）　によって　書かれる（かかれる）。 "Térkép készül egy szomszéd által.". Itt sem erőltetném a szó szerinti fordítást...

※　Közvetett: Ez a fajta szenvedő szerkezet rászolgált a nevére, mivel ezzel kellemetlen dolgokat fejezhetsz ki. Nem létezik ilyen jellegű szerkezet a nyugati nyelvekben, de nem olyan nehéz megérteni.

Szabályok:

• A mondat kimenetele mindenképp kellemetlen az elszenvedő félnek. Ha az illetőt semlegesen érinti az esemény, inkább használj aktív mondatot szenvedő szerkezet helyett!
• A cselekvő csak élőlény vagy természeti jelenség lehet. Ezért ha kirabolnak vagy elfúj a szél, használhatod ezt a szerkezetet, de ha átmegy rajtad a vonat, akkor nem.
• Az igének nem kell tárgyasnak lennie.

Ez is könnyen átalakítható egy aktív mondatból, de összetettebb.

Egy szokványos mondat: A　は/が　B　の　C　を　D。 (A wa/ga B no C o D.) "Az A a B C-jével D-t csinál.". Az A ismét a cselekvő, a B az elszenvedő fél akinek C a birtokában van. D a cselekvés.

Minta: B　は/が　A　に　(C　を)　E。 (B wa/ga A ni (C o) E.) Minden rész szerepe marad a régiben, de az előző D ige szenvedő alakban kerül, így lesz belőle E.

Értelemszerűen ha az ige nem tárgyas, a tárgyat ki kell hagynod a mondatból. Ha a mintán nem tudtál kiigazodni, a példákon talán menni fog.

Példák:

1. 料理人（りょうりにん）　は　私（わたし）　の　皿（さら）　を　壊した（こわした）。 (料理人 ryourinin - szakács, 皿 sara - tányér, 壊す kowasu - összetör) "A szakács összetörte a tányéromat.". A következő mondatban ebből csinálok szenvedő szerkezetet.
2. 私（わたし）　は　料理人（りょうりにん）　に　皿（さら）　を　壊された（こわされた）。 "A szakács összetörte a tányéromat(, és ez nekem rosszul esett).". Azonos a két mondat fordítása, de az első egy semleges kijelentő mondat volt, a másodikból viszont érezhető a negatívum. Az ilyen jellegű mondatok helyett ne használd a másik féle szenvedő szerkezetet, mert az helytelen. Például nem mondhatod, hogy 私（わたし）　の　皿（さら）　は　料理人（りょうりにん）　に　壊された（こわされた）。
3. 学生（がくせい）　は　先生（せんせい）　の　クラス　を　邪魔（じゃま）　しました。 (邪魔する jama suru - megzavar) "A diákok megzavarták a tanár óráját."
4. 先生（せんせい）　は　学生（がくせい）　に　クラス　を　邪魔（じゃま）　されました。 "A diákok megzavarták a tanár óráját(, és ez gondot okozott neki)."
5. 昨日（きのう）、亀（かめ）　が　死んだ（しんだ）。 "Tegnap elpusztult a teknős(öm).". Az ige tárgyatlan. Nézzük, hogy lesz ebből szenvedő mondat!
6. 私（わたし）　は　昨日（きのう）、亀（かめ）　に　死なれた（しなれた）。 "Tegnap elpusztult a teknősöm(, és ez nekem rosszul esett).". Tárgyatlan igénél a szenvedő szerkezet könnyen összetéveszthető a lecke első felében bemutatott tárgyas szenvedő szerkezettel. Pedig a mondat jelentése nem "A teknősöm tegnap meghalt engem.", hisz annak semmi értelme nem lenne. Helyette viszont mondhatnánk "A teknősöm meghalt nekem..". Az ilyen tárgyatlan igéjű szenvedő szerkezet nagyon ritka manapság, inkább rendes állítást szoktak használni helyette.

---

Talán még nem érted, miért előnyös a szenvedő szerkezet, de gyakori a japán nyelvben. A következő két mondat segíthet megérteni a rejtélyt:

1. 猫（ねこ）　が　犬（いぬ）　を　攻撃（こうげき）　して、骨（ほね）　を　盗みました（ぬすみました）。 (骨 hone - csont, 盗む nusumu - lop) "Macskák megtámadták a kutyát, és ellopták a csontot."
2. 犬（いぬ） が　猫（ねこ）　に　攻撃（こうげき）　されて、逃げました（にげました）。 (逃げる nigeru - elmenekül, megszökik) "Macskák megtámadtak egy kutyát, és az elmenekült."

Az első mondat megszokott, a második szenvedő szerkezetű. Mindkettőben a második mondatrész az első mondatrész alanyával kapcsolatos. Ez egy újabb lehetőséget ad arra, hogy abból kihagyhassuk az alanyt!

