Az elkövetkező pár hosszabb-rövidebb leckében feltehetőleg olyan, a japán nyelvnek némileg nehezebb témáival fogunk foglalkozni, amik valószínűleg legalább annyira töprengésre késztetnek majd minden lelkes japánul tanuló olvasót, mint az, hogy miért is írok most egy ilyen hosszú, több tagmondatos bonyolult szerkezetű bevezetőt teljesen feleslegesen, amikor jobban is eltölthetném az időt. Igazuk van...

Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.

Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:

う végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
笑う（わらう）	nevet	笑わせる（わらわせる）	nevettet*
驚く（おどろく）	meglepődik / megijed	驚かせる （おどろかせる）	meglep / megijeszt
泳ぐ（およぐ）	úszik	泳がせる（およがせる）	úsztat
殺す（ころす）	öl	殺させる（ころさせる）	megölet
待つ（まつ）	vár	待たせる（またせる）	várat
死ぬ（しぬ）	meghal	死なせる（しなせる）	meghalásra késztet
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばせる（よばせる）	hívat
飲む（のむ）	iszik	飲ませる（のませる）	itat
切る（きる）	vág	切らせる（きらせる）	vágat

* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.

A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:

る végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
食べる（たべる）	eszik	食べさせる （たべさせる）	etet
見る（みる）	néz	見させる（みさせる）	megnézet

A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:

rendhagyó ige	jelentése	műveltető	jelentése
する	csinál	させる	csináltat
来る（くる）	jön	来させる（こさせる）	jövésre késztet

A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.

Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)

A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.

Minta: A　は/が　B　に　C　を　X。 (A wa/ga B ni C o X.) "Az A a B-vel a C-t X.", Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).
Minta: A　は/が　B　を　X。 (A wa/ga B ni X.) "Az A a B-vel X.", Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő B-t tárgyként fordítani ahol lehet.

Példák:

1. 母（はは）　は　息子（むすこ）　に　宿題（しゅくだい）　を　書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét.", Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.
2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott.", Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.
3. 毎日（まいにち）　私（わたし）　を　働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem.", Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.
4. どうして　彼（かれ）　に　仕事（しごと）　を　やらせて　います　か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?", Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.

A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.

Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる （きかせる）　→　聞かす （きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる （たべさせる）　→　食べさす （たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.

8 hozzászólás érkezett

A civilizáció kialakulása olyan szabályokat hozott magával, amiket nehéz betarta(t)ni. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a tiltásnak, ami egyébként szorosan kapcsolódik az előző leckéhez, hisz egyszerű negatív utasításokról van szó.

Ahogy eddig is, most is a "kedvesebbtől" haladok az erősebb tiltás felé. Ez nem jelenti azt, hogy ha kiállsz az utca közepére és mindenkinek a legelsőt mondod, az udvarias. Legegyszerűbb, ha egyáltalán nem használsz tiltást, csak amikor muszáj.

Minta: igető+ないで　ください (igető+naide kudasai) Kérés jellegű tiltás, amiről már írtam fentebb.

Minta: ...+（て）　は　ならない (+(te) wa naranai) Enyhébb tiltás. A kifejezés előtt nem csak ige kapcsolatos alakja állhat, hanem melléknévé is, vagy akár egy főnév. A ならない (naranai) szó szerinti jelentése "nem jó/nem megy", de amúgy a なる ige tagadása.

Például:

1. 止まって（とまって）　は　なりません。 "Nem szabad megállni!". A mintában az egyszerű alakot adtam meg, de azért a -ません alak udvariasabb.
2. おそくて　は　なりません。 Szó szerint "A lassúság / késés nem megy", de inkább "Nem szabad késni!"

Minta: ...+（て）　は　いけない (+(te) wa ikenai) Hasonló az előzőhöz, de nagyon erős tiltás.

Ezt behelyettesíthetném az előző mondatokba, de helyette inkább valami újat mutatok. Amikor valamelyik korai leckében egyszerű tagadó mondatokat írtam, bemutattam hogyan alakul át a で　は　ありません a jóval rövidebb じゃ　ない-vá. A で　は nem csak ott lesz じゃ, hanem általában az egyszerű stílusú megfogalmazásokban. Emellett a て　は szintén átalakulhat, de ちゃ lesz belőle.

