Már csak az van hátra, hogy megtanuljuk a számlálási egységek szavait. Mivel elég sokféle egység létezik, és ezek egy része más, általánosabb szavakkal pótolható, ezért nem fogok mindegyikre kitérni itt. (Találtam egy oldalt, ahol 508 féle egységet soroltak fel!)

egység	szava	kérdőszó + felsorolás
n-szer pl. kétszer	ばい (bai)	なんばい、いちばい、にばい、さんばい、よんばい、ごばい、ろくばい、ななばい、はちばい、きゅうばい、じゅうばい
éjszaka	ばん (ban)	いくばん、ひとばん、ふたばん、みばん、よばん、ごばん、ろくばん、ななばん、はちばん、きゅうばん、じゅうばん
n-edik	ばんめ (banme)	なんばんめ、いちばんめ、にばんめ、さんばんめ、よんばんめ、ごばんめ、ろくばんめ、ななばんめ、はちばんめ、きゅうばんめ、じゅうばんめ
jármű, gép	だい (dai)	なんだい、いちだい、にだい、さんだい、よんだい、ごだい、ろくだい、ななだい、はちだい、きゅうだい、じゅうだい
fok, n-szer	ど (do)	なんど、いちど、にど、さんど、よんど、ごど、ろくど、ななど、はちど、きゅうど、じゅうど
dollár	どる (doru)	なんどる、いちどる、にどる、さんどる、よんどる、ごどる、ろくどる、はちどる、きゅうどる、じゅうどる
yen	えん (en)	なんえん、いちえん、にえん、さんえん、よえん、ごえん、ろくえん、ななえん/しちえん、はちえん、きゅうえん、じゅうえん
szemeszter	がっき (gakki)	なんがっき、いちがっき、にがっき、さんがっき、よんがっき、ごがっき、ろくがっき、なながっき、はちがっき、きゅうがっき、じゅうがっき
kisállat	ひき (hiki)	なんびき、いっぴき、にひき、さんびき、よんひき、ごひき、ろっぴき、ななひき、はっぴき、きゅうひき、じゅっぴき、ひゃっぴき (100)、まんびき (10.000)
közepes/ nagy állat	とう (tou)	なんとう、いっとう、にとう、さんとう、よんとう、ごとう、ろくとう、ななとう、はっとう、きゅうとう、じゅっとう、ひゃっとう/ひゃくとう (100)
tele pohár, vödör stb.	はい (hai)	なんばい、いっぱい、にはい、さんばい、よんはい、ごはい、ろくはい、ななはい、はちはい、きゅうはい、じゅっぱい
hosszú, vékony tárgyak	ほん (hon)	なんぼん、いっぽん、にほん、さんぼん、よんほん、ごほん、ろっぽん、ななほん、はっぽん、きゅうほん、じゅっぽん、ひゃっぽん (100)、せんぼん (1000)、まんぼん (10.000)
forduló, menet	かい (kai)	なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんかい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい/はっかい、きゅうかい、じゅっかい、ひゃっかい (100)
emelet	かい (kai)	なんかい、いっかい、にかい、さんかい、よんがい、ごかい、ろっかい、ななかい、はちかい、きゅうかい、じゅっかい、ひゃっかい (100)
épület	けん (ken)	なんげん、いっけん、にけん、さんげん、よんけん、ごけん、ろっけん、ななけん、はっけん/はちけん、きゅうけん、じゅっけん、ひゃっけん (100)、せんけん/せんげん (1000)、まんけん、まんげん (10.000)
lapos, vékony dolgok	まい (mai)	なんまい、いちまい、にまい、さんまい、よんまい、ごまい、ろくまい、ななまい、はちまい、きゅうまい、じゅうまい
ember	り/にん (ri/nin)	なんにん、ひとり、ふたり、さんにん、よにん、ごにん、ろくにん、ななにん/しちにん、はちにん、きゅうにん/くにん、じゅうにん
életkor, évek	さい (sai)	なんさい、いっさい、にさい、さんさい、よんさい、ごさい、ろくさい、ななさい、はっさい、きゅうさい、じゅっさい、はたち (20)
könyv, magazin	さつ (satsu)	なんさつ、いっさつ、にさつ、さんさつ、よんさつ、ごさつ、ろくさつ、ななさつ、はっさつ、きゅうさつ、じゅっさつ、ひゃくさつ/ひゃっさつ (100)
szoba	しつ (shitsu)	なんしつ、いっしつ、にしつ、さんしつ、よんしつ、ごしつ、ろくしつ、ななしつ、はっしつ、きゅうしつ、じゅっしつ
madár, nyúl	わ (wa)	なんば、いちわ、にわ、さんば、よんわ、ごわ、ろくわ、ななわ、はちわ、きゅうわ、じゅうわ、ひゃっぱ (100)、せんば (1000)、まんば (10.000)