A szenvedő alakú igéket udvariasságként is lehet használni, de arra itt nem térek ki.
5 hozzászólás érkezett

A と言う（という） és a という kiolvasva megegyeznek, de a jelentésük különböző (bár hasonlítanak). Mindkettőben a と nagyjából azt jelenti: "hogy". Már leírtam az előző leckében a と言う magyarázatát, ezért ma a という a soros (és pár másik と-t használó szerkezet).

Minta: A　と　いいます/申します（もうします）。 (A to iimasu/moushimasu) "Úgy hívnak, hogy A.".
Az いいます szerepelhetne 言います（いいます）-ként, de sokszor csak hiraganával írják, ezért én is azt használom inkább. A 申します（もうします） sokkal formálisabb kifejezés mint az いいます, de a jelentése ugyanaz.

A と　いう kifejezést dolgok leírására és magyarázatként szokták használni. Nehéz pontosan fordítani.

Minta: A　と　いう　B (A to iu B) "A-nak mondott B". Az A és a B is főnév.
Megjegyzés: Az idézőjelben megadott fordítás csakis a legszigorúbban vett szó szerinti fordításnak felel meg!

Példák:

1. 昨日（きのう）　しょこたん　と　いう　日本（にほん）　の　人気（にんき）　な　アイドル　の　ブログ　を　読みました（よみました）。 "Tegnap a Shokotan-nak nevezett népszerű japán híresség blogját olvastam.". A mondat fordításában szerepel a と　いう pontos jelentése. Itt nem lehet elhagyni, de a következő mondatokban igen. Ettől még beleírom, hogy érthetőbb legyen a magyarázat.
2. 神道（しんとう）　と　いう　宗教（しゅうきょう）　が　大変（たいへん）　おもろい　だ　よ。 "A Sintó-nak nevezett vallás tök érdekes!". A mondat fordításából teljesen kihagyhatnám a と　いう szerkezetre utaló nyomokat. Rövidebben fordítva: "A Sintó vallás tök érdekes!". Az ehhez hasonló mondatok a saját véleményemet nyomatékosítják, ezért is fordítottam úgy, ahogy. (meg persze az おもしろい "szlenges" おもろい változata miatt. (Valójában Kansai-dialektus.))
3. 何と言う（なんという）　美しさ（うつくしさ）　を　見ました（みました）。 "Míly szépséget láttam!". A なん　と　いう kifejezés egy kicsit (de csak kicsit) költői, ezért fordítottam így. Szó szerint lehetne "Milyennek nevezett szépséget...".

Az előzőhöz hasonló szerkezettel összetettebb dolgokat is mondhatsz.

Minta: A　と　いう　B (A to iu B), mint az előző, de az A egy mondatot jelöl. Az ilyen mondatokban az A rész körülírja a B-t.

1. 何（なん）　の　文（ぶん）　を　書く（かく）　か　と　いう　問題（もんだい）　が　あります。 "A probléma az, hogy milyen mondatokat írok.". Ha a belső mondat kérdő jellegű, akkor nem hagyhatod le a végéről a か-t.
2. ある　大きな（おおきな）　森（もり）　が　なくなった　と　いう　火事（かじ）　が　ありました。 Szó szerint: "Egy nagy erdő leégett-nek mondott tűzvész volt.". Természetesen letagadom, hogy én írtam, ha szó szerint idézel! Normálisabban: "Volt egy tűzvész, amiben leégett egy nagy erdő.". Az ilyen jellegű magyarázatok elég elterjedtek. Azt hiszem a なくなった még magyarázatra szorul. ある van　→　ない nincs　→　なく　なる nem létezővé válik　→　なくなった eltűnt / elpusztult / meghalt. (ld. 37. lecke.)
   Korábban tévesen a fenti példamondatban いなくなった szerepelt. Ez természetesen akkor lett volna jó, ha élő dologról írok. (Vagyis inkább saját magától helyváltoztatásra képes "szinte" élő dologról, mert végülis egy erdő is él.)

Minta: A　と　いう　こと　は　B　と　いう　こと (A to iu koto wa B to iu koto) Ebben a magyarázó szerkezetben két összetett mondat is szerepelhet. Ha csak be akarod magolni, elég hosszúnak tűnik, de jelentésében: "Az A-ként körülírható dolog egy B-ként körülírható dolog.". Nos, ez is elég hosszú.

Például:

1. ドア　を　誰も（だれも）　開けなかった（あけなかった）　と　いう　こと　は　誰も（だれも）　家（うち）　に　いなかった　と　いう　こと　です。 "Az, hogy senki nem nyitott ajtót, azt jelenti, hogy senki se volt otthon.".

Azt kell mondjam, HOGY ez is pont olyan fontos része a nyelvnek, mint az eddigiek. A と szócskával idáig sok helyen találkozhattál már, de ha a most következő szerkezetet nem ismered, valószínűleg nem érted mit keres bizonyos mondatokban.