Példák:

1. 止まっちゃ（とまっちゃ）　いけない。 "Nem szabad megállni!". Az ige is lehet egyszerű alakban, ha egyszerű stílust használsz.
2. ふかい　海（うみ）　で　およいじゃ　いけない。 "Mély tengerben nem szabad úszni!"
3. たくさん　は　いけません。 "Az nem jó ha sok / Nem lehet sok!"

Minta: ige+な (ige+na) Az ige alakján nem látszik, de ez is tiltás. Nem udvarias, ezért ne használd, csak ha nincs idő elhadarni az előbbieket (pl. vége a világnak, ha nem megy)

Példák:

1. 走る（はしる）　な。 "Ne fuss!"
2. 食べる（たべる）　な。 "Ne egyél! / Ne edd meg!"

Végül néhány tiltás, amikkel útjelző és egyéb táblákon találkozhatsz:

禁止 (kinshi)	Tilos!
立ち入り禁止 (tachiiri kinshi)	Belépni tilos!
入場禁止 (nyuujou kinshi)	Belépni tilos!
禁煙(車) (kin'en(sha))	Nem dohányzó (kocsi)!
火気厳禁 (kaki genkin)	Tűzet gyújtani tilos!
土足厳禁 (dosoku kinshi)	(Utcai) cipőben (belépni) tilos!
飲料不適 (inryou futeki)	Nem ivóvíz!
駐車禁 (chuusha kinshi)	Parkolni tilos!
撮影禁止 (satsuei kinshi)	Fényképezni tilos!
(携帯電話)使用禁止 ((keitai denwa) shiyoukinshi)	(Mobiltelefont) használni tilos!
運転禁止 (unten kinshi)	Használni tilos!

Megjegyzés: Mielőtt Japánba mész jobban teszed, ha legalább a legalapvetőbb tiltást jelentő kanjikat megtanulod, mint amilyen a 禁止.
2 hozzászólás érkezett

A kérés formáival szemben felszólítani sokkal rövidebben lehet. Ha az egyszerű kérés végéről lehagyod a ください-t, máris egy egyszerű felszólítást kapsz:

1. すわって　ください。 "Ülj le légyszíves!"
2. すわって。 "Ülj le!"
3. 話して（はなして）。 "Beszélj!"
4. 話さないで（はなさないで） （ください）。 "Ne beszélj (légyszíves)!"

Minta: (お+)ige masu-tő+なさい ((o+)ige masu-tő+nasai) Ez egy másik módja a felszólításnak. Számomra a なさい szónak van egyfajta "Legyél szíves és...!" utóérzete 60-on túli nénik western filmbe illő rezzenéstelen arckifejezésével. Ettől függetlenül bárki használhatja.
Megjegyzés: Ha az ige előtt szerepel az お szótag is, akkor udvariasabb felszólítást kapsz.

1. ちょっと　お待ち（おまち）　なさい。 "Várj egy picit!"
2. 来週（らいしゅう）　毎日（まいにち）　の　朝（あさ）　七時（しちじ）　に　おきり　なさい。 "Jövőhéten minden nap reggel hétkor kelj!".

A melléknevek néha önmagukban, vagy jelzős változatukban is felszólításnak számítanak:

1. うるさい。 Szó szerint "Hangos (vagy)!", de mindig szépen szokás fordítani: "Halgass!".
2. はやく。 "Gyorsan!"
3. しずか　に。 "Csendesen!"

Ezek még a "kedvesebb" felszólítások közül voltak. Ahogy kérésből találhatsz udvariasabbakat, felszólításból az ellenkezőjére van választék.

Már használtam táblázatot különböző szótaggal végződő igék ragozására, és most is ezzel fogok próbálkozni. Nem túl bonyolult a szabály ami alapján a szótagokat változtatni kell, de inkább még a félreértések előtt részletezem.

Röviden összefoglalva, az utolsó szótag a mássalhangzó "e" oszlopából való. Ezt az alakot a japán nők nem nagyon használják, mert nem udvarias. És ha minimálisan is udvarias akarsz lenni, akkor te sem.