A táblázatban vastagon kiemelt szavaknál nem elég a szám után tenni a számlálót. Valamennyire megváltozik a szótagok hangzása. Talán egy-két kivétel van, ahol nem pont úgy alakul a szó, ahogy várnád, de elég azokat megjegyezni.

Aki szerint nem a mennyiség a lényeg, az téved! Legalábbis ebben a leckében a dolgok mennyiségéről lesz szó. Filozófiai kérdésekbe pedig inkább nem megyek bele.

Rá fogsz jönni, hogy nem is olyan könnyű megmondani, miből mennyi van. Nem azért, mert bonyolult lenne a rendszer, de amíg a japánok elmaradtak a jövőidő és a többesszám területén, bepótolják ezt az úgynevezett számlálási egységekkel.

Nem elég pusztán megmondani számmal, hogy kilenc kisegér kifulladva kuporog kis kupacban, de a kilenc és a kisegér közé be kell szúrni a kisegerek számlálási egységét. Vagy épp ha hat ház helyiségeiben hihetetlen halk hangokat hallasz, a hat és a ház közé kerül a házak számlálási egysége. Nem tartom kizártnak, hogy ez most idegennek hangzik, pedig magyarul is előfordul. Ha étteremben rendelhetsz fél liter pálinkát (csak nem ajánlott), vagy kilenc üveg bort (szintén nem ajánlott) akkor ún. számlálási egységet használsz. Az egyetlen apró eltérés, hogy japánul minden dologhoz kell valami hasonlót mondani.

De ne ijedj meg. Nem kell végtelen sok egységet megtanulnod a kisegerek és a hörcsögök megkülönböztetésére, mert a kisállatoknak egységes egysége van. Sőt, létezik általános módja is a számlálásnak, vagyis egyfajta számlálási egység, amit megértenek a japánok, bármihez is használod. Ha elrontod, valószínűleg azt is megértik. Bár furán néznek rád, ha két pohár kenyeret kérsz a boltban.

Minta: Szám+számlálási egység+の+dolog (no). Arra kell csak ügyelned, hogy az említett dolog számlálási egységét használd. A szám többnyire a kínaiaktól átvett (いち、に、さん、し/よん stb.) számokat jelöli, de bizonyos egységeknél egytől legfeljebb ötig a régi japán számokat kell használni. (Kivéve a napoknál, amiről már írtam.) A 23. leckében megnézheted a számok mindkét alakját.

A régi japán számoknak is töve van. Ehhez kell egységeket ragasztani.

A japán számok tövei:

ひと- (hito)	1
ふた- (futa)	2
み- (mi)	3
よ- (yo)	4
いつ- (itsu)	5
む- (mu)	6
なな- (nana)	7
や- (ya)	8
ここの- (kokono)	9
とお- (too)	10

Valójában a tizet jelző とお csak a napoknál használatos, arról meg már írtam fentebb. Helyette a kínaiból átvett számot lehet minden egységhez használni.

Láthatod, hogy vannak számok, amiket kétféleképp is szokás mondani. A négyes számnál a よん, a hetesnél a なな, a kilencesnél pedig a きゅう az, amit többet szokás használni.

A jó hír az, hogy talán a világon a legegyszerűbb számlálási rendszerük a japánoknak van. A kis számoknál egymás után kell mondani a számjegyeket, de jelezni kell a tizeseket, százasokat stb.

Példák:

• 42 - よんじゅう　に
• 83 - はちじゅう　さん
• 71 - ななじゅう　いち
• 55 - ごじゅう　ご
• 206 - にひゃく　ろく
• 132 - ひゃく　さんじゅう　に
• 299 - にひゃく　きゅう　じゅう　きゅう
• 555 - ごひゃく　ごじゅう　ご
• 2000 - にせん
• 10000 - いちまん
• 24010 - にまん　よんせん　じゅう

A számok képzése mindig ugyanígy működik, de szóösszetételben bizonyos szótagok nem szeretik egymást. Olykor megváltozik a kiejtésük. Ez nem csak a számokra igaz, de most nem térek ki minden változásra, csak amik a számokhoz fontosak.