A と azt jelenti röviden, hogy: "Hogy". Nem a kérdőszóra kell gondolni, hanem... De inkább megmutatom!

Példák:

1. 「私（わたし）　に　どうでもいい　です」　と　言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "Nekem mindegy"."
2. 「それ　は　ざんねん　です」　と　思いました（おもいました）。 "Azt gondoltam, hogy "kár (érte)"."
3. いい　かんがえ　だ　と　思います（おもいます）　よ。 "Szerintem (=úgy gondolom, hogy) ez jó ötlet!"

Remélem a példákból világos, hogy mit is jelent ez a szó. Természetesen erről is kialakultak szabályok, amiket be kell tarts, ha helyesen akarsz fogalmazni:

• A mondatrész, amire a と vonatkozik, lehet pontos idézet (ilyenkor használhatod az "idézőjeleket": 「...」). Amikor nem pontos, akkor az idézőjeleket le kell hagyni, és belső mondatként kell felfogni.
  1. 「私（わたし）　に　どうでもいい　です」　と　言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy "Nekem mindegy".". Pontos idézet. Az ige az idézett mondatban udvarias alakban szerepelhet, mintha mondat vége lenne (de csak ha tényleg így mondták).
  2. 彼（かれ）　は　どうでもいい　と　言いました（いいました）。 "Azt mondta, hogy neki mindegy." Nem igazi idézet, és egy ige a szótári alakjában szerepelhetne, ha épp lenne benne. A です egyszerű だ alakját főnév és főnévi melléknév után belső mondatokban is ki kell tenni, melléknév után viszont ilyenkor nem szabad.
• Az 思う（おもう）　(omou - gondol/hisz) igével használt と (és általában a と) nem különbözik annyira a magyar "hogy"-tól. Egyetlen különbség, hogy a と　思う（おもう） a magyar fordításból néha elhagyható, mert a japán nyelvben arra is szolgálhat, hogy tompítsa egy amúgy túl határozott mondat élét (mint az előző leckében). A と　思う（おもう） ilyenkor fordítható arra is, hogy "szerintem".

A と　言う（いう） szerkezetet ne keverd össze a と　いう-vel, aminek sajátos jelentése van. Most csak az előbbiről írok.

A と　言う főleg múlt időben fordulhat elő úgy, hogy: と　言った. De lehet folyamatos jelen, és folyamatos múlt: と　言っている（いっている）, と　言っていた（いっていた）
Az egyszerű múlt idejű mondat azon túl, hogy "azt mondta, hogy", nem jelent semmi többet. A folyamatos idejű mondatoknak többlet jelentése is van.

Példák:

1. きむらさん　が　来たくない（きたくない）　と　言った（いった）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni.". Tiszta sor.
2. きむらさん　が　来たくない（きたくない）　と　言っている（いっている）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni. (És ezért nincs itt.)" A zárójelbe írt rész nem szerepel az eredeti mondatban, de ez a folyamatos szerkezet azt fejezi ki, hogy valami következménye van a kijelentésnek egy jelenlegi helyzetre.
3. きむらさん　が　来たくない（きたくない）　と　言っていた（いっていた）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy nem akar jönni. (És ezért nem is volt ott.)" Hasonló az előző mondathoz, csak épp múltidőbe van téve.

Ezek mellett a folyamatos alakok igazi folyamatosságot is jelenthetnek. "Valaki sokáig/végig azt emlegette, hogy..." vagy "Én mindig is azt mondtam, hogy...". A utóbbi mondatban a jelen idejű 言っている folyamatos alak szerepel, ha a jelenben is fenntartom az állításomat.

Tehát: きむらさん　が　「今すぐ（いますぐ）　日本（にほん）　に　旅行（りょこう）して　ください」　と　言っています（いっています）。 "Kimura-szan azt mondta, hogy 'Máris utazz Japánba!'". Ebből a mondatból az is kiderül, hogy még nem vagyunk Japánban, vagyis ez nem visszaemlékezős kijelentés. Kár...

Amikor más mondott jelenre utaló, a jelen vagy múltbeli helyzetre érvényes dolgokat, a folyamatos と言っている/と言っていた alak természetesebbnek tűnik, viszont a saját mondataid felidézésénél mindig maradj az egyszerű múlt időnél. Ha felcseréled ezeket, akkor gyerekesnek fog tűnni amit mondasz.

Magyarul sokmindenre használható rag a -tól és az -ig. Nem csak helyre, de időpontra, eseményre, darabszámra is. Japánul ez nem rag, hanem két szócska, de legalább ilyen sokoldalúak. Egy speciális esettel kezdem.

Minta: A　から　B　まで　X　時間（じかん）　かかります。 (A kara B made X jikan kakarimasu.) "A-tól B-ig X órán át tart (pl. az út)."