う végződésű ige	parancs	jelentése
かう	かえ	Vedd meg!
いく	いけ	Menj!
およぐ	およげ	Ússz!
はなす	はなせ	Beszélj!
まつ	まて	Várj!
しぬ	しね	Halj meg!
よぶ	よべ	Hívj!
のむ	のめ	Igyál!
しる	しれ	Tudd!

A る ragozású igéknél kicsit más a helyzet:

る végződésű ige	parancs	jelentése
たべる	たべろ	Egyél!
みる	みろ	Nézz/nézd!

Megj.: Írott nyelvben a ろ végződés helyett lehet よ is. Például たべよ, de ez nem számít olyan erős parancsnak.

A rendhagyó igéknek természetesen megint különcködniük kell:

rendhagyó ige	parancs	jelentése
する	しよ/せよ	Csináld!
くる	こい	Gyere!

Írok egy-két példát, és utána hagylak gyakorolni!

1. 車（くるま）　を　あらえ。 (あらう arau - mosni) "Mosd le az autót!"
2. 一日中（いちにちじゅう）　テレビ　の　前（まえ）　に　やすめ　よ。 "Egész nap pihenj a tévé előtt!". A mondat végi よ a látszat ellenére enyhíti picit a parancsot, de azért így is elég kemény!
3. しね。 "Halj meg!". Ezt írtam a táblázatban is, de itt megemlítem, hogy ez önmagában is értelmes mondat. Mellesleg néztem, és nem nagyon találtam ezen kívül ぬ végződésű igét a szótárban.
4. 早く（はやく）　行って来い（いってこい）。 "Menj (és gyere vissza) gyorsan!"

Megj.: Az 行って来る nem jelenti azt is, hogy "jövök". Bevett fordítása a "mentem", ami említést se tesz visszatérésről. Ez egy olyan ige, ahol a て alak használatával új szó jött létre. Elég sűrűn használják, mert úgy látszik a japánok szükségét érezték jelezni, hogy nem végleg mennek valahova, hanem vissza is fognak térni.
2 hozzászólás érkezett

Az eddigi kérésre vonatkozó példák mind arra vonatkoztak, ha valamit szerettél volna, de amikor valamit kifejezetten nem szeretnél, arra mást kell kitalálni. Megmaradok a kérés formáinál, mert parancsolni ugyan egyszerűbb, de mégsem használhatod minden nap. Abban az esetben ha ez mégis úgy lenne, csak várd ki a következő leckét!

Ahogy a pozitív kérésnek, ennek is van egy pár alakja. Összevonva sorolom fel a hasonló jelentésűeket.

Minta: igető+ないで　ください (igető+naide kudasai) "Kérem, ne..." Egyszerű kérés.

Minta: igető+ないで　くれます？ (igető+naide kuremasu?), igető+ないで　もらえます？ (igető+naide moraemasu?) "Megtennéd, hogy nem... ?", igető+ないで　くれません　か (igető+naide kuremasen ka), igető+ないで　もらえません　か (igető+naide moraemasen ka) "Nem tenné meg, hogy nem... ?". Közvetlen kérés.

Minta: igető+ないで　くれる？ (igető+naide kureru?), igető+ないで　もらえる？ (igető+naide moraeru?), igető+ないで　くれない　（か）? (igető+naide kurenai (ka)?), igető+ないで　もらえない　（か）? (igető+naide moraenai (ka)?). Ezeket inkább férfiak használják, (vagy a határozott nők), de a jelentésük egyezik az előzőekkel.

Minél udvariasabb kifejezésekkel próbálkozol, azok annál hosszabbak is lesznek. A kérés idáig is hosszabb volt a szokásosnál, de most majd lelóg a képernyőről is!

Minta: igető+て/ないで　いただきたい　ん　です　が (igető+te/naide itadakitai'n desu ga), igető+て/ないで　もらいたい　ん　です　が (igető+te/naide moraitai'n desu ga) "Megkérem, hogy (ne)..." (Amikor az ige a て kapcsolatos alakjában van, akkor az nem tiltás, csak udvarias kérés.)
Megjegyzés: A fenti igető+ないで alakoknál az ige tagadó tövéről van szó, vagyis például　かう　→　かわないで

Csak pár példát írok, de végigpróbálgathatod az összes formát gyakorlásul.