300	さんびゃく (sanbyaku)
600	ろっぴゃく (roppyaku)
800	はっぴゃく (happyaku)
1000	いっせん (issen)
3000	さんぜん (sanzen)
8000	はっせん (hassen)

Ezeket a kivételeket egyenként kell megtanulni.

A japánok 4 számjegyenként csoportosítják a számaikat, nem 3 számjegyenként, ahogyan a világnak ezen a felén szokás. Ez azt jelenti, hogy a 10.000-nek külön szava van, és a 100.000 vagyis a "száz ezer" japánul 10.0000 vagyis "tíz tízezer" azaz　じゅうまん. Az egymillió pedig "száz tízezer" azaz　ひゃくまん. A 110.000 vagyis "száztíz ezer" (hogy ne keverd az előzővel :p) pedig じゅういちまん, azaz 11.0000 "tizenegy tízezer".

Ezek után remélem, nem lesz nehéz kitaláljad, hogyan alakulnak a következő számok. Kivételesen négy számjegyenként választom el őket az arab számoknál is. Így sokkal könyebb megfejteni.

45.3891.0609 = よんじゅうご　おく　.　さんぜん　はっぴゃく　きゅうじゅう　いちまん　.　ろっぴゃく　きゅう
3000.3000 = さんぜんまん　.　さんぜん
1.1234.5678 = 　おく　.　いっせん　にひゃく　さんじゅう　よんまん　.　ごせん　ろっぴゃく　ななじゅう　はち
365 = さんびゃく　ろくじゅう　ご
1842 = せん　はっぴゃく　よんじゅう　に
100.0002 = ひゃくまん　.　に

A pontokat és a szüneteket ne írd be a számok közé!

A japán nyelvvel, mint minden más nyelvvel is az a "baj", hogy túl sokféle dolgot kell megtanulni hozzá, ezért most egy pici kitérőt teszek pihenésképpen.

Vajon, hogy hívják azokat akik nem tudnak számolni? Annumera-béta? Jó tudom, hülye vicc volt... De mindenképp ideje megtanulj számolni is végre. És meddig fogsz tudni számolni ez után a lecke után? Pár milliárd megfelel? ;) (Igazából jóval több.)
Japánul számolni annyit tesz, mint kínaiul számolni, hiszen a most használatos számokat tőlük vették át. Igaz, hogy vannak esetek, amikor a régi japán számokat kell használni, de azokat legfeljebb egytől tízig. A japánok a kínai számok írásjelei mellett használják az arab számok jeleit is, de remélem azt már ismered.

A számokhoz kivételesen a kanji-t is tanuld meg. Egyébként is, ha már idáig eljutottál, nekiláthatsz a kanjik tanulásának. (De csak a 45. leckétől kezdve teszek belőlük a mondataimba is.)

szám	"kínai" szám	régi szám	kanji
1	いち (ichi)	ひとつ (hitotsu)	一
2	に (ni)	ふたつ (futatsu)	二
3	さん (san)	みっつ (mittsu)	三
4	し／よん (shi/yon)	よっつ (yottsu)	四
5	ご (go)	いつつ (itsutsu)	五
6	ろく (roku)	むっつ (muttsu)	六
7	しち／なな (shichi/nana)	ななつ (nanatsu)	七
8	はち (hachi)	やっつ (yattsu)	八
9	きゅう／く (kyuu/ku)	ここのつ (kokonotsu)	九
10	じゅう (juu)	とお (too)	十

ひゃく (hyaku)	száz
せん (sen)	ezer
まん (man)	tízezer
おく (oku)	százmillió
ちょう (chou)	billió (1 000 000 000 000) ;)

A nulla kakukktojás, mert egész számokban nem szokás használni, ráadásul több módon is lehet mondani. Az eredetileg használt nullát még leírni is bonyolult: 零. Felolvasva れい (rei). Ehelyett inkább a ゼロ (zero) vagy a マル (maru) elterjedt a hétköznapokban. Hivatalos okiratokon viszont megmaradtak a réginél.
2 hozzászólás érkezett