Példák:

1. うち　から　大学（だいがく）　まで　三時間（さんじかん）　かかります。 "Otthonról az egyetemig 3 órát tart.". Ilyen esetben utazásról van szó, nem kell külön kiírni valamit rá.
2. 飛行機（ひこうき）　で　ブダペスト　から　東京（とうきょう）　まで　十時間（じゅうじかん）　かかります。 "Repülővel Budapestről Tokióba (az út) 10 óráig tart."

A から és a まで más összefüggésekben is használható:

1. 午前（ごぜん）　八時（はちじ）　から　午後（ごご）　二時（にじ）　まで　ぜんぶ　食べました（たべました）。 "Délelőtt 8-tól délután 2-ig mind megettem."
2. はじめ　から　ぐったり　する　まで　はしる。 (はじめ hajime - kezdet) "Az elejétől kifáradásig futok. / Az elejétől addig futok amíg ki nem fáradok.". A kifáradás (ぐったり　する) összetett igének számít, de ilyenkor is használható a から vagy a まで.

Már biztos nyilvánvaló számodra, de azért leírom a jelentésüket:

から (kara)	-tól/ról/ból stb.
まで (made)	-ig

A két szócskából bármelyik használható önmagában is, nem kell mindkettőnek szerepelnie a mondatban.

1. Időpontra:
   祭り（まつり）　は　土曜日（どようび）　まで　です。 (まつり matsuri - fesztivál) "A fesztivál szombatig van / szombatig tart."
2. Helyre:
   だいどころ　から　やきとり　の　におい　が　きます。 (におい nioi - szag, illat) "A konyhából jakitori illata jön."
3. Számláló szóra:
   みんな　は　ざっし　を　いちまい　まで　買いました（かいました）。 (ざっし zasshi - magazin) "Mind magazint 1 darabig vettek." vagyis "Mindeki legfeljebb egy magazint vett."
4. Tárgyra:
   土（つち）　は　あの　木（き）　から　くろい　です。 "A föld attól a fától kezdve fekete."
   かばん　から　ねずみ　が　とんで　来ました（きました）。 (ねずみ nezumi - egér, patkány, とぶ tobu - ugrik, repül) "A táskából kiugrott egy egér."
5. Igére:
   ねむる　まで　テレビ　を　見る（みる）。 "Elalvásig tévézek."
   A から csak ige te-forma+から alakban használható, és csak szándékos cselekvésre:
   食べて（たべて）　から　飲みます（のみます）。 "Miután ettem, iszok.".
6. Személyre:
   あんた　まで　やっている　か。 "Még te is csinálod?". A まで néha nyomatékosít. A も ige "is" jelentésével szemben a まで lehet "még ... is" jelentésű.
   友達（ともだち）　から　聞きました（ききました）。 "A barátaimtól hallottam.". A から nem kap semmilyen extra jelentést.

Ki lehet a mondat összes szavát is emelni:
いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　は　テレビ　は　見ました（みました）。

Ilyenkor a legelső kiemelt szó lesz a téma, és furcsa mód annyira nem is lesz fontos. A legfontosabb szó az, amelyik ki van emelve, és a legközelebb áll az igéhez.
Sajnos erre sehol se találtam még elfogadható fordítást. A következő pár sorban megpróbálom bemutatni, hogy ez hogy is működik (szerintem!):

1. いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor tévét nézett a szobában.". Egyszerű esetben semmi sincs kiemelve, és az alany most került szóba először.
2. いもうと　は　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom nézett háromkor tévét a szobában.". Az alany kiemelve.
3. いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor nézett tévét a szobában.". Az alany és az idő is ki lett emelve. Gondolatban az lehet a háttérben hogy: "Sokan néztek tévét, de az én húgom és nem másé pontosan háromkor nézte!". Figyelem: ez nem a mondat fordítása! Ráadásul nincs is húgom...
4. いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　は　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor a szobában nézett tévét.". Annyival kiegészítve az előző mondat mögötti gondolatot, hogy tíz tévé van a házban, és ebből kilenc a tetőn.
5. Erre már nem írok fordítást, de ha még a tévé is ki lenne emelve, akkor felmerülne a kérdés, hogy még mit lehet nézni otthon. Visszhangozva hallom: a falat...

- Már volt szó a következőről, de azért megemlítem újra:
私（わたし）　は　あたま　が　いたい　です。 "Fáj a fejem.". A japán beszédben elég gyakori, hogy előbb megnevezik a témát, és utána mondanak egy tulajdonságára valamit.

Írhatnám azt is, hogy:
私（わたし）　の　あたま　が　いたい　です。 Ugyanazt jelenti, de az előző japánosabban hangzik.

Természetesen ha a téma már adott, egy egyszerű あたま　が　いたい　です。 is megteszi. Ez tökéletesen megfelel az elhagyható témával kapcsolatos szabályoknak. A témával viszont van egy probléma, ami megnehezíti a mondatok értelmezését, ha még nem vagy elég gyakorlott.