Példák:

1. （タバコ　を）　すわないで　ください。 "Kérem, ne dohányozzon!"
2. その　いす　で　すわらないで　くれます？ "Kérlek/Kérem, abba a székbe ne üllj/ülljön!" Szó szerinti fordításban: "Megtenné, hogy nem ül abba a székbe?", de ezen nem látni, hogy ez a kifejezés mégsem annyira udvarias, mint a következő.
3. 私（わたし）　を　ころさないで　いただきたい　ん　です　が。 "Szeretném megkérni, hogy ne ölljön meg!" Ha van időd rá, nyugodtan használd ezt a formát!

Ez csak egy rövid ízelítő volt a japán nyelv formaságaiból. ;)

Az előző leckében jól megtanultad, hogyan fejezheted ki a kívánságaid, most viszont egyenesen kérhetsz is majd! Végre valami, ami kisegít, ha japán boltba vagy étterembe kerülsz, ugye? (Vigyázat: nálunk a legtöbb japán éttermet kínaiak vagy magyarok vezetik. Nem vállalom a felelősséget, ha egy kukkot se értenek majd abból amit kérsz!)

Minta: fn+を　ください (fn+o kudasai) "...-t kérek!"Ha egy konkrét dolgot kérsz, ez a legegyszerűbb kifejezés rá.

Példák:

1. 水（みず）　を　ください。 "Vizet kérek!"
2. みそしる　と　たこやき　と　チョコアイス　を　ください。(たこやき takoyaki - sült polip) "Miszo levest, takojakit és csokifagyit kérek!" (Csak fizetni ne kelljen.)

Minta: mn+おねがい　します (mn+onegai shimasu) Jelentése hasonló az előbbiekhez, csak ez picit udvariasabb "kérek szépen". Még udvariasabban ugyanez: おねがい　できます　か vagy おねがい　したい　ん　です　（が）

Példák:

1. 今晩（こんばん）　の　映画（えいが）　に　（きっぷ　を）　にまい　おねがい　します。 "Kérek szépen két jegyet a ma esti filmre!"
2. 雨（あめ）　が　ふっています。それで　傘（かさ）　を　おねがい　できます　か。 "Esik az eső, kaphatnék egy esernyőt?"

Minta: igető+て　ください (igető+te kudasai) "Tedd meg légyszíves, hogy..." Kevésbé udvarias, egyenes kérés cselekvésre.

Minta: igető+て　くださいます　（でしょう）　か (igető+te kudasaimasu (deshou) ka) Így már udvariasabb "Megtennéd, hogy...?".

Minta: igető+て　くださいません　（でしょう）　か (igető+te kudasaimasen (deshou) ka) Tagadó kérdő kérés, de ugyanúgy működik ahogy a magyarban. "Nem tennéd meg, hogy...?".
Helyette mondhatod, hogy: igető+て　くれません　か, ami egyszerűbb, de szintén nem udvariatlan.

Megjegyzés: A fenti mondatok a でしょう-val nekem betegesen óvatos kérésnek tűnnek.

1. ゆっくり　話して（はなして）　ください。 "Légyszíves beszélj lassan.". Hasznos, ha nem érted mit mond a másik.
2. 毎日（まいにち）　こわれる　車（くるま）　を　売って（うって）　くださいます　でしょう　か。 "Lennél olyan szíves és megtennéd, hogy eladod az autót ami minden nap lerobban?".
3. めがね　を　持って来て（もってきて）　くださいません　か。 "Nem hoznád ide a szemüvegem?". A magyar fordítása ellenére, ez udvarias alak.
4. ハンガリイー語　を　教えて（おしえて）　くれません　か。 "Nem tanítanál magyarul?"

De ezzel még nincs vége! Mindennapi beszédben találkozhatsz a ください helyett jó pár másik köznapi alakkal is. A férfiak használják a くれ, a nők a ちょうだい szavakat ugyanúgy az ige kapcsolatos alakja után.

A ください és a くれます / くれません szavak valójában a くださる és a くれる ragozott alakjai. Mindkettő azt jelenti, hogy "megtenni vki.-nek vmi.-t". Ezek mindenféle egyéb alakjával találkozhatsz a japán nyelvben.