魚（さかな）は食べます（たべます）。 "A hal eszik." vagy "Halat eszek." Ebben a mondatban nehéz megmondani, hogy a téma tárgy vagy alany, mivel a は mindkettőre vonatkozó szócskát helyettesítheti. Próbáld értelmezni a következő szöveget.

川（かわ）に魚（さかな）が沢山（たくさん）います。
魚（さかな）は食べます（たべます）。
私（わたし）はレストランに行きます（いきます）。
魚（さかな）は食べます（たべます）。

Azért fordítást is adok:

"A folyóban sok a hal."
"A halak esznek."
"Én étterembe megyek."
"Halat eszek / Halat fogok enni."

Ha azt írtam volna utolsó mondatként, hogy 魚（さかな）が食べます（たべます）。 akkor más lett volna a helyzet. Úgy lehetne lefordítani, mint a második mondatot. Kicsit nehéz ez, de meg lehet szokni. A は nem minden esetben az alany, és előfordul, hogy a mondat jelentése csakis a szövegkörnyezettől függ. Sőt, ez szinte mindig igaz. Ha valaki hozzádvág egy mondatot, hogy fordítsd le, ez sokszor nem lehetséges az előzmények ismerete nélkül.

- Az eddigiekből következik, hogy a が valami új dolgot vezet be. Éppen ezért, ha valami létezéséről akarsz beszélni, akkor azt érdemes használni.

1. にわ　に　花（はな）　が　いっぱい　あります。 "A kertben rengeteg virág van."
2. ホテル　に　おきゃくさん　が　います。 (おきゃくさん okyakusan - vendég) "A hotelben vendégek vannak.". (Egy alkalmazott おきゃくさま-t mondana inkább.)
3. えき　に　でんしゃ　が　あります。 "A pályaudvaron vonatok vannak.". Ezzel szemben:
4. でんしゃ　は　えき　に　あります。 "A vonatok a pályaudvaron vannak."
   Itt lehagyható a téma, hisz valószínűleg a vonatokról volt szó, ha egyszer a は-t kell használni.

Az utolsó mondatnál a szórend is megváltozott. A japán elég laza nyelv, mert az igén kívül a többi szót majdnem szabadon rakosgathatod ide oda. Kivétellel találod szembe magad a például létezést jelző igéknél (ある,　いる), ahol ha az alanynak közvetlen az ige előtt kell lennie, amikor az csak alany és nem a téma. A legegyszerűbb ha megjegyzed, hogy közvetlenül a létige előtti alanynál が szerepel, "messzebb" pedig は.

- Amikor egy mondatot használsz körülírásként (ahogy azt az 50. leckében bevezettem), akkor a belső, körülíró mondatban sosem állhat a は, csakis a が.

1. 私（わたし）　は　せんしゅう　くつ　を　買いました（かいました）。 "A múlthéten cipőt vettem."
2. アニタさん　は　私（わたし）　が　買った（かった）　くつ　を　もらった。 (もらう morau - kap, elfogad) "Anita az általam vett cipőt megkapta / átvette." vagyis "Anita elfogadta a cipőt, amit én vettem."

- Természeti jelenségeknél nem mindegy, hogy は-t vagy が-t használsz. Attól függ a fordítás:

1. 雪（ゆき）　が　ふっています。 "Esik a hó.". Ez egy éppen bekövetkezett jelenséget ír le.
2. 雪（ゆき）　は　ふります。 "A hó esik.". Ez egy általános igazságot fejez ki, ami mindig igaz, nem csak most.

Mielőtt megint belevágnék ennek a fontos témának a magyarázatába, le kell szögeznem, hogy ez nem egyszerű. Nem csak megtanulni, de ahogy a neten olvastam régóta a szakmában lévő nyelvtanárok oldalán, tanítani sem az. De ne ijedj meg (bár ha már eljutottál idáig, akkor nem fogsz), hisz egy egész nemzet használja teljes természetességgel, szóval megérthető. Ebben a leckében megint nem fogok minden apróságot elmondani, de igyekezni fogok általános szabályokat megfogalmazni. Arra készülj fel, hogy egész addig maradnak majd homályos foltok a magyarázatokban is, amíg nem érted igazán. Ezért ha egy-két mondatot nem értesz, nyugodtan köss bele!

Nyelvtani kifejezések nélkül nem úszom meg, tehát a minta: alany が
ここ　に　車（くるま）　が　あります。 "Itt van egy autó."

Egy mondatban az alanyról állítunk dolgokat. Sokféle dolgot állíthatunk róla. Például, hogy itt van, vagy csinál valamit, vagy egy állapotban van. Egy mondatnak lehet több alanya is, de csak egyetlen が szerepelhet benne. Ezt az ellentmondást úgy oldjuk meg, hogy és-el összekapcsoljuk az alanyokat:
あみ　と　しんじ　が　えいが　を　見ています（みています）。 "Ami és Shinji filmet néznek (épp)."

Az összetett mondatok minden almondatában lehet egy-egy が:
あみ　が　えいが　を　見ていて（みていて）、しんじ　が　食べています（たべています）。 "Ami filmet néz, és Shinji eszik."

Ha csak ennyi lenne a lényeg, nem lenne probléma, hisz alany a magyarban is létezik. A másik fontos mondatrész a japán nyelvben a téma. Egy felületes magyarázattal már szolgáltam a 19. leckében. Minta: téma は (ilyenkor az ejtése nem "ha", hanem "wa")

A téma azért nehéz fogalom, mert csak körülírni lehet. Most inkább szembeállítom a が szócskával különböző használati eseteiben, egy kis magyarázattal minden változathoz.

- A legáltalánosabban felvetett eset a régi, ismert alany, ami ekkor a mondat témája is. A が jelezné az alanyt, de a は átveszi a helyét. A が és a は nem lehetnek közvetlen egymás mellett ilyenkor.

Mivel egyszerű példamondatokkal nehéz érzékeltetni, hogy egy alany régi vagy új, ezért több mondatból álló példát írok magyarázatként.
としょかん　で　ヨージ　が　います。　ヨージ　は　よんでいます。 "A könyvtárban ott van Józsi. Józsi olvas."

Ebből a példából az is látható, hogy a már ismert alany egyszerűen elhagyható a mondatból. Nem csak japánul de magyarul is:
としょかん　で　ヨージ　が　います。　よんでいます。 "Józsi a könyvtárban van. Olvas."

Az előző példák csak akkor érvényesek, ha az első mondat alanyáról idáig nem volt szó, vagy valami egész másról folyt a beszélgetés (más volt idáig a téma).

Abból, hogy a már ismételt alany(=téma) sokszor elhagyható, adódik egy jelenség, ami a kezdőket érinti:
私（わたし）　は　学生（がくせい）　です。 私（わたし）　は ここ　に　います。　私（わたし）　は　とても　けんきょ　です。 (けんきょ　な kenkyo na - szerény) "Én diák vagyok. Én itt vagyok. Én nagyon szerény vagyok.". Hát nem idegesítő? Amellett, hogy elég udvariatlan is. Az első mondatban elég megemlíteni a témát, utána nem csak hogy lehet, de ajánlott is elhagyni, főleg ilyen esetekben. Egyetlen esetben elfogadható sokszor emlegetned magad, vagyis a témát. Amikor félreértés volt, és ki akarod hangsúlyozni a megoldást. Vagy épp fontosnak tartod magad. Előfordulhat.

- Ideje felvetni a szórend kérdését. Talán ebből fog látszódni a leginkább, hogy a は nem feltétlen az alanyt jelöli. Az előző példából az látszott, hogy a は kiemeli azt a szót(=témát), ami után áll, és a sokszori használata még idegesítő is lehet. Amikor a kiemelés cél, olyankor a téma nem hagyható el a mondatból.

Kiemelésnél a téma a mondat elejére kerül:

1. いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom 3-kor tévét nézett a szobában."


2. いもうと　は　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom nézett 3-kor tévét a szobában.". Nem kéne ennyire kihangsúlyozni a témát (jelenleg alanyt) a fordításban. Megtarthattam volna az előző szórendet is, de így jobban érzékelhető a hangsúlyozás.
3. 三時（さんじ）　に　は　いもうと　が　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "3-kor nézett a húgom tévét a szobában.". Amint látod, az időpontot jelző に ott marad a mondatban úgy is. A は nem tud minden szócskát elnyomni.
4. へや　で　は　いもうと　が　三時（さんじ）　に　テレビ　を　見ました（みました）。"A szobában nézett tévét a húgom 3-kor.". A で is ugyanúgy megmarad, viszont vigyázni kell, mert a では mást is jelenthet!
5. テレビ　は　いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　見ました（みました）。 "A tévét nézte 3-kor a húgom a szobában.". Hűha, ez kezd egyre bonyolultabb lenni. A を helyét átveszi a は. E mögött logikát ne keress (vagy ha találsz áruld el nekem is, hogy ideírhassam). Egyszerűen így van.

A は a を és a が helyét is átveheti. A helyet jelző に és へ ott maradhat a は előtt, de el is hagyhatod. (A も (mo = is) szócska viszont a は helyét veszi át.)

Folyt. köv. vagy épp つづく (folytatódik).

Ugyan a cím azt sejteti, de nem a majmoktól akarok indulni. A で szócskával jelöltem a cselekvő igék helyszínét, de ez a szócska másra is használható. Itt nem térek ki mindegyikre, csak egyetlen apróságra. Az eszközöket, vagyis amivel a cselekvést végzed, szintén a で szócska jelöli. Az eszköz szava mögé kell írni, ahogy a többi szócska is mindig a módosított szó mögé került.

Minta: ...A　で... (A de), jelentése: ...az A-val... Az A általában főnév. Legegyszerűbben példákkal mutathatom be, hogy kell használni.
Példák:

1. ナイフ　で　にく　を　切りました（きりました）。 "Késsel elvágtam a húst."
2. 日本語（にほんご）　で　はなしています。 "Japánul beszélek (éppen).". De azt is mondhatnám, hogy a japán nyelvet használva. Amint láthatod, elvont dolgok használatát is kifejezheted vele.
3. 土曜日（どようび）　に　ひこうき　で　東京（とうきょう）　へ　いきます。 "Szombaton repülővel megyek Tokióba.". Tokió két kanjiját elég könnyű felismerni. Érdemes megtanulni!

Azért, hogy ez ne legyen ennyire rövid lecke, arra is mutatok példákat, hogyan kérdezz rá az eszközre amit valaki épp használ.

Példák:

1. しゃしん　を　何　で（なに　で）　とりました　か。 "Mivel fotóztál?". Valamikor rég megtanultad, hogy a "mi" kérdőszót kétféleképp lehet mondani. Erre az esetre csakis a なに alkalmas.
2. 私（わたし）　の　あたらしい　デジタルカメラ / デジカメ　で　です　よ。 "Az én új digitális kamerámmal!".

Vigyázat! Létezik egy szó, ami leírva 何で, de az olvasata なんで. Ez nem なに a で szócskával, hanem önmagában különálló kérdőszó. Azt jelenti "miért?". Ez az oka, hogy az előző mondatokban csakis a なに olvasat jöhet szóba. Most biztos azon töprengesz, hogy lehet ezt az újabb esetet majd felismerni. Sajnos sehogy. Mégis általában egyszerű a helyzet, hisz általában egyszerre csak az egyiknek van értelme egy szövegben.
2 hozzászólás érkezett

Biztos megszoktad már, hogy nem lépek nagyokat. Ez is csak egy kicsi lépés lesz, de hasznos is, mivel igazán kérdezni csak kérdőszavakkal lehet. Mikor, hol, kivel, miért? Sok-sok dologra várhatod a választ, de ha nem tudod megkérdezni, akkor hiába vársz.

Mindenféle igazi nyelvtani halandzsát mellőzve, a kérdőszavak a mondat bizonyos részeit (pl. személyek, időpont) helyettesítik. A magyarban nincs annyira megkötve a szavak sorrendje, mint a japán nyelvben. Ráadásul a japánban a megfelelő szavak után kis szócskákat kell rakni, jelezve, mi is van ott. Például a téma után は jön, a tárgy után を, az időpont után に stb. A legtöbb kérdőszót ezért könnyű elhelyezni.

Itt most azt nevezem kérdőszónak a japánban, amivel kérdeznek. Vannak japán kérdőszavak amiket magyarul nem hívnánk annak. Például azt, hogy "Hány óra?" se tekintené egyetlen kérdőszónak, de japánul egy szóval le lehet írni.

A következő szavak egy részéről már írtam, de nem árt feleleveníteni:

なに / なん (nani/nan)	mi?
どこ (doko)	hol?
どちら (dochira)	merre? / melyik? (2-ből)
どれ (dore)	melyik? (több közül)
だれ (dare)	ki?
どなた / どの　かた (donata/dono kata)	ki? (udvariasabb)
なぜ / どうして (naze/doushite)	miért?
いつ (itsu)	mikor?
いくつ (ikutsu)	mennyi?
いくら (ikura)	mennyi? (pénz)
どんな (donna)	milyen?
どの　ひと (dono hito)	melyik személy?
どの+... (dono + főnév)	melyik ...?
なんにち (nannichi)	hány nap?
なんじ (nanji)	hány óra?
なん+... (nan+számláló)	hány ...?
どう / どの　ように (dou/dono youni)	hogyan?
どうやって (dou yatte)	milyen módon? / hogyan?
いかが (ikaga)	hogy tetszik? / milyen?

A だれ és a どの　ひと ugyanúgy személyre kérdez rá, de a だれ konkrétabb. Inkább névvel válaszolj rá, míg a どの　ひと után mondhatod, hogy "ő", "az az ember" stb.

A japán kérdőmondatok hasonlóak a kijelentő mondatokhoz. Az egyik különbség a は és a が használatában van. Ahogy korábban már írtam, a が olyankor áll a は helyén, ha új dologról kezdesz beszélni, amiről idáig nem volt szó. (Valójában a は áll a が helyén máskor.) A kérdő mondatoknál ez fontos lesz, hiszen új dologról akarsz valamit megtudni a kérdésekkel. Ezzel kapcsolatos egyetlen szabály: ha a は a kérdőszóhoz kapcsolódna akkor が lesz a helyén, különben marad は. A válaszokban megmarad az a szócska, ami a kérdésben is volt.

Példák:

1. なに　が　あなた　の　かばん　に　あります　か。 "Mi van a táskádban?". Mivel nem tudom, ezért az új dolog lesz számomra.
2. ほん　が　あります。 "Könyv van benne.". A nyilvánvaló dolgokat lehagytam a mondatból, viszont a szócska maradt が ahogy kell.
3. その　もの　は　なん　です　か。 "Az a tárgy micsoda?". A tárgyról tudok, ezért az téma. A kérdőszóhoz pedig nem kapcsolódik semmi ami megváltozhatna.
4. この　もの　は　きっぷ　です。 "Ez egy jegy." A その (az) megváltozott a válaszban この-ra (ez), de remélem nyilvánvaló, hogy miért.

Persze vannak kérdőszavak, amik után nem változik semmi, hisz nem alanyok a mondatban. Például az időpont után jár a に szócska, de kérdés esetén is に marad.

Az ember azért tanul nyelvet, hogy kommunikáljon (legalábbis nekem van egy ilyen kényszerképzetem). Beszélni egyedül nehéz, de van még egy csomó más olyan dolog is, amire ugyanez elmondható. Más elfoglaltságok pedig egyszerűen unalmasak egyedül. És ha már így van, miért ne fejeznénk ki ezt japánul is?

Az előző rövid leckében már írtam a と szócska áldásos hatásáról, de azzal még mindig nem fogytunk ki a hasznos felhasználási módjaiból. (Előzőleg az "és"-el kapcsolatban is szóba jött a 18. leckében.)

Minta: A+と+cselekvés (A+to+cselekvés) Ezt a formát akkor használhatod, ha az A-val csinálsz, vagy valaki más csinál valamit, úgy, hogy az A is közreműködik benne. Olyan cselekvő igékkel, amikhez több ember kell. A+と　いっしょ　に (A+to issho ni) "A-val együtt". Az　いっしょ (issho - együtt) szó nyomatékosítja a kifejezés jelentését.

Példák:

1. きのう　アニタちゃん　と　メッセージボード　で　はなしました。 (メッセージボード messejiboodo - üzenőfal, ez egyike azon szavaknak, amiket angolból egyszerűen csak átvettek a japánok. Ilyen szóból elég sok van.) "Tegnap Anitával üzenőfalon beszélgettünk."
2. こうえん　で　だれか　と　いっしょ　に　あるきません　でした　か。 (だれか dareka - valaki) "Nem sétáltál valakivel együtt a parkban?" Az ilyen negatív kérdések japánul is ugyanolyan gyakoriak, mint magyarul, és a jelentésük is azonos.
3. あさって　はいしゃ　と　あいます。 (あう - találkozik) "Holnapután találkozok a fogorvossal." A találkozni ige általában と-val együtt szerepel.

Csak, hogy ne hagyjam szegényt magára, a に szócska is sok esetben használható a と helyében.

Minta: A+に+cselekvés (A+ni+cselekvés) Ilyenkor ugyanúgy az A-val csinál a cselekvő személy valamit, viszont van egy fontos különbség. Ebben az esetben egyoldalú cselekvésről van szó. A másik fél csak elszenvedője.

Példák:

1. はいしゃ　に　あいました。 "Összefutottam a fogorvossal." Jelen esetben a fogorvos nem tudott előre a dologról.
2. あなた　に　おみやげ　を　もってきました よ。 (おみやげ - ajándék, szuvenír) "Ajándékot hoztam neked!"

Nem a に az egyetlen olyan szócska, aminek több jelentése is van a használatától függően. Akadnak erre más jelentkezők is. Úgy látszik a japánok szigorúan veszik a takarékoskodást, és a szavak újrahasznosíthatóságát. A következő célpontom: と.

Az előző leckében írtam a に　なる használatáról. Ahol に szócskát írtam, ott bárhova írható と is. Jelentésük nagyon hasonló, de amíg a に　なる a változásra utal, a と　なる arra, amivé az alany átváltozik.
Minta: X　と　なる (X to naru) "X-é változik"

Példák:

1. あやみさん　は　けいかん　と　なりました　よ。 "Ayamiból rendőr lett!" Fordításban nem szembetűnő a változás, de magyarul a kiejtésben kihangsúlyozhatnád, hogy rendőr lett, nem más.
2. いけ　は　みずうみ　と　なりました。 "A tavacskából tó lett." Ahogy az előbb, itt is a tó a hangsúlyos, nem a változás.
3. インターネット　は　おそく　なりました。 "Az internet lassú lett/lelassult." Ezt azért írtam, mert a mellékneveknél a nem szereplő に-t legfeljebb nem szereplő と-vá alakíthatod